T/3652. számú törvényjavaslat indokolással - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről
1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről
Az Országgyűlés a gazdaság növekedéséhez szükséges hosszú lejáratú kölcsönnyújtás lehetőségének javítása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Rész
A törvény hatálya
1. §
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén alapított és működő jelzálog-hitelintézetre, valamint a jelzáloglevélre.
II. Rész
Jelzálog-hitelintézet
A jelzálog-hitelintézet alapítása
2. §
(1) A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet.
(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Jelzálog-hitelintézet legalább három milliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni.
(4) Jelzálog-hitelintézet jegyzett tőkéjében a Magyar Állam tulajdoni hányada a Hpt. 12. § (1) bekezdésében meghatározott arányt meghaladhatja.
(5) Jelzálog-hitelintézet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a Befektető-védelmi Alaphoz.
A jelzálog-hitelintézet tevékenységi köre
3. §
(1) Jelzálog-hitelintézet üzletszerűen
a) pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel), melynek refinanszírozására
b) jelzáloglevelet hoz forgalomba.
(2) Jelzálog-hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
a) visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;
b) jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén;
c) az Épt. 4.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrásai árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;
d) saját kibocsátású kötvény, illetőleg letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.
(3) Jelzálog-hitelintézet a 9. § (2) bekezdése szerint megszerzett ingatlanokat értékesítheti, kezelheti, bérbe (haszonbérbe) adhatja.
Jelzáloghitelezés
4. §
(1) A jelzáloghitelek lejáratának a hitelállományt tekintve legalább nyolcvan százalékban legkevesebb öt éves időtartamúnak kell lennie.
(2) A jelzálog-hitelintézetnek a fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében jelzálogjogának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötnie.
(3) A jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állományának mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelnyújtás alapját képező együttes értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) hetven százalékát.
(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módját jogszabály határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) hagy jóvá.
(5) Ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökken, de az nem a tulajdonos magatartása miatt következik be, a jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel azonnali hatályú felmondásának jogát - ha az adós a jelzálog-hitelintézet által megjelölt határidőn belül az állagot nem állította helyre vagy további biztosítékot nem adott - csak arra az összegre érvényesítheti, amelyre a zálogtárgy csökkent értéke már nem biztosítja a szerződés szerinti fedezetet.
5. §
A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitel szerződést közokiratba kell foglalni.
6. §
A jelzálog-hitelintézet kikötheti, hogy a jelzáloghitel lejáratát megelőzően történő teljesítés esetén is köteles az adós megfizetni a teljesítés időpontjával érintett állandó kamatozású időszakra járó teljes hiteldíjat.
Tartalékképzés
7. §
Jelzálog-hitelintézet a Hpt. 87.§ (2) bekezdése szerinti általános kockázati céltartalékot nem képez.
Befektetések korlátozása
8. §
(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen illetőleg közvetett tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet illetve tarthat meg, amely kizárólag a 9. § (2) bekezdés alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összes befektetés nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnál nem kell figyelembe venni a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb három éves időtartamra, felszámolás vagy végrehajtás következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített - tulajdoni hányadokat.
Ingatlan-befektetések korlátozása
9. §
(1) Jelzálog-hitelintézet összes ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőkéje öt százalékát, ide nem értve a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésben foglaltak szerint szerzett ingatlanokat.
(2) Jelzálog-hitelintézet ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül - kizárólag
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá
b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás során szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett termőföldet egy éven belül, az egyéb ingatlanokat három éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.
III. Rész
A jelzáloglevél
Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei
10. §
(1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, forgatható értékpapír.
(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig az Épt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:
a) a jelzáloglevél elnevezést;
b) a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását;
c) a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló);
d) névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;
e) a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát;
f) a jelzáloglevél névértékét;
g) a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;
h) változó kamatozás esetén:
ha) az induló kamatláb mértékét;
hb) a kamatláb változtatásának elveit;
hc) a kamat számításának módját;
i) a jelzáloglevél lejáratát;
j) a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét;
k) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;
l) a kibocsátott sorozat össznévértékét;
m) a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;
n) a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.
(4) Az az okirat, amelyből a (3) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül jelzáloglevélnek.
