A Szegedi Törvényszék P.22000/2007/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §, 77. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.22.000/2007/5.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság Dr. Jánosi László ügyvéd (6640 Csongrád, Jókai u. 2.) által képviselt felperes neve ... szám alatti lakos felperesnek - Dr. Kriveczky György ügyvéd (6721 Szeged, Madách u. 5.) által képviselt alperes neve ... szám alatti székhelyű alperes ellen - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozóként perbe lépett a Dr. Jakab Tamás ügyvéd (6721 Szeged, Szent István tér 10.) által képviselt beavatkozó neve ... szám alatti székhelyű beavatkozó - kártérítés iránt indult perében - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság e l u t a s í t j a a keresetet.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 112.000,- (Egyszáztizenkettőezer) Ft, míg a beavatkozónak 160.000,- (Egyszázhatvanezer) Ft első-, másodfokú perköltséget.

Az illeték és az állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, négy példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték van az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást a felperes személyes előadása, ... igazságügyi orvosszakértő szakértői véleményei, a szakértő személyes meghallgatása, tanú-1 tanúvallomása, valamint jelen per egyéb iratai alapján állapította meg.

A felperes terhességi ellátását, illetőleg a szülés levezetését az alperesi intézmény eljáró orvosai végezték el. 2005. február hónap 4. napján elvégzett hüvelyi ultrahangvizsgálat során az alperesi intézmény szülész-nőgyógyász szakorvosa-1, ... kóros eltérést nem talált, a terhesség idejét 13 hetesnek határozta meg. 2005. március 18. napján a felperes terhességének 18. hetében, szakorvos-1 ismételten megvizsgálta a magzatot ultrahang készülékkel. A lelet szerint a koponya, az agy és a gerinc részéről kóros eltérés nem volt látható, és egyéb vonatkozásban sem írt le a lelet kóros eltérést.

A felperes terhességének 32. hetében, 2005. június 17. napján szakorvos-1 által elvégzett UH vizsgálatkor a magzat mindkét oldalán tágult agykamra került leírásra, emiatt a progresszív betegellátás keretében az SZTE Nőgyógyászati Klinikájára utalták be a felperest. Az itt elvégzett UH vizsgálatkor keresztcsonti szakaszon több csigolyára kiterjedő záródási zavart (spina bifida) mutattak ki a magzatnál, emellett mindkét agykamra esetében kifejezett tágulat volt látható. Ezt követően genetikai tanácsadás is történt.

2005. augusztus 6. napján a terhesség 39. hetében az SZTE Szülészeti Klinikájára vették fel a felperest idő előtti burokrepedéssel, rendszeres fájásokkal. Hüvelyi szülés zajlott le, mely során jó állapotban született meg a felperes Zsolt Patrik utónevű gyermeke. A gyermek gerinchasadékkal, vízfejűséggel született. A felperes gyermekének állapota alapbetegség tekintetében végleges.

A felperes módosított keresetében 4.000.000,- Ft tőkeösszeg, illetőleg perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ennek indokolásaként előadta, hogy az alperesi intézmény részéről eljáró orvosnak fel kellett volna ismerni a terhességi és magzatvédelmi vizsgálatok során a súlyos magzati rendellenességet. Amennyiben a szakorvos a kellő gondossággal jár el, ebben az esetben a fejlődési rendellenesség felismerésén túl tájékoztatnia kellett volna arról is a felperest, hogy lehetősége van a terhesség megszakítására és ezáltal a súlyosan fogyatékos beteg gyermeket nem kellett volna megszülnie. Nyilvánvaló, hogy amennyiben, kezelőorvosa a megfelelő tájékoztatással ellátja a felperest, úgy a terhesség megszakítása mellett döntött volna és nem szüli meg az önálló életre képtelen, élete végéig állandó gondozásra, ápolásra szoruló gyermeket. Az alperes nem tett eleget ezen tájékoztatási kötelezettségének sem, holott az 1997. évi CLIV.tv. 13.§ (2) bekezdés és 134.§-a kötelezővé tette volna a felperes tájékoztatását. Ezen okból a Ptk.339.§, illetőleg a Ptk.348.§ (1) bekezdés alapján az alperes kártérítési felelősséggel tartozik.

A felperes a kártérítés összegszerűsége vonatkozásában előadta, hogy az önálló életre képtelen gyermek állandó felügyeletet igényel jelenleg és a jövőben is. Állandó orvosi ellenőrzésre és kezelésre, orvosi beavatkozásra van szüksége. A fokozott szülői támogatás, gondoskodás, az orvosi kezelések számottevő többletkiadásokat és terheket jelentenek a felperes számára. Az egyedülálló anya a súlyosan fogyatékos gyermek mellett sem most, sem a jövőben munkát vállalni nem tud, így jövedelemszerző tevékenységet sem tud majd folytatni. A felperes egyedülálló, a gyermek fogyatékossága folytán szükséges állandó felügyelet mellett a felperes párválasztási esélyei csökkennek, sőt majdnem meghiúsulnak. Életmódbeli lehetőségei teljesen beszűkülnek, a súlyosan fogyatékos gyermek egész életére döntő kihatással van, le kell mondania a szórakozás, üdülés, sportolás örömeiről, továbbá az újabb gyermekvállalástól fél, emiatt állandó szorongásban él.

Az alperes és a beavatkozó a keresetnek az elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint az alperes kártérítési kötelezettsége a felperes által hivatkozott egészségügyi szolgáltatással oksági összefüggésben nem állapítható meg. Felróható alperesi magatartás, mulasztás a terhes-gondozás során nem volt tetten érhető. Nem vitatták, hogy a felperes gyermeke önálló életvitelre való képtelenséget eredményező fejlődési rendellenességgel született. Ezen elváltozás multifaktoriális eredetű, felismerése teljes 100 %-os bizonyossággal az orvostudomány jelenlegi állása mellett - azon időszakban, amikor a szülők kérésére terhességmegszakításnak lehetne helye - nem lehetséges. Az álnegatív szűrővizsgálati lelet a vizsgálat ismert specifikus kockázata. Az alperes részéről a felperes terhességi szűrő ultrahangvizsgálatát "B" típusú jártassággal rendelkező orvos végezte. E jártassággal, vizsgával rendelkező személy jogosult rutin szűrővizsgálat elvégzésére a terhesség mindhárom szakaszában, így a szülés időpontja körül, és diagnosztikus ultrahangvizsgálatokat is végezhet. A használt ultrahangvizsgáló készülék a szűrővizsgálat követelményének megfelelt. Az ultrahangszűrő vizsgálatra a szakmai protokollnak megfelelő időpontokban és módon került sor. Amint a kóros eltérést észlelte az alperes orvosa, magasabb szintű intézetbe utalta a pácienst, diagnosztikus vizsgálat elvégzése érdekében.