A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21097/2019/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 239. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.097/2019/5-II.

A Fővárosi Ítélőtábla az Olsavszky Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Olsavszky Péter ügyvéd által képviselt I. - II. rendű felpereseknek a Martus Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Martus Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. szeptember 26. napján meghozott 29.G.40.794/2017/55. számú ítélete ellen a felperesek részéről 56. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a kereseti illeték fizetési kötelezettségüket a felpereseknek az állam javára kell teljesíteniük.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint másodfokú perköltséget, és térítsenek meg az állam külön felhívására 902.500 (kilencszázkétezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az alperes a 2006. november 28-án megkötött szerződés alapján a felperesek 25.000.000 forint összegű finanszírozási igénye kielégítése érdekében svájci frankban nyilvántartott kölcsönt nyújtott a felpereseknek. A szerződésben a kölcsön összegét 169.931 svájci frankban, a törlesztőrészletek számát 240-ben, a kölcsön változó kamatlábának szerződéskori mértékét évi 5,9 %-ban, a törlesztőrészletek várható összegét 1.207,66 svájci frankban tüntették fel. Az induló teljes hiteldíjmutató (THM) mértéke 6,41 % volt. A kölcsön és járulékai visszafizetésének biztosítására a felperesek ½-½-ed arányú tulajdonát képező ... szám alatti ingatlanra az alperes javára jelzálogjogot alapítottak.

[2] A kölcsönszerződés 4. pontja a következő rendelkezést tartalmazta: "A Hirdetményben meghatározott összeghatár elérése, vagy meghaladása esetén a Kölcsön folyósításának feltétele, hogy az Adós a Kölcsön visszafizetésére irányuló, közjegyző előtt tett, a közvetlen bírósági végrehajtás lehetőségére vonatkozó rendelkezést tartalmazó egyoldalú kötelezettségvállalását a Bankhoz benyújtja. A közokiratba foglalás költségei az Adóst terhelik. Az Adós tudomásul veszi, hogy a terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében a Banknál vezetett számlái és a Bank vonatkozó bizonylatai alapján készített, közjegyzői okiratba foglalt, Bank részéről tett nyilatkozatot, vagy közjegyzői tanúsítványt elfogadja a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításaként, továbbá az Adós aláveti magát annak, hogy a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás mértékét esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is, a Bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."

[3] Az alperes Általános Szerződési Feltételeinek 10.5. pontja szerint "Az Adós a Kölcsönszerződést egy alkalommal akként jogosult módosítani egyoldalú nyilatkozatával, hogy a devizában nyilvántartott, a Kölcsönszerződésből eredő összes fennálló tartozás - tekintet nélkül annak főkötelezettség, vagy járulék jellegére - a Bank mindenkori Hirdetményében meghatározott, forintban nyilvántartott üzleti feltételű Lakossági Kölcsönre irányadó kondícióknak és a jelen ÁSZF-nek megfelelően forintban nyilvántartott üzleti feltételű Lakossági Kölcsön alapján fennálló Tőketartozássá változzon át. A Kölcsönszerződés ilyen tartalmú módosítására az Adós abban az esetben jogosult, ha a Bankkal szemben lejárt tartozása nem áll fenn. A forintban nyilvántartott Tőketartozás összege meghatározásának alapja a Kölcsönszerződés módosításának napján érvényes, a Bank által jegyzett Deviza 1. eladási árfolyam. A Kölcsönszerződés devizanemét érintő módosítása, annak egyéb feltételeit (így különösen Futamidejét) nem érinti. A Bank az Adós konverziós kérelmét legkorábban a kérelem írásbeli előterjesztését követő harmadik banki munkanapon hajtja végre."

[4] A felperesek végleges keresetük szerint elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a kölcsönszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezései a Ptk. 209. § (1) bekezdése, 209/A. § (2) bekezdése és a 2/2014. PJE alapján tisztességtelenek, ennek folytán a teljes szerződés érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként annak határozathozatalig való hatályossá nyilvánítását kérték akként, hogy mindösszesen 11.280.656 forint fizetési kötelezettségük maradt fenn, úgy, hogy a folyósítás napja 2006. október 5., az általuk teljesített befizetés összege 24.894.239 forint volt. Másodlagosan a Hpt. 213. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjai, valamint a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján ugyancsak a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének megállapítását, és az elsődleges kereseti kérelmükkel egyező módon a határozathozatalig való hatályossá nyilvánítását kérték. Amennyiben a bíróság a teljes érvénytelenséget nem látná megállapíthatónak a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását akként kérték, hogy a tőketartozásuk 88.559,13 svájci franknak, azaz 13.384.372 forintnak felelt meg 2015. február 1. napján. Ez az összeg a forintosítást megelőzően bank által elismert 104.490 svájci frank tartozásuk, és az árfolyamkockázat tisztességtelenül felszámított 15.931,02 svájci frank összegének különbözeteként határozták meg. Harmadlagos kereseti kérelmük arra irányult, hogy a bíróság a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése, 209. § (1) bekezdése, 239. § (2) bekezdése, és a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdés a), b) és j) pontjai alapján állapítsa meg a kölcsönszerződés I/4. pontja harmadik mondatának érvénytelenségét, annak tisztességtelenségére figyelemmel.

[5] A felperesek keresetüket arra alapították, hogy a kölcsönszerződés 4. pont 2. bekezdésében található árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás nem felel meg sem a Kúria 2/2014. PJE határozatában, sem az EUB C-26/13. és C-51/17. ítéleteiben kifejtetteknek, amennyiben nem tartalmazza az árfolyamkockázat ismertetését, azt, hogy az árfolyam számukra kedvezőtlen változásának nincs felső határa, továbbá az árfolyamváltozás mechanizmusát és a változás kiváltó okát. Álláspontjuk szerint a kockázatfeltáró nyilatkozat nem a hitelező tájékoztatása, hanem saját egyoldalú nyilatkozatuk volt arról, hogy miről van tudomásuk. A tájékoztatás alapján továbbá nem tudták számszerűen felmérni az árfolyamváltozásoknak a tartozásukra gyakorolt hatását.

[6] Állították, hogy a szerződésben feltüntetett 25.000.000 forint finanszírozási igény nem a folyósított kölcsön összege, és a 169.931 svájci frank sem a tényleges kölcsönösszeg, hanem tájékoztató jellegű adat volt. Mivel a szerződésben sem a kölcsön forint, sem annak svájci frank összege nem szerepelt, több árfolyam került feltüntetésre, ennek következtében a kölcsön összegének kiszámítása sem volt egyértelmű, ezáltal a szerződés nem felelt meg a 6/2013 PJE határozatban foglaltaknak. Figyelemmel arra, hogy a kölcsön összege nem meghatározott, a szerződésben feltüntetett THM sem megfelelő, és annak kiszámítása sem lehetséges. A szerződés a törlesztőrészletek tényleges összegét sem tartalmazza, arról a bank csak a folyósítást követően tájékoztatta őket.