11. §
Az állandó kamatozású jelzáloglevelek lejáratának meg kell egyezni azon jelzáloghitelek állandó kamatozású időszaka lejáratával, melyek refinanszírozására szolgálnak.
12. §
(1) Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket folyamatos sorszámozással kell ellátni és azonos formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is kibocsáthatók.
(2) A jelzáloglevélben kikötött kamat, valamint tőketörlesztési részletekről kamat- és tőketörlesztő szelvényeket kell kiállítani.
13. §
(1) Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén az Épt. 24.§-a (2) bekezdésében előírt feltételt nem kell alkalmazni.
(2) A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak az Épt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.
A jelzáloglevelek fedezete
14. §
(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező fedezettel.
(2) A fedezet:
a) rendes fedezetet és
b) pótfedezetet tartalmazhat.
(3) Rendes fedezetként a jelzáloghitelből eredő tőke követelés - a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének legfeljebb hatvan százaléka mértékéig - és az ügyleti kamat követelés vehető figyelembe.
(4) A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(5) A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:
a) a Magyar Nemzeti Banknál vezetett, elkülönített bankszámlán tartott pénz;
b) állampapír;
c) állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír;
d) a hitel időtartama alatt a jelzálog-hitelintézet javára nyújtott óvadék;
e) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel.
(6) A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha:
a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak;
b) a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.
(7) A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.
(8) A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít, melyet a Felügyelet hagy jóvá.
Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása
15. §
(1) Jelzáloglevélből eredő kötelezettség - megállapodás alapján - jelzálog-hitelintézetre átruházható, ha a Felügyelet az átruházásra engedélyt ad.
(2) Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél tulajdonos hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli.
(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) az átruházó és az átvevő átadásra illetve átvételre irányuló jognyilatkozatát;
b) az átruházandó jelzáloglevelekből eredő kötelezettség még nem törlesztett névértékét és kamatát;
c) az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetésével;
d) az átruházás ellenértékét, időpontját;
e) annak igazolását, hogy az átvevő jelzálog-hitelintézet rendelkezik a saját jelzáloglevél kötelezettség állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átveendő jelzáloglevél kötelezettség állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével illetve a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges fedezettel.
(4) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését.
(5) Jelzáloglevélből eredő kötelezettség csak rendes és pótfedezete egyidejű átadásával ruházható át.
(6) Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelően új jelzálogleveleket hoz forgalomba.
(7) Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az állomány átvételéről és az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonásáról - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - egy országos napilapban és a tőzsde lapjában hirdetményt köteles közzétenni.
A jelzáloglevél elévülése
16. §
A jelzáloglevélen alapuló követelés a jelzáloglevél lejáratától számított tíz év alatt évül el.
Vagyonellenőr megbízása
17. §
(1) A jelzálog-hitelintézet a 18. §-ban foglalt feladatok teljesítésére vagyonellenőrt bíz meg. A vagyonellenőr megbízásának érvényességéhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Vagyonellenőri megbízatást csak könyvvizsgáló társaság vagy olyan büntetlen előéletű, devizabelföldi természetes személy kaphat, aki
a) felsőfokú jogi, közgazdasági, műszaki, pénzügyi vagy számviteli végzettséggel és
b) megfelelő mértékű anyagi felelősségvállalási képességgel (pl. felelősségbiztosítással) rendelkezik.
(3) Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki
a) a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b) pont), a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja,
b) az a) pontban felsorolt minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;
c) a jelzálog-hitelintézetben közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;
e) a jelzálog-hitelintézetnek - bármilyen jogcímen - tartozik.
(4) A vagyonellenőr határozott időre és legfeljebb öt évre kaphat megbízatást, de a megbízás időtartamának lejárta után ismételten is megbízható.
(5) A vagyonellenőrt megbízója - vagyonellenőri tevékenysége körében - nem utasíthatja.
(6) A vagyonellenőr bármikor betekinthet a jelzálog-hitelintézet olyan könyveibe és egyéb irataiba, amelyek a feladatai ellátásához szükséges adatokat tartalmaznak és feladatai ellátásával kapcsolatosan felvilágosítást kérhet. A jelzálog-hitelintézet e nélkül is köteles a vagyonellenőrt folyamatosan tájékoztatni a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloghitelek tőke- és kamattörlesztéseiről, valamint a zálogtárgyakat, illetve a pótfedezetet érintő változásokról.
