A Kecskeméti Törvényszék Mf.22137/2011/5. számú határozata fegyelmi ügy tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 45. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Bulla László, Koós Gabriella

Kecskeméti Törvényszék

3.Mf.22.137/2011/5. szám

A Kecskeméti Törvényszék a dr. Buzinkay Zoltánné ügyvéd (6000 Kecskemét, Klapka u. 9-11.) által képviselt felperes neve felperes címe felperesnek - a dr. Kovács Zsolt ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Arany J. u. 13.) által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen fegyelmi hatályú elbocsátás hatályon kívül helyezése iránti perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2011. szeptember 30. napján kelt 5.M.147/2011/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 111.300 (Egyszáztizenegyezer-háromszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes keresetében a elbocsátás fegyelmi határozat jogellenességének megállapítását, és jogkövetkezményként felmentési időre járó átlagkereset, nyolc havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés, a Kjt. 34. § (4) bekezdése alkalmazásával húsz havi átlagkeresetnek megfelelő kárátalány összeg megfizetését kérte. Álláspontja szerint az alperes a fegyelmi eljárás során eljárásjogi hibákat vétett. 2008. november hónap második felétől az év hátralévő részében évi rendes szabadságát töltötte, és az állandó lakóhelyén kívül tartózkodott, ott csak időnként jelent meg. A részére kézbesíteni rendelt iratok visszaküldésének dátumából megállapítható, hogy egy adott eljárási cselekmény időpontjáig az idézése illetve értesítése vissza sem érkezett a feladó alpereshez. Az alperes a fegyelmi tárgyalást is oly módon tartotta meg, hogy az annak időpontjára vonatkozó felperesi értesítés az alpereshez csak a fegyelmi tárgyalás időpontját követően érkezett meg. Az ügy érdemét illetően arra hivatkozott, hogy az általa alevélben leírt adatok, tények valóságának bizonyítására képes amennyiben szükséges, így a fegyelmi határozat ez okból is jogellenes.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kjt. által előírt, a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó garanciális szabályokat maradéktalanul megtartotta. A felperes passzivitását és az eljárásban való részvételének megtagadását igazolja, hogy az eljárás során a mobiltelefonját nem vette fel, a távirati úton történt megkeresésekre nem reagált és a fegyelmi eljárás során egyetlen egy küldeményt sem volt hajlandó átvenni.

A fegyelmi határozat érdemével kapcsolatban kifejtette, hogy a fegyelmi eljárás tárgya a felperes közalkalmazotthoz nem méltó magatartásának kivizsgálása volt, mert a felperes levelező rendszerben írt levél tartalma az alperes több vezető beosztású közalkalmazottja számára sértő, személyeskedő kijelentéseket tartalmazott.

Az elsőfokú bíróság a 2010. szeptember 10. napján kelt 5.M.358/2009/24. számú ítéletével az alperes 2009. január 13. napján kelt SZ-47/I/4/2008. számú elbocsátás fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Kötelezte az alperest 15 napon belül a felperes részére felmentési időre járó átlagkereset címén bruttó 618.412 forint és ezen összeg után 2009. január 15 napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, végkielégítés címén bruttó 1.236.824 forint és ezen összeg után 2009. január 15. napjától a kifizetés napjáig számított törvényes mértékű késedelmi kamata, húsz havi átlagkereset címén 3.092.060 forint, továbbá 112.500 forint perköltség megfizetésére, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

A fellebbezés folytán eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2011. január 20. napján kelt 3.Mf.22.208/2010/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú eljárás költségét a felperes részére 15.000 forintban, míg az alperes részére 25.000 forintban állapította meg. Végzése indokolásában a megyei bíróság kifejtette, hogy az ügyben az eltérő álláspontja szerint az alperesi munkáltató a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi határozat meghozatala során nem sértett olyan lényeges eljárásjogi szabályt, amely ez okból indokolná a fegyelmi határozat hatálytalanítását. A megismételt eljárás lefolytatására nézve útmutatásként előírta az elsőfokú bíróság részére, hogy a fegyelmi határozatban a felperes terhére rótt kötelezettségszegést kell vizsgálat tárgyává tenni. Ennek során a peres felek indítványai alapján az elsőfokú bíróságnak le kell folytatnia a bizonyítási eljárást. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat folytán érdemben kell vizsgálni azt, hogy a fegyelmi határozatban kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll-e a kötelezettségszegéssel.

A megismételt eljárás során a felperes a keresetét, alperes az ellenkérelmét változatlan tartalommal fenntartotta.

A munkaügyi bíróság a megismételt eljárás során meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest 15 napon belül az alperes részére 105.000 forint perköltség megfizetésére, egyben megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. Ítélete indokolásában mindenekelőtt előrebocsátotta az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a megismételt eljárásban az érvelését azzal egészítette ki, hogy a 2008. november 18. napján elküldött levelet nem kifejezetten a munkaviszonyával összefüggésben fogalmazta meg, és az nem a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggésben jött létre, ekként azt munkakörön kívüli magatartásnak kell tekinteni, mellyel kapcsolatban akkor lehet eljárást kezdeményezni illetve intézkedést foganatosítani, amennyiben ez a magatartás a jogviszonyára közvetlenül és valóságosan hatott, és az alkalmazó érdekszféráját hátrányosan befolyásolta, mely az adott esetben nem állapítható meg.

Hivatkozott arra is, hogy tudomása szerint főigazgató érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaság a szarvasmarha állományát az alperes vidéki állomásai közelében helyezte el, és az alperes munkavállalójával felügyeltette az állatok gondozását. Ezen túlmenően az alperes olyan gazdasági társasággal kötött szerződést, amely gyakorlatilag a felperes technikusi munkakörébe tartozó feladatokat látta el. A közbeszerzési eljárásban megkötött szerződés adatai alapján pedig megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezet mintegy 46.000.000 forintért végezte el ezt a feladatot. Kifogásolta továbbá, hogy az alperesnél a nyugdíjba vonuló kollégák végkielégítést kaptak, illetve indokolatlan célokra használták fel a vezetők a szolgálati gépjárműveiket. Az alperessel szerződésben lévő gazdasági társasághoz tartozó szarvasmarha állomány a kutatási területre való bejutást és a munkavégzést akadályozta. Indokolatlanul növelte a kiadásokat továbbá, hogy a könyvelési feladatok ellátására külső céggel kötöttek megállapodást. Hivatkozott még arra is, hogy az ún. levélben az alperes alkalmazottai által ismert összefüggésekre, összefonódásokra kívánta felhívni a figyelmet.