A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21585/2008/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §] Bírók: Besenyeiné dr. Varga Katalin, Havasi Péter, Udvary Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.22000/2007/5., Szegedi Ítélőtábla Pf.20166/2008/5., *Kúria Pfv.21585/2008/6.* (BH 2010.1.8)

***********

Pfv.III.21.585/2008/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Jánosi László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Kriveczky György ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2.P.22.000/2007. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.166/2008/5. számú ítéletével befejezett perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr.Jakab Tamás ügyvéd által képviselt Biztosító beavatkozott, a jogerős ítélet ellen a felperes által 9. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak külön-külön 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes P.Zs. utónevű gyermeke, 2005. augusztus 7-én gerinchasadékkal, vízfejűséggel született az Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán. A terhesség alatt az előírt ultrahang szűrővizsgálatokat az alperes végezte. Az alperes alkalmazásában lévő orvos az I. és a II. ultrahangvizsgálatnál fejlődési rendellenességre, illetve kóros elváltozásra utaló jelet nem talált. A III. ultrahangvizsgálat alkalmával, a terhesség 32. hetében a kezelőorvos a magzat mindkét oldalán tágult agykamrát diagnosztizált, melynek következtében a felperest a progresszív betegellátás keretében az Sz. Klinikára utalta be. Az itt elvégzett ultrahangvizsgálatkor a keresztcsonti szakaszon több csigolyára kiterjedő záródási zavart (spina bifida) mutattak ki, emellett mindkét agykamra esetében kifejezett tágulat volt látható. A terhesség ekkor már magzati javallat okán nem volt megszakítható.

A felperes többször módosított keresetében 4.000.000 forint kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes a terhes-gondozás során megsértette az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §-a (2) bekezdésének, és a 134. §-ának a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit, ezért kártérítésre köteles. Álláspontja szerint az alperes orvosainak kellően gondos eljárása esetén az ultrahangvizsgálatok valamelyikén észre kellett volna venniük a magzat gerincének állapotát. Ebben az esetben tájékoztatni kellett volna a felperest a rendellenességről, aki a terhesség megszakítása mellett döntött volna. A felismerés és a tájékoztatás elmaradt, és ez a felperes életét jelentősen elnehezítette.

Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét. Az alperes azzal védekezett, hogy a terhes-gondozás során a szakma szabályai szerint járt el, valamennyi vizsgálatot a szakmai protokoll szerint időben, a tőle elvárható gondossággal végezte. A felperes gyermekének fejlődési rendellenességét még a legkorszerűbb ultrahangkészülékek alkalmazásával sem lehet teljes bizonyossággal kizárni.