(7) A vagyonellenőrt a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében - a 18. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével -titoktartási kötelezettség terheli.
(8) A vagyonellenőr a törvényben szabályozott kötelezettségeinek teljesítése során az ilyen feladatot ellátó személytől elvárható gondossággal jár el, felelősségére egyebekben a polgári jogi felelősség általános szabályai az irányadók.
A vagyonellenőr tevékenységi köre, kötelezettségei
18. §
(1) A vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi
a) a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre állását;
b) a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.
(2) A vagyonellenőr haladéktalanul írásban jelenti a Felügyeletnek, ha
a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a 14.§ (1) bekezdésében előírtaknak.
b) a jelzálog-hitelintézet nem tud eleget tenni a jelzáloglevelekből adódó fizetési kötelezettségeinek.
(3) A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a rendes és a pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet törölni.
Tájékoztatási kötelezettség
19. §
(1) A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig a megelőző negyedév utolsó napjára megállapítottan a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét, továbbá a vagyonellenőr által igazolt fedezeti értékeket egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzéteszi és a Felügyeletnek benyújtja.
(2) A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza
a) a rendes fedezet értékét, valamint
b) a 14. § (5) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.
20. §
A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének az Épt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a forgalomban levő jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti fedezeti értékeit, a pótfedezet tételes felsorolásával;
b) az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-hitelintézet kérelmére indultak, a befejeződött árverések esetében az árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;
c) a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás illetve végrehajtás következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetőleg művelési ágba sorolását;
d) a jelzáloghitel-törlesztések összegét.
IV. Rész
Fizetésképtelenség esetére irányadó szabályok
Jelzálog-hitelintézet felszámolása
21.§
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a felszámolási költségek kiegyenlítését követőn - kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel
a) a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint
b) a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések a) pont szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál.
(3) Ha a jelzáloglevelekből eredő követelések fedezetére a jelzálog-hitelintézet teljes vagyona nem elegendő, a jelzáloglevelek tulajdonosai követelés arányosan kerülnek kielégítésre.
Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás
22. §
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A jelzálog-hitelintézet 21.§ (2) bekezdésében meghatározott vagyonára - követeléseik erejéig - kizárólag jelzáloglevél tulajdonosok vezethetnek végrehajtást.
(3) A jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.
V. Rész
A felügyelet ellátásának eszközei
A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete
23. §
A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez.
Intézkedés és kivételes intézkedés
24. §
A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:
a) határidő megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét. A fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet;
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel állomány továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőke-megfelelési mutatója - 90 napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani. Ha a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség, a jelzáloghitel állomány és a pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.
Bírságok
25. §
(1) A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben alkalmazhat bírságot:
a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (6) bekezdésében foglalt jelentési, illetve a 19. és a 20. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget;
b) a jelzálog-hitelintézet akadályozza a vagyonellenőrt tevékenységének ellátásában.
(2) A bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legfeljebb húszmillió forint;
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legfeljebb tízmillió forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézetre kiszabott bírságból származó teljes bevételt a Hpt. 139. § (5) bekezdésében felsorolt célokra, továbbá ingatlan értékbecslők képzésére fordítja.
VI. Rész
Egyéb rendelkezések
Az elnevezés védelme
26. §
(1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a "jelzálog-hitelintézet" elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működő szakosított hitelintézet szerepeltetheti.
(2) A jelzáloglevél elnevezést vagy más olyan elnevezést, amely azt a látszatot keltheti, hogy valamely értékpapír vagy okirat jelzáloglevél, az e törvényben meghatározott értékpapíron kívül egyéb értékpapír vagy okirat nem viselheti.
(3) Vita esetén az elnevezés használatáról a Felügyelet dönt.
VII. Rész
Záró rendelkezések
27. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében - az EU 85/611. számú, az átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetésekkel foglalkozó vállalkozásokról szóló direktívájának irányelveit vette figyelembe.
Felhatalmazás
28. §
Felhatalmazást kap:
a) a földművelésügyi miniszter, hogy a termőföld,
b) a pénzügyminiszter, hogy a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározási módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
Módosuló jogszabályok
29. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosítása
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 14.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
" (7) A földhivatal a jelzálog-hitelintézet írásbeli kérése alapján a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi illetve törli. "
30. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"170.§ (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d) - f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni."
