ÍH 2011.36 KFT. TAG TAGSÁGI VISZONYÁNAK MEGSZŰNÉSE A GT. 14. § ALAPJÁN - ELSZÁMOLÁS A VOLT TAGGAL - FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT KFT. TAGJÁVAL SZEMBENI FELSZÁMOLÓI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS

I. Nem eredményezheti a törzsbetét befizetését mulasztó tag jogviszonyának megszűnését az olyan ügyvezetői felszólítás, amely a mulasztás jogkövetkezményeit nem tartalmazza.

II. A tagsági jogviszonyát a Gt. 14. § alapján elvesztő tagtól a törzsbetétének be nem fizetett része már nem követelhető, azonban, ha azt az árverési vételár nem fedezi, a társaság a taggal szemben kártérítési igényt támaszthat.

III. Ha a kft. felszámolás alá kerül, az ügyvezetés Gt. 14. § szerinti jogköre nem száll át a felszámolóra. A felszámolónak a taggal - mint az egyéb adósokkal szembeni - igényként kell a társasági követelést érvényesíteni [2006. évi IV. tv. (Gt.) 14. §; 140. § (5) bek.; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesi korlátolt felelősségű társaságot a 2006. november 2. napján kelt létesítő okirattal négy magánszemély, K. J., V. Zs., R. L. és az alperes alapították 3 000 000 Ft törzstőkével, melyből az alperes 1 200 000 Ft, K. J. és V. Zs. 750 000-750 000 Ft, míg R. L. 300 000 Ft pénzbeli betét rendelkezésre bocsátását vállalta. A társasági szerződés értelmében a tagok a pénzbetéteik fele összegét a szerződés aláírásától számított 15 napon belül kötelesek befizetni, míg a fennmaradó rész befizetését a cégbejegyzéstől számított egy éven belül vállalták. A társaság ügyvezetői önálló képviseleti móddal K. J. és az alperes lettek. A felperesi társaságot a cégbíróság 2006. november 17. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. Az alperes törzsbetétének első részletét - helyette - K. J. teljesítette a társaság részére.

Az alperes a törzsbetétének második részletét a cégbejegyzéstől számított egy éven belül nem fizette be.

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2009. február 9. napi kezdő időponttal elrendelte a felperes felszámolását.

A felszámolás alatt álló felperesi társaság 2009. augusztus 31. napján fizetési meghagyás kibocsátást kérte az alperessel szemben.

Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban előterjesztett keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 600 000 Ft és ennek 2007. november 3. napjától a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére. Keresetét a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 111. § (1) bekezdésére, 115. § (2) bekezdésére és 118. §-ára alapította, amelyek szerint a korlátolt felelősségű társaság tagjának kötelezettsége a törzstőke szolgáltatása, amely alól nem mentesíthető. Az alperes nem tett eleget a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően a törzstőke szolgáltatási kötelezettségének.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesi kft. alapításakor K. J.-vel szóban abban állapodtak meg, hogy az alperes és R. L. tag helyett a törzsbetéteket ő fogja befizetni. Ennek megfelelően történt az első részlet rendelkezésre bocsátása. A társaságot az alperes szabadalmának megvalósítása és hasznosítása céljából hozták létre, azonban valamennyi tag előtt ismert volt, hogy az alperes tőkével nem rendelkezik. K. J.-nek volt egy alapítványa, ő és V. Zs. vállalták a tőke biztosítását azzal, hogy amennyiben a találmány nem valósul meg, a társaságot egy éven belül megszüntetik. Egyébként a kft. bankszámlája feletti rendelkezési jog kizárólag K. J.-t illette meg. 2007 januárjában azonban megszakadt a tagok között a kapcsolat, ezért az alperes megpróbálta a szükséges lépéseket megtenni a társaság, illetve a tagsági jogviszonya megszüntetése érdekében, azonban sikertelenül. Ennek igazolására csatolta a cégbírósághoz intézett beadványait és a cégbíróság ezekkel kapcsolatos határozatait.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 600 000 Ft tőkét és ezen összeg után számított késedelmi kamatot, valamint perköltséget.

Döntését azzal indokolta, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján az alperes a törzsbetét fizetési kötelezettsége alól akkor mentesül, ha igazolja, hogy a befizetési kötelezettségének eleget tett. A csatolt okiratokból és a tanúvallomásokból megállapítható, hogy az alperes tagsági jogviszonya a felperesi társaságban folyamatosan fennállt. Az alperes nem tett eleget a társasági szerződésben foglalt kötelezettségének, a törzsbetéte második részét nem fizette be. Az elsőfokú bíróság egyetértett a felperes érvelésével, amely szerint annak a körülménynek, hogy K. J., a társaság másik tagja átvállalta-e az alperes törzsbetét fizetési kötelezettségét, jelen ügyben nem értékelhető, mivel egy meghatározott tagnak áll fenn a társasággal szemben befizetési kötelezettsége a Gt. 9. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó 111. §, 115. § (2) bekezdése és 118. § (1) bekezdése kógens rendelkezései alapján. K. J.-vel szembeni igényét az alperes külön perben, kötelmi igényként érvényesítheti.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.

Változatlanul fenntartotta az elsőfokú eljárásban már előadott védekezését, amely szerint a megállapodás értelmében K. J. volt köteles a törzstőkét befizetni, míg az alperes a szabadalommal járult hozzá a cégalapításhoz. Ezt támasztja alá az is, hogy a törzsbetétek első, alapításhoz szükséges felét ő fizette be. Ezt követően azonban már nem tett eleget a megállapodásban foglaltaknak, és nem fizette be a törzsbetétek második felét. Álláspontja szerint ezen szóbeli megállapodás alapján ő tartozik helyt állni a társaság irányában. Azért sem tartozik az alperes a társaságnak, mert az gyakorlatilag nem működött, így a már befizetett törzsbetét részeknek fedeznie kellett a társaság rövid fennállása alatt keletkezett követeléseket.

Az alperes a maga részéről már 2007. elején mindent megtett annak érdekében, hogy megszüntesse a tagsági jogviszonyát és az ügyvezetői tisztségét a társaságban, mivel rájött, hogy a társaság többi tagja nem arra a tevékenységre kívánta létrehozni a kft.-t, amelyre a megbeszéléseik alapján az alperes gondolta. Azonban taggyűlést nem lehetett összehívni és a cégbíróság az alperes kérése ellenére sem szüntette meg sem a céget, sem a tagsági jogviszonyt.

A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem alapos.

A másodfokú bíróság elsődlegesen kiegészíti a tényállást az alábbiakkal.

A felperes képviseletében K. J. ügyvezető a 2007. november 13. napján kelt levelében felhívta az alperest, hogy a törzsbetéte második részletét, 600 000 Ft-ot fizessen meg. A felhívásban foglaltak szerint a befizetés elmaradása esetén érvénybe lévő jogkövetkezményekkel az alperes tisztában van, mivel erről a társaság alapításában eljáró ügyvéd tájékoztatást adott. Felszólította továbbá, hogy az alapításkor kölcsönadott 600 000 Ft-ot fizesse vissza (K. J. és V. Zs. részére 50-50%-os arányban), a levél kézhezvételét követő 8 napon belül.

A felszólítást az alperes 2007. november 16. napján átvette.