A Kúria Mfv.10583/2012/4. számú precedensképes határozata fegyelmi ügy tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 46. §, 47. §, 50. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A felperes által írt "nyílt levél", amely goromba, szidalmazó, becsületsértő kijelentéseket tartalmazott az intézet vezetőire nézve megalapozta a jogviszony fegyelmi elbocsátással történő megszüntetését. 1992. XXXIII. Tv. 45. § (1), 1992. XXXIII. Tv. 45. § (2), 1992. XXXIII. Tv. 46. § (1), 1992. XXXIII. Tv. 47. § (3), 1992. XXXIII. Tv. 47. § (4), 1992. XXXIII. Tv. 47. § (5), 1992. XXXIII. Tv. 47. § (6)

***********

Mfv.I.10.583/2012/4.

A Kúria a dr. Buzinkay Zoltánné ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kovács Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen fegyelmi elbocsátás hatályon kívül helyezése iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 5.M.147/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.22.137/2011/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.22.137/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes 1965. október 15-étől állt az alperes alkalmazásában technikus munkakörben.

2008. november 18-án "Nyílt levél az E. főigazgatójához" elnevezéssel véleményét fejezte ki az alperesnél történt eseményekkel kapcsolatosan. Ezt a levelet egyrészt az alperes főigazgatójához, másrészt a munkáltató valamennyi kirendeltségéhez eljuttatta.

A felperes ezt követően közvetlen vezetőjének, M.M.-nek jelezte, hogy előzetes egyeztetés alapján az év hátralévő részében a még ki nem vett szabadságát kívánja igénybe venni. A személyügyi vezetővel - Cs.SZ.I.-vel - történt egyeztetést követően a felperes 2008. november 20-21. napjain, december 1-jétől 15-éig, december 20-án, majd december 29-étől 31-éig évi rendes szabadságát töltötte.

Az alperes megbízott főigazgatója intézkedésével 2008. november 24-én fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben a Kjt. 47. § (1) bekezdése alapján közalkalmazotthoz nem méltó magatartás tanúsítása miatt. Az eljárás megindításának az volt az indoka, hogy a 2008. november 18-án kelt ""Nyílt levél az E. főigazgatójához" címzésű iratban a felperes az alperes négy, ezek közül három személy szerint is egyértelműen beazonosítható vezetőjére sértő, nagyobb nyilvánosság előtt valótlan tényállítást és mások előtt becsületsértő kijelentéseket tett.

A vizsgálóbiztosként kijelölt CS.SZ.I. 2008. november 28. napján tájékoztatta a felperest, hogy 2008. december 14-én 10.00 órakor kerül sor a meghallgatására, majd ugyanezen a napon feladta a meghallgatásról szóló írásbeli értesítést. Ennek tértivevénye a meghallgatás időpontjáig nem érkezett vissza, ezért 2008. december 3-án elrendelte a felperes táviratban történő értesítését és ugyanezen a napon telefonon is megkísérelte elérni, sikertelenül.

A felperes 2008. december 4-én a meghallgatáson nem jelent meg, azonban 10 óra 30 perckor mobiltelefonon a vizsgálóbiztossal beszélgetést folytatott, aki tájékoztatta, hogy vele szemben fegyelmi eljárás indult, egyben hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy a közalkalmazott a nyilatkozata szerint az alperestől nem vesz át postai küldeményt, a védekezés jogáról lemond, azzal írásban sem kíván élni. Ugyanezen a napon a vizsgálóbiztos írásban is felhívta a felperest a Kjt. 47. § (6) bekezdés alapján írásbeli védekezésének nyolc napon belül történő előterjesztésére.

2008. december 9-én a vizsgálóbiztos kérelmére a megbízott főigazgató tizenöt nappal, december 23-áig a fegyelmi eljárást meghosszabbította. A vizsgálóbiztos 2008. december 31-én készítette el a feljegyzését, amelyben többek között rögzítette, hogy a felperes elismerte, miszerint a levelet ő írta és ő is faxolta el.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozat, amely 2008. november 25-én került postázásra, 2008. december 11-én érkezett vissza az alpereshez "nem kereste" jelzéssel. A felperes részére a postai úton megküldött, vizsgálóbiztos meghallgatása időpontjáról szóló értesítés 2008. december 17. napján, illetve a 2008. december 4-én kelt írásbeli védekezés lehetőségére vonatkozó tájékoztatás 2008. december 22-én érkezett vissza az alpereshez felbontatlanul, szintén "nem kereste" jelzéssel.

A fegyelmi eljárás lefolytatására 2009. január 13. napjára tűzött ki a munkáltató tárgyalást, amelyen a felperes nem vett részt. Annak időpontjáról a 2008. december 31-én kelt levélben értesítették, amely 2009. január 21-én érkezett vissza az alpereshez "nem kereste" jelzéssel.

Az alperesi fegyelmi tanács 2009. január 13-án kelt határozatában a felperest a Kjt. 45. § (2) bekezdés e) pontjára hivatkozással elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Ennek indokolása szerint a felperes a nyílt levélben egyértelműen beazonosítható vezetőkkel kapcsolatban sértő, nagyobb nyilvánosság előtt valótlan tényállítást, és mások előtt becsületsértő, kirívóan goromba, szidalmazó, rágalmazó kijelentéseket tett. A felperes a közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségét szándékosan megszegte. Rögzítést nyert, hogy az eljárás során önhibájából eredő érdemi védekezést a vele szemben felhozott fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt nem terjesztett elő, ennek ellenére az érintett munkavállalók által adott írásbeli vélemények és a nyílt levél tartalma alapján a vétkes kötelezettségszegés megállapítható volt.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2010. szeptember 10. napján kelt 5.M.358/2009/24. számú (eljárásjogi szabálysértésekkel indokolt) ítéletével az elbocsátás fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. január 20-án kelt 3.Mf.22.208/2010/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy az alperes munkáltató a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi határozat meghozatala során nem sértett olyan lényeges eljárásjogi szabályt, amely ez okból indokolná a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróságnak iránymutatásul adta, hogy a megismételt eljárás során a fegyelmi határozatban a felperes terhére rótt kötelezettségszegést kell vizsgálat tárgyává tenni.

A megismételt eljárás lefolytatását követően a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 5.M.147/2011/7. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség fizetésére kötelezte. Kimondta, hogy a le nem rótt eljárási illeték az állam terhén marad.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint CS.SZ.I., M.M., M.GY., CS.GY. egyezően nyilatkoztak arról, hogy a 2008. november 18-án megtartott vezetői értekezleten - miután a küldemény megérkezett és azt felolvasással ismertették - a munkatársak egyértelműen be tudták azonosítani az E. főigazgatóját F.E.-t, az E. jelenlegi igazgatóját B.A.-t, és az akkori megbízott gazdasági vezetőt, M.GY.-t. Beazonosítható volt a püspökladányi állomáson technikusi munkakört ellátó Cs.I. is.