31. §
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A termőföldön alapított jelzálogjoggal rendelkező jelzálog-hitelintézet a hitelügyletekből származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, felszámolás vagy végrehajtás során - egy éves átmeneti időszakra - a termőföld tulajdonjogát megszerezheti."
32. §
A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosítása A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 13. §-a (1), (3) továbbá (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az alapkezelő megszerzéskor az értékpapír-alap saját tőkéjének legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott azonos fajtájú értékpapírokba ( kötvény, részvény stb.), ide nem értve a jelzálogleveleket, melyekbe az alapkezelő megszerzéskor az értékpapíralap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százalékát helyezheti, továbbá az állampapírokat. Az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát, ide nem értve a jelzálogleveleket, melyek értéke megszerzéskor a huszonöt százalékot nem haladhatja meg, továbbá az állampapírokat."
"(3) A tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke vásárláskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát. Ezen mértékbe a jelzáloglevelek nem számítanak bele, a jelzáloglevelek értéke az értékpapíralap saját tőkéjének huszonöt százalékát teheti ki.
(4) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában vételkor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének két százalékát, kivéve a jelzálogleveleket, amelyek értéke az értékpapíralap saját tőkéjének maximum huszonöt százaléka lehet, továbbá az állampapírokat."
33.§
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és a biztonsági tőke pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86. § d) és n), legfeljebb húsz százaléka a 86. § l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz százaléka a 86. § e), g), i) és j) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt százaléka a 86. § f), h) és k) pontjai szerinti befektetésekben."
34.§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletének (a továbbiakban: melléklet) 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési jegye, jelzálog-hitelintézet jelzáloglevele (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követően pénzben fizetett ki és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen."
(2) A melléklet 6. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(6. A 4. pont rendelkezései alapján az 5. pontban említett értékpapírokba történő befektetés - a 7-9. pont rendelkezéseit is figyelembe véve - akkor kerülhet a tőkeszámlára, ha a magánszemély az értékpapírt nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során olyan társaságtól vásárolta (olyan társaságnál jegyezte le), amely jogosult tőkeszámla vezetésére és értékpapírforgalmazási tevékenységet folytat. Ekkor a befektetés elhelyezhető az előbbi feltételnek megfelelő eladó társaságnál, vagy az általa kiállított igazolás alapján egy másik, tőkeszámla vezetésére jogosult társaságnál, a következők figyelembevételével:)
"c) A befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyíltvégű befektetési alap letétkezelője kizárólag az általa értékesített befektetési jegyre, valamint a jelzálog-hitelintézet kizárólag az általa forgalomba hozott jelzáloglevélre vonatkozóan jogosult olyan igazolás kiadására, amelynek alapján a befektetés tőkeszámlára kerülhet, vagy ez a befektetés az általa vezetett tőkeszámlán értékpapír-forgalmazási tevékenységet végző társaság közreműködése nélkül közvetlenül nyilvántartásba vehető."
35.§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
(1) A Hpt. 49. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
((3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
"h) vagyonellenőrrel"
(szemben.)
(2) A Hpt. 54. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
"d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás,"
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat a magyar tőkepiac további fejlődésének lehetőségét kívánja megteremteni a hosszú lejáratú hitelek illetve a hosszú lejáratú értékpapír - a jelzáloglevél - jogi kereteinek megalkotásával.
A következő években várhatóan dinamikusan növekszik az intézményi befektetők tőkeerejének fokozódásával egyidejűleg keresletük az alacsony kockázatú, hosszú lejáratú értékpapírok, így a jelzáloglevelek iránt is. A jelzáloglevelekbe történő befektetések pedig megteremtik a kihelyezhető jelzálog hitelek forrását.
Jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézetként alapítható. Működését alapvetően a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló törvények határozzák meg, melyek előírásait az e törvényjavaslatban megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni.
