A Kúria Knk.37133/2016/4. számú precedensképes határozata felülvizsgálati kérelem tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Mudráné dr. Láng Erzsébet

KÚRIA

végzése

Az ügy száma: Knk.IV.37.133/2016/4.szám

A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

A kérelmező: kérelmező

(cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd

(cím.)

A kérelmezett: Nemzeti Választási bizottság

(1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)

Az ügy tárgya: Népszavazási ügyben felülvizsgálati kérelem

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 3/2016. sz. határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Nemzeti Választási Bizottság 3/2016. számú határozatát - részben eltérő indokolással - helybenhagyja,

- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) Ft eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A népszavazási kezdeményezés szervezője (a továbbiakban: kérelmező) 2015. december 21-én aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3.§ (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából, melyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért Ön azzal, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a miniszterelnök Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet?"

[2] Az NVB 3/2016. számú határozatával az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Indokolásában utalt az Nsztv. 11. §-ára, mely szerint az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait, mely szerint - egyebek mellett - nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Elöljáróban hangsúlyozta a határozat, hogy az NVB tekintettel volt arra, hogy a kezdeményezés tárgya a közvéleményt foglalkoztató téma, az a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága, transzparenciája, nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása és a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében fogalmazódott meg. Fontos azonban, hogy egy népszavazási kérdés mindamellett, hogy tárgyában illeszkedik a népszavazás intézményének rendeltetésébe, minden esetben feleljen meg az Alaptörvény és az Nsztv. rendelkezéseinek is ahhoz, hogy hitelesítésre alkalmas legyen.

[3] Az NVB megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott népszavazási kezdeményezés a miniszterelnök hozzátartozói tulajdonában álló szervezetek közbeszerzési eljárásokban történő részvételét kívánja korlátozni oly módon, hogy a nevezett szervezeteket teljes körűen kizárná a közbeszerzési eljárásokban való részvételből. A határozat felhívta az Alaptörvény M. cikk (1) bekezdését, a XII. cikk (1) bekezdését, az I. cikk (3) bekezdését, utalva a vállalkozás szabadságára, továbbá rögzítette, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Idézett az Alkotmánybíróság 20/2014.(VII.3.) AB határozatából, mely szerint egyebek közt a vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.

[4] Idézte továbbá a határozat a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozó definícióját, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) összeférhetetlenséget szabályozó 2015. október 2-án hatályos 25.§ (4) bekezdés b) pontjának szövegét, mely utóbbi szerint több közjogi személy mellett a miniszerelnök, vagy a Ptk.-ban foglalt hozzátartozója tulajdonában álló szervezet közbeszerzésben való részvétele minősül összeférhetetlennek, a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével. Ehhez képest az NVB határozata meghozatala időpontjában hatályos szabályozás szerint nem vehet részt összeférhetetlenség okán közbeszerzési eljárásban a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a Kormány tagja tulajdonában, vagy e személlyel közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet. A határozat szerint a kérelmező a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel látszólag a törvény 2015. október 2-án hatályos szövegének újbóli alkalmazására tesz javaslatot annyi különbséggel, hogy abban nem szerepel a nyilvánosan működő részvénytársaság mint kivétel. A kérdés szövegének értelmezése alapján tehát egy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés által megalkotandó törvény adott esetben a nyilvánosan működő részvénytársaságban akár egy darab részvénnyel rendelkező részvényes okán, vagyis az érdemi döntéshozatalt nem befolyásoló minimális szintű részesedés esetén is az érintett részvénytársaságot teljes körűen kizárná a közbeszerzésekből, amely korlátozásra alkotmányos indok nem áll fenn, és noha a kérdésben szereplő korlátozás látszólag csak a miniszterelnök Ptk.-ban megjelölt hozzátartozójára irányul, valójában mindazon személyeket érintené, akik olyan gazdasági társaság tagjai, melyben a hozzátartozó is tag.