A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40351/2010/3. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 332. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 14. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40121/2009/12., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40351/2010/3.* (ÍH 2011.36)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.351/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a 198. sz. Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Vígh Dániel pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen 600.000,- Ft megfizetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2010. január 19. napján kelt 1.G.40.121/2009/12. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 36.000,- (Harminchatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket, valamint a pártfogó ügyvéd díjának 100%-át az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesi korlátolt felelősségű társaságot a 2006. november 2. napján kelt létesítő okirattal négy magánszemély, K.J., V.Zs., R.L. és az alperes alapították 3.000.000,- Ft törzstőkével, melyből az alperes 1.200.000,- Ft, K.J. és V.Zs. 750.000,-750.000,- Ft, míg R.L. 300.000,- Ft pénzbeli betét rendelkezésre bocsátását vállalta. A társasági szerződés értelmében a tagok a pénzbetéteik fele összegét a szerződés aláírásától számított 15 napon belül kötelesek befizetni, míg a fennmaradó rész befizetését a cégbejegyzéstől számított egy éven belül vállalták. A társaság ügyvezetői önálló képviseleti móddal K.J. és az alperes lettek. A felperesi társaságot a cégbíróság 2006. november 17. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. Az alperes törzsbetétének első részletét - helyette - K.J. teljesítette a társaság részére.

Az alperes a törzsbetétének második részletét a cégbejegyzéstől számított egy éven belül nem fizette be.

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2009. február 9. napi kezdő időponttal elrendelte a felperes felszámolását.

A felszámolás alatt álló felperesi társaság 2009. augusztus 31. napján fizetési meghagyás kibocsátást kérte az alperessel szemben.

Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban előterjesztett keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 600.000,-Ft és ennek 2007. november 3. napjától a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére. Keresetét a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 111. § (1) bekezdésére, 115. § (2) bekezdésére és 118. §-ára alapította, amelyek szerint a korlátolt felelősségű társaság tagjának kötelezettsége a törzstőke szolgáltatása, amely alól nem mentesíthető. Az alperes nem tett eleget a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően a törzstőke szolgáltatási kötelezettségének.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesi kft. alapításakor K.J.sal szóban abban állapodtak meg, hogy az alperes és R.L. tag helyett a törzsbetéteket ő fogja befizetni. Ennek megfelelően történt az első részlet rendelkezésre bocsátása. A társaságot az alperes szabadalmának megvalósítása és hasznosítása céljából hozták létre, azonban valamennyi tag előtt ismert volt, hogy az alperes tőkével nem rendelkezik. K.J.nak volt egy alapítványa, ő és V.Zs. vállalták a tőke biztosítását azzal, hogy amennyiben a találmány nem valósul meg, a társaságot egy éven belül megszüntetik. Egyébként a kft. bankszámlája feletti rendelkezési jog kizárólag K.J.t illette meg. 2007. januárjában azonban megszakadt a tagok között a kapcsolat, ezért az alperes megpróbálta a szükséges lépéseket megtenni a társaság, illetve a tagsági jogviszonya megszüntetése érdekében, azonban sikertelenül. Ennek igazolására csatolta a cégbírósághoz intézett beadványait és a cégbíróság ezekkel kapcsolatos határozatait.

A 2010. január 19. napján kelt 1.G.40.121/2009/12. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 600.000,- Ft tőkét és ezen összeg után 2007. november 3-tól 2007. december 31. napjáig évi 7,75 %-os, 2008. január 1. napjától 2008. június 30. napjáig évi 7,50 %-os, 2008. július 1. napjától 2008. december 31. napjáig évi 8,50 %-os, 2009. január 1. napjától 2009. június 30. napjáig évi 10 %-os, míg 2009. július 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatát és 30.000,- Ft perköltséget. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000,- Ft eljárási illetéket.

Döntését azzal indokolta, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján az alperes a törzsbetét fizetési kötelezettsége alól akkor mentesül, ha igazolja, hogy a befizetési kötelezettségének eleget tett. A csatolt okiratokból és a tanúvallomásokból megállapítható, hogy az alperes tagsági jogviszonya a felperesi társaságban folyamatosan fennállt. Az alperes nem tett eleget a társasági szerződésben foglalt kötelezettségének, a törzsbetéte második részét nem fizette be. Az elsőfokú bíróság egyetértett a felperes érvelésével, amely szerint annak a körülménynek, hogy K.J., a társaság másik tagja átvállalta-e az alperes törzsbetét fizetési kötelezettségét, jelen ügyben nem értékelhető, mivel egy meghatározott tagnak áll fenn a társasággal szemben befizetési kötelezettsége a Gt. 9. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó 111. §, 115. § (2) bekezdése és 118. § (1) bekezdése kógens rendelkezései alapján. K.J.sal szembeni igényét az alperes külön perben, kötelmi igényként érvényesítheti.

A kamatfizetés kezdő időpontját a keresetnek megfelelően, mértékét a Ptk. 301. § (1) bekezdése alapján határozta meg azzal. A pervesztes alperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségének és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése és az Itv. 42. §-a alapján a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt illetéknek az állam javára történő megfizetésére.

Az ítélet ellen az alperes - pártfogó ügyvédje útján - fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.

Változatlanul fenntartotta az elsőfokú eljárásban már előadott védekezését, amely szerint a megállapodás értelmében K.J. volt köteles a törzstőkét befizetni, míg az alperes a szabadalommal járult hozzá a cégalapításhoz. Ezt támasztja alá az is, hogy a törzsbetétek első, alapításhoz szükséges felét ő fizette be. Ezt követően azonban már nem tett eleget a megállapodásban foglaltaknak, és nem fizette be a törzsbetétek második felét. Álláspontja szerint ezen szóbeli megállapodás alapján ő tartozik helyt állni a társaság irányában. Azért sem tartozik az alperes a társaságnak, mert az gyakorlatilag nem működött, így a már befizetett törzsbetét részeknek fedeznie kellett a társaság rövid fennállása alatt keletkezett követeléseket.