A javaslat beépül az európai jogharmonizációs programba, sőt a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség átruházásáról szóló része tekintetében korszerűbb annál. Az EU irányelveinek megfelelően - jelzáloglevelet csak jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki, melynek tevékenysége szigorúan szabályozott. Tevékenységi köre szűk, a hitelezés mértéke, a fedezetek értékelése, a jelzáloglevelek fedezettsége jogszabályok által meghatározott;
- felügyeletét egyrészt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet látja el, amely az egyéb pénzintézeteket kétévenként, a jelzálog-hitelintézetet azonban évenként ellenőrzi. Továbbá a jelzálog-hitelintézet csődjének lehetősége esetén a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetek átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet. Másrészt a helyszínen független vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi a jelzáloglevelek fedezetének mindenkori rendelkezésre állását;
- a jelzáloglevél tulajdonosok a kibocsátó jelzálog-hitelintézet csődje vagy az ellene indított végrehajtás esetén elsőbbséget élveznek a kielégítésben. A jelzálog-hitelintézetre illetve a jelzáloglevélre vonatkozó törvényi előírásoknak az EU direktívában szereplő követelményeknek történő megfelelése következtében az intézményi befektetők számára biztosított annak lehetősége, hogy befektetéseik nagyobb hányadát fektethessék jelzáloglevélbe, mint más értékpapírba.
A befektetők érdekei védelmében számos jogszabály módosítására van szükség. Legfontosabb a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása, amely a kielégítési sorrend megváltoztatása révén azt biztosítja, - mivel a jelzálogjoggal biztosított követelések képezik a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek lényegi fedezetét - hogy a jelzáloglevél tulajdonosok követelésének kielégítésére akkor is legyen fedezet, ha az adósok nem fizetnek.
Részletes indokolásS
Az 1. §-hoz
A törvény rendelkezései a Magyar Köztársaság területén alapított és működő jelzálog-hitelintézetre illetve a jelzáloglevélre vonatkoznak.
A 2. §-hoz
A jelzálog-hitelintézet biztonságos működése érdekében az egyéb pénzintézetek számára előírtnál magasabb jegyzett tőkével alapítható. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat jelenlegi előírása az állam számára 15 % részesedést enged a jelzálog-hitelintézetben, viszont a Hpt. lehetővé teszi azt is, hogy törvényben kapott felhatalmazás alapján a részesedés több legyen. A korlát feloldása azt biztosítja, hogy szükség esetén, - melyre elsősorban a termőföld fedezete melletti hitelezés esetén lehet szükség - az állam elősegítse egy ilyen főtevékenységű jelzálog-hitelintézet létrejöttét.
A jelzálog-hitelintézet betétgyűjtésre nem jogosult, illetve nem értékpapír forgalmazó, így nincs értelme az OBA-hoz, illetve a BEVA-hoz történő csatlakozásnak.
A 3. §-hoz
A javaslat a jelzálog-hitelintézet számára - a kockázatok mérséklése végett - viszonylag szűk tevékenységi kört határoz meg. Lényegében két fő tevékenységet végezhet. Az egyik, - ami a törvényalkotás célja volt - a hosszú távú kölcsönök biztosítása, a másik pedig ennek forrásoldali megteremtése a jelzáloglevelek kibocsátása útján.
A 4. §-hoz
A jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések összessége mértékének az ingatlanok hitelbiztosítéki értéke 70%-ában történő behatárolása a jelzáloghitelezés biztonságát szolgálja.
Egyes konkrét hitelek esetében, ha a fedezetet a jelzálog-hitelintézet jónak minősíti, a 70%-os mérték túlléphető.
Az 5. §-hoz
A javaslat az ingatlannal biztosított követelés gyorsabb végrehajthatóságát biztosítja, arra az esetre, ha az adós nem fizet.
A 6. §-hoz
A javaslat a jelzálog-hitelintézet biztonságos működése érdekében szükséges. Az állandó kamatozású jelzáloghitelek refinanszírozása állandó kamatozású jelzáloglevelek révén történhet. Amennyiben az adósnak lehetősége lenne a hitelt lejárat előtt visszafizetni a hátralevő kamatok megfizetése nélkül, úgy a jelzálog-hitelintézetnek kára keletkezik, hiszen a jelzáloglevelekre állandó kamatot fizet. Ennek különösen a kamatok csökkenése esetén - amire az infláció mérséklődése következtében lehet számítani - van nagy jelentősége, hiszen a hitelt már csak alacsonyabb kamatszinten lehet kihelyezni, ezért a jelzáloglevelek korábban megállapított magasabb állandó kamatának visszafizetésére nincs fedezet.
