A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.147/2011/7. számú határozata fegyelmi ügy tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 220. §, 233. §, 234. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 103. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Fazekas Gyuláné, Kuczka Antalné, Szrapkó Ágnes

KECSKEMÉTI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6000 Kecskemét, Rákóczi út 17-19.

5.M. 147/2011/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság felperesi képviselő neve felperesi képviselő címe által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek,- alperesi képviselő neve alperesi képviselő címe által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen,- fegyelmi hatályú elbocsátás hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (Tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 105.000,- Ft (Egyszázötezer forint) perköltséget.

A le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (Tizenöt) napon belül a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz címzett, de a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 3 (Három) példányban, írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha csak az ítélet indoklása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresetlevele és személyes előadása, az alperes ellenkérelme és nyilatkozatai, I. számú tanú, II. számú tanú, III. számú tanú, IV. számú tanú tanúk vallomásai, a csatolt "XY" számú fegyelmi eljárás iratai, valamint a perben csatolt egyéb okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1975. október 15. napjától kezdődően állt alkalmazásban az alperesnél, a jogszabályi változások folytán 1993. december 23. napján kelt okirattal közalkalmazotti jogviszonyban technikusi munkakörbe nyert kinevezést.

A felperes az alperes "S"-i kirendeltségén végezte munkáját, azonban 2007. decemberében a "S"-i kirendeltséget megszüntették, az épületet visszaszolgáltatták a Magyar Államkincstárnak, így 2008. januárjától a felperes munkavégzésének helye saját lakásingatlana volt.

A felperes átlagkeresete havi bruttó 154.603,- Ft volt.

A felperes 2008. november 18.-án "Nyílt levél az alperes főigazgatójához" elnevezéssel véleményét fejezte ki az alperesnél történt eseményekkel kapcsolatosan, mely nyílt levelet egyrészt az alperes főigazgatójához, valamint az alperes valamennyi kirendeltségeihez továbbított.

A felperes ezt követően közvetlen vezetőjének, II. számú tanúnak jelezte, hogy előzetes egyeztetés alapján az év hátralévő részében még ki nem vett szabadságát egészen 2009. januárjáig igénybe kívánja venni. A személyügyi vezetővel - I. számú tanúval - történt egyeztetést követően a felperes 2008. november 20.- 21. napjain, december 01. napjától-15. napjáig, december 20-án, majd december 29. napjától-31. napjáig évi rendes szabadságát töltötte.

Az alperes megbízott főigazgatója az "XY" számú intézkedésével 2008. november 24. napjával fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben a Kjt. 46. § (1) bekezdése alapján közalkalmazotthoz nem méltó magatartás tanúsítása miatt. Az eljárás megindításának az volt az indoka, hogy a 2008. november 18. napján kelt "Nyílt levél az alperes főigazgatójához" címzésű iratban a felperes az alperes négy, ezek közül három személy szerint is egyértelműen beazonosítható vezetőjére sértő, nagyobb nyilvánosság előtt valótlan tényállítást és mások előtt becsületsértő kijelentéseket tett.

A vizsgálóbiztosként kijelölt I. számú tanú 2008. november 28. napján tájékoztatta a felperest a 2008. december 14. napjának 10,00 órájára az alperes székhelyére kitűzött meghallgatás időpontjáról.

2008. november 28. napján feladott, a meghallgatásra szóló értesítés tértivevénye a meghallgatás időpontjáig nem érkezett vissza a vizsgálóbiztoshoz, ezért 2008. december 03.-án elrendelte a felperes táviratban történő értesítését és ugyanezen a napon sikertelenül telefonon is megpróbálta a felperest elérni.

2008. december 04. napján a felperes a meghallgatáson nem jelent meg, azonban 10 óra 30 perckor mobiltelefonon a vizsgálóbiztossal beszélt, amikor a vizsgálóbiztos tájékoztatta, hogy a munkáltató vele szemben fegyelmi eljárást indított. Egyben hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy a felperes a postai küldeményt nem veszi át az alperestől, a védekezés jogáról lemond, azzal írásban sem kíván élni.

Ezt követően 2008. december 04. napján a vizsgálóbiztos írásban is felhívta a Kjt. 47. § (6) bekezdése alapján a felperest írásbeli védekezésének nyolc napon belül történő előterjesztésére.

2008. december 09.-én a vizsgálóbiztos kérelmére a megbízott főigazgató 15 nappal, december 23. napjáig a fegyelmi eljárást meghosszabbította. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozat, mely 2008. november 25.-én került postázásra, 2008. december 11. napján érkezett vissza a feladó alpereshez "nem kereste" jelzéssel.

A vizsgálóbiztos 2008. december 31.-én elkészítette jelentését, melyben egyebek között rögzítette, hogy a felperes elismerte, hogy a levelet ő írta és a nyílt levelet is ő faxolta el.

A felperes részére postai úton megküldött vizsgálóbiztosi meghallgatás időpontjáról szóló értesítés 2008. december 16. napján, illetve a 2008. december 04. napján kelt írásbeli védekezés lehetőségére vonatkozó tájékoztatás 2008. december 22. napján érkezett vissza az alpereshez felbontatlanul szintén "nem kereste" jelzéssel.

A fegyelmi eljárás során 2009. január 13. napjára tűztek tárgyalást, amelyen a felperes nem vett részt. A tárgyalás időpontjáról a felperest a 2008. december 31. napján kelt levéllel értesítették, mely 2009. január 21. napján érkezett vissza az alpereshez "nem kereste" jelzéssel.

Ezen előzmények után az alperesi fegyelmi tanács 2009. január 13. napján kelt "XY" számon meghatározott határozatában a felperest a Kjt. 45. § (2) bekezdés e) pontjára hivatkozással elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozat indokolása szerint a felperes a nyílt levélben a vezetőkkel kapcsolatban személy szerint is egyértelműen beazonosíthatóan sértő, nagyobb nyilvánosság előtt valótlan tényállítást és mások előtt becsületsértő, kirívóan goromba, szidalmazó, rágalmazó kijelentéseket tett. A fegyelmi tanács megállapította, hogy ezen cselekménnyel a felperes a közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségét szándékosan megszegte. Rögzítést nyert továbbá, hogy az eljárás során a felperes önhibájából érdemi védekezést a vele szemben felhozott fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújával szemben nem terjesztett elő, ennek ellenére az érintett munkavállalók által adott írásbeli vélemények és a nyílt levél tartalma alapján a vétkes kötelezettségszegés megállapítható volt. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy mindenféle együttműködést a felperes megtagadott és a cselekmény az intézet negatív megítélését és az intézeten belüli hangulat negatív irányú befolyásolását is eredményezi.