A Kúria Kfv.37430/2016/12. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖRNYEZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. §, 28. §, 72. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk (2) bek., (4) bek., 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A Natura 2000 területen akkor tarthat csak igényt a bányatelek tulajdonosa természetvédelmi kártalanításra, ha a védetté nyilvánítás miatt jelentős termelésszerkezet változtatásra kényszerült és emiatt tényleges kára keletkezett.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.430/2016/12.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... főosztályvezető jogtanácsos

A per tárgya: környezetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 14.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. február 4-én kelt 3.K.27.089/2015/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.089/2015/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Oroszlány, VI. Barnakőszén védnevű bányatelek korábbi jogszerű használója, tehát bányászati jogának tulajdonosa a ... Kft. volt, amely társaság még 2005-ben kérelmezte az akkor hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) elvi engedélyét, az Oroszlány, ... hrsz.-ú erdő termelésből való kivonásra. Több eljárás és szakhatósági vélemények beszerzése után a másodfokú hatáskörrel rendelkező Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Erdészeti Igazgatósága 04.4/802/2010. számú jogerős döntésével az elsőfokú elutasító határozatot helybenhagyta.

[2] A döntés az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/1443/4/2006. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásán alapult, mely szerint a terület Natura 2000 jogi jellege - amely 2007 óta fennáll -, az azon előforduló botanikai és zoológiai értékek és a közérdek hiánya miatt nincs jogszabályi lehetőség a termelésből történő kivonáshoz való hozzájárulásra. Az elutasító másodfokú jogerős határozatot bíróság előtt már a felperes támadta meg, aki a szóban forgó bányatelek bányászati jogát a Veszprémi Bányakapitányság VPK/4380/2009. számú, 2009. november 23-án kelt és november 25-én jogerőre emelkedett hozzájárulásával szerezte meg. A keresetét azonban a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. március 7-én jogerős ítéletével elutasította. A bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki a perben, aki szakvéleményében megállapította, hogy a tárgyi területen a külszíni bányászat jelentős hátrányt okoz a környezetre, ugyanis 40 m vastag talajréteget kell eltávolítani ahhoz, hogy a szénréteg hozzáférhető legyen. A talajréteggel együtt eltűnne az erdő és az erdei életközösség (a területen több védett, fokozottan védett növény és állatfaj fordul elő), és a beruházás nem kiemelt jelentőségű.

[3] Még ugyancsak a felperes jogelődje a tárgyi bányatelekre vonatkozó Műszaki Üzemi Terv (a továbbiakban: MŰT) jóváhagyása iránt terjesztett elő kérelmet, amit azonban - tekintettel az erdészeti hatóság által meghozott jogerős elutasító döntésre - a Veszprémi Bányakapitányság 2014. június 3-án kelt VBK/678-10/2006. számú határozatával elutasított.

[4] A határozattal szemben már a felperes terjesztett elő fellebbezést, de az Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az elsőfokú határozatot helybenhagyta MBFH/1094-6/2014. számú, 2014. október 2-án kelt határozatával.

[5] A felperes 2014. november 6-án kelt kérelmében természetvédelmi kártalanítási igényt terjesztett elő a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felügyelőséghez. Hivatkozott a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 72. § (1) és (5) bekezdésére, a természeti védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.1.) 7. § (1) bekezdésére, 8. § (3) bekezdésére, és 2014 évre 246.996.000.- forint összegű természetvédelmi kártalanítás megfizetését kérte, mely összeget a felkért bányászati igazságügyi szakértő szakvéleményére alapozta.

[6] A kérelmet az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 16209-1/2014. számú és 2014. december 2-án kelt határozatával elutasította. Kifejtette, hogy helytelenül hivatkozott az ügyfél a Tvt. 72. § (1) bekezdésére, mert jelen terület védettnek nem minősülő Natura 2000 terület, a "Vértes" elnevezésű HUDI 30001 kódszámú kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi terület része. Az alperes szerint az ügyfélnek a Tvt. 72. § (4) bekezdésére és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdésére kellett volna hivatkoznia. Idézte a határozat a Tvt. 72. § (4) bekezdését, (amely visszautal a (3) bekezdésre), továbbá a Kr.1. 5.-8. §-ait és kifejtette, hogy a kérelem ezen jogszabályoknak nem felel meg, a kártalanításra jogalapot nem szolgáltat. Noha a kártalanítás igény határidőn belül és az arra jogosulttól érkezett, de az nem tényleges kárra irányul, hanem elmaradt haszonra, nyereségre vonatkozik. A felperes az előzményeket ismerve vásárolt bányászati jogosultságot, amely azonban a tényleges bányászati tevékenység végzésére még nem jogosította fel, és jelentős mértékű termelésszerkezet változás éppen az által nem történt meg, hogy az erdőterület továbbra is erdő, azt nem lehet a termelésből kivonni. Nem kényszerült jelentős mértékű termelésszerkezet változtatásra, ebből következően az igény összegszerűségét a felügyelőség már nem is vizsgálta. A bányatelek vonatkozásában az alkalmazandó Tvt. 72. § (4) bekezdése további feltételeket ír elő a kártalanításhoz, amely feltételek nem álltak fenn.

A kereseti kérelem