A 7. §-hoz
A jelzálog-hitelintézetnek általános kockázati céltartalékot nem kell képeznie, egyrészt mivel a jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelés-állomány nem haladhatja meg a fedezetek hitelbiztosítéki értékének 70%-át, másrészt a fedezetek biztonságosnak tekinthetők, mind az értékelés, mind a végrehajtás szempontjából. Továbbá a jelzáloglevél fedezetében a jelzáloghitel tőkerészével biztosított fedezet csak az ingatlanbiztosítéki érték 60%-át érheti el.
A 8-9. §-hoz
A javaslat a jelzálog-hitelintézetek számára az egyéb hitelintézetekhez képest szigorúbb befektetési korlátokat állapít meg a kockázatok csökkentése érdekében.
A 10. §-hoz
A rendelkezés a jelzáloglevélnek, - mint a jelzálog-hitelintézet hosszú távú forrás szerzési lehetőségét biztosító értékpapírnak - a szükséges tartalmi elemeit határozza meg.
A 11. §-hoz
A rendelkezés az eszközök és források lejárati összhangjának megteremtését szolgálja, amely fix kamatozás esetén kiemelt fontosságú.
A 12. §-hoz
A javaslat a jelzáloglevél-sorozat tartalmi és formai jellemzőit határozza meg.
A 13. §-hoz
A hivatkozott Épt. rendelkezés előírja, hogy kötvény nyilvános forgalomba hozatalának az is feltétele, hogy a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább egy teljes naptári éve működjön. E feltételt a jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén nem lehet alkalmazni, hiszen ez esetben egy évig lehetetlenné válna a jelzálog-hitelintézet forrásgyűjtési lehetősége, s ezáltal a hitelezés.
A 14. §-hoz
Rendkívül fontos, hogy a jelzálog-hitelintézet mindenkor rendelkezzen a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges fedezettel, hiszen nem fordulhat elő, hogy az esedékes törlesztéseket ne tudja kifizetni, mivel ekkor megrendülne a jelzáloglevelekbe történő befektetés biztonsága és ezáltal csökkenne a jelzáloglevelek iránti kereslet. A fedezetnek elsősorban rendes fedezetből kell állnia, amely a jelzáloghiteleket jelenti. A biztonságosság érdekében azonban a fedezetül szolgáló hitel tőkerészét csak a lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értéke 60%-a mértékéig lehet figyelembe venni. A rendes fedezetben bekövetkező esetleges csökkenés esetében pótfedezetet kell bevonni. A pótfedezet biztonságos és likvid (pénz vagy könnyen pénzzé tehető) eszközökből állhat.
A 15. §-hoz
Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházására alapvetően abban az esetben kerül sor, ha a jelzálog-hitelintézet a piacról való kivonulás mellett dönt, vagy olyan válsághelyzet lép fel, amely valószínűsíti, hogy nem biztosítható a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség zavartalan teljesítése. A jelzáloglevelekből eredő kötelezettség átruházása esetében a Ptk. tartozás átvállalására vonatkozó szabályai - miszerint az átvállalásba valamennyi jelzáloglevél tulajdonosnak írásban kellene beleegyezni - nem alkalmazhatók, mert a jelzáloglevelek nagy száma miatt valamennyi jelzáloglevél tulajdonos engedélyének beszerzése technikailag szinte kivihetetlen. Ezért a javaslat előírásai szerint a kötelezettség átruházásához nem szükséges a jelzáloglevél tulajdonosok hozzájárulása, érdekeiket ez esetben a Felügyelet védi. Az állomány átvételt illetve az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonására vonatkozó felszólítást a sajtóban természetesen közzé kell tenni.
A 16. §-hoz
A javaslat a jelzáloglevélen alapuló követelés elévülési idejét határozza meg.
A 17. §-hoz
A független vagyonellenőr alkalmazása és munkája a jelzáloglevelek biztonságát hivatott elősegíteni. A javaslat megbízásának feltételeit illetve felelősségét fogalmazza meg.
A 18. §-hoz
A vagyonellenőr a Felügyeleti ellenőrzésen túl a helyszínen folyamatosan ellenőrzi a jelzáloglevelek szükséges fedezetének meglétét.
