BKv 2021.3 A Kúria Büntető Kollégiumának 3/2021. (V. 13.) BK véleménye

A Be. 14. § (1) bekezdésében írt kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval szemben jelenthető be [Be. 14. § (2) bekezdés], a bíróság egészére tett bejelentés nem érvényes. Az ilyen nem indokolt bejelentés érdemi indokolás nélkül elutasítható [15. § (5) bekezdés].

A bíró kizárására vonatkozó szabályozás az elfogulatlanság biztosítéka, amellyel a Be. a bírói függetlenség, a bíró törvénynek alárendeltsége és a törvényes bíró általi döntés igénye, illetve a törvényes bírótól elvonás tilalma között teremt összhangot.

A bíró kizárására vonatkozó okokat a Be. 14. §-a sorolja fel. Törvény szerint kizárt a bíró, ha vele szemben valamely objektív, konkrét kizárási ok áll fenn [Be. 14. § (1) bekezdés a)-d) pont, (3) és (4) bekezdés], illetve ha önmagával szemben elfogultságot jelentett be [17/2001. (VI. 1.) AB határozat]. Szintén kizárt az a bíró, akinek kizárását a 14. § (1) bekezdésének e) pontja szerint egyéb okból indítványozták, és kizárásának elintézése igazgatási úton megtörtént, vagy kizárását külön határozat megállapította.

Amennyiben a kizárási okot nem a bíró vagy a tanács elnöke jelenti be, a 15. § (2) bekezdése alapján azt az ügyész, a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be.

A 14. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy valójában bármely kizárási okot kizárólag az adott ügyben eljáró, illetve az ügyben perjogilag eljárni jogosult bíró személyével szemben lehet bejelenteni. Ebből következik, hogy intézményes kizárás nincs, a bíróság egészére vagy név nélkül a bírák bármely csoportjára tett bejelentés nem érvényes, közömbös.

A kizárással célzott bírák személyének megnevezése hiányában a kizárás iránti bejelentés szükségképpen oktalan [15. § (3) bekezdés], ilyen indokkal a törvény nem ad lehetőséget kizárás indítványozására.

Törvényi ok hiányában, illetve a törvényi feltétel ellenében [14. § (2) bekezdés] előterjesztett kizárás iránti bejelentés a Be. 15. § (5) bekezdése értelmében - értelemszerűen - nem indokoltnak tekinthető. Azaz nincs olyan tartalma, amit a törvény alapján meg lehetne fontolni, vagyis a 15. § (5) bekezdése értelmében nem csupán az a nem indokolt, ami nem tartalmaz indokolást, hanem az is, amely még közvetve sem hozható összefüggésbe valamely ide vonatkozó törvényi feltétellel.

A 15. § (5) bekezdés esetében valójában az ilyen tartalmú kizárás iránti bejelentés nem vált ki perjogi hatást. A 15. § (5) bekezdés és a 18. § (2) bekezdés közötti különbség, hogy nem indokolt a bejelentés, ha nincs törvény által megengedett tartalma vagy nincs tartalma, a 18. § (2) bekezdés szerint nyilvánvalóan alaptalan pedig, ha megengedett törvényi tartalomra mutató, azonban valójában érdemében a bejelentő számára a törvény csak ürügy. Így nyilvánvalóan alaptalan az objektív kizárási okok valamelyikére hivatkozás ténybeli alap, vizsgálandó körülmény nélkül, feltételezés alapján.

A nem indokolt bejelentést a 15. § (5) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani, a kizárás bíróság általi elintézése (17. §) felől nem kell intézkedni.

Budapest, 2021. május 13.