A 19. §-hoz
A gyakori tájékoztatási kötelezettség szintén a fokozott ellenőrzés eszköze. A tájékoztatóból ugyanis kiderül, ha probléma adódhat, s így a Felügyelet idejében tud intézkedni.
A 20. §-hoz
Az Épt. szabályai szerinti éves jelentést célszerű kiegészíteni a jelzáloghitelintézetre jellemző néhány sajátossággal, melyekből a jelzáloglevelek biztonságára lehet következtetni.
A 21-22. §-hoz
A jelzáloglevél tulajdonos követelésének kielégítését feltétlenül biztosítani kell a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén is, mivel csak így biztosítható, hogy a befektetők keresni fogják ezt a befektetési lehetőséget. Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén ezért a jelzáloglevél tulajdonosok követelését közvetlenül a felszámolási költségek kiegyenlítését követően kell kiegyenlíteni.
Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtás során szintén meg kell teremteni a jelzáloglevél tulajdonosok biztonságát. Ezt a célt szolgálja egyrészt az, hogy a fedezettel szemben csak a jelzáloglevél tulajdonosok kezdeményezhetnek végrehajtást, továbbá, hogy kielégítésükre a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.
A 23. §-hoz
Az egyéb pénzintézetek kétévenkénti ellenőrzéséhez képest gyakoribb ellenőrzés szintén a biztonságos működést szolgálja.
A 24. §-hoz
A Hpt-ben meghatározottakon túl a Felügyeletnek egyéb intézkedési és kivételes intézkedési lehetőséget is kell teremteni a jelzáloglevél tulajdonosok biztonsága érdekében. Egyrészt a fedezet helyreállítása, másrészt - válsághelyzetben - a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetek átruházására való kötelezés tekintetében.
A 25. §-hoz
A meghatározott bírságok a jelzálog-hitelintézetnél esetlegesen előforduló speciális eseteket szankcionálják.
A 26. §-hoz
Az elnevezés védelme azt a célt szolgálja, hogy ha az ügyfél valamilyen vállalkozás cégnevében vagy valamely okiraton ezeket az elnevezéseket látja, biztos lehessen abban, hogy betartják a vonatkozó jogszabályokat.
A 27. §-hoz
A javaslat a törvény hatályba lépését illetve az EU figyelembe vett direktíváját tartalmazza.
A 28. §-hoz
A javaslat lehetőséget biztosít a földművelésügyi és a pénzügyminiszter számára, hogy a termőföld illetve az egyéb ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megállapítására szabályokat állapítsanak meg és azokat rendeletben közzé tehessék.
A 29. §-35. §-hoz
Ez a rész tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek megváltoztatása szükséges a javaslatban foglaltak megvalósításához. Így, módosul az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tv. 14. § (7) bekezdése, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 170. §-a, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 6.§ (3) bekezdése, a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 13. § (1), (3), (4) bekezdése, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 87. § (2) bekezdése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8.sz. mellékletének 5. pontja és 6. pontjának c) alpontja, a Hpt. 49. § (3) bekezdésének h) pontja és a Hpt. 54. § (1) bekezdésének d) pontja.
A legfontosabb a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása, amely a kielégítési sorrend megváltoztatása révén azt biztosítja, hogy a jelzáloglevél tulajdonosok követelésének kielégítésére akkor is legyen fedezet, ha az adósok nem fizetnek.
A befektetési alapokról és a biztosítóintézetekről szóló jogszabályok módosítását az EU irányelvei teszik szükségessé. Ezek szerint, ha egy értékpapírt hitelintézet bocsát ki az értékpapír tulajdonosának védelmére szolgáló törvényi előírások alapján, különös felügyeleti ellenőrzés mellett, akkor abba az értékpapírba az intézményi befektetők eszközeik 25%-át fektethetik.
A termőföldről szóló törvény módosítása amiatt szükséges, mivel jogi személy jelenleg nem szerezhet földtulajdont. A jelzálog-hitelintézet viszont kerülhet olyan helyzetbe, hogy termőföldet kényszerül a tulajdonába venni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását az egyéb befektetési formákkal való versenyképesség biztosítása illetve a kedvezmény következtében az alacsonyabb kamatok alkalmazásának lehetősége indokolja. Ez utóbbi kedvezően befolyásolja a jelzálog-hitelintézet által nyújtott jelzálog hitelek kamatát is.