Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1991. évi LXIII. törvény

a befektetési alapokról[1]

E törvény célja annak elősegítése, hogy elsősorban a lakosság, valamint más befektetők megtakarításait a befektetők javára, a szükséges szakértelmet biztosítva, a kockázat megosztásával lehessen a gazdaságba befektetni. A befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, a befektetési jegyek tulajdonosai, akik ebből a közös tulajdonból befektetési jegyeik értékének az alap értékéhez viszonyított arányában részesednek. E cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §[2] (1) E törvény hatálya alá tartozik a befektetési célú értékpapír-alapnak, illetve ingatlanalapnak (a továbbiakban együtt: befektetési alap) a Magyar Köztársaság területén történő nyilvános vagy zárt módon történő létrehozatala, kezelése és működése.

(2) A befektetési alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén százmillió, ingatlanalap esetén ötszázmillió forintnál alacsonyabb összegben nem határozható meg.

2. § E törvény hatálya alá tartozik a befektetési jegy nyilvános forgalombahozatala és forgalmazása.

Fogalmak

3. § E törvény alkalmazásában:

a) befektetési alap: olyan - jogi személyiséggel rendelkező - alap, amelyet valamely befektetési alapkezelő tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: alapkezelő), nyilvános módon - befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalával - vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba (értékpapír-alap) vagy ingatlanokba (ingatlanalap) történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel;

b) nyíltvégű alap: az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz;

c) zártvégű alap: az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba;

d) befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, az e törvényben meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa (a továbbiakban: befektető) érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban való elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezeli;

e) visszaváltható befektetési jegy: az olyan befektetési jegy, amelyet a nyíltvégű befektetési alap alapkezelője bocsát ki, és amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a befektetési jegyet a törvény előírásainak megfelelően, az alapkezelési szabályzatban meghatározott módon, a befektető által megjelölt napon nettó eszközértékben készpénzért visszavásárolja;

f)[3] alapkezelő: az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a h) pont szerinti tevékenységet végzi;

g) letétkezelő: az a Magyarországon bejegyzett bank, illetve szakosított pénzintézet, amely az alapkezelő megbízásából az i) pontban meghatározott tevékenységet végzi;

h)[4] befektetési alapkezelő tevékenység: amely során az alapkezelő - az általa, e törvény alapján - meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alapot alakít ki, és az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközelemeknek (értékpapír vagy ingatlan) a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó - saját döntése alapján történő - adásvételét végzi, illetve végezteti;

i)[5] befektetési alap letétkezelő tevékenység: amely során a letétkezelő az alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;

j)[6] nettó eszközérték: az alap tárcájában szereplő eszközök értéke, csökkentve az alapot terhelő összes kötelezettséggel;

k)[7] tőkenövekmény: az adott napon számított nettó eszközérték és az alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének különbözete, amennyiben pozitív;

l)[8] hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet az alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegyekre köteles kifizetni;

m)[9] saját tőke: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, az alap működése során a saját tőke az alap nettó eszközértékével azonos.

Az elnevezés védelme

4. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a "befektetési alapkezelő" elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési alapkezelő társaság szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az alapkezelők felügyeleti, szakmai és érdekképviseleti szervezeteire.

(2)[10] A "befektetési alap" elnevezés csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési célú alapok megjelölésére alkalmazható.

(3)[11] Abban a kérdésben hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, vitás esetben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) határoz.

(4)[12] Azokra, akik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmat megszegik, a Felügyelet - az elnevezés jogosulatlan használatának további megtiltása mellett - pénzbírságot szabhat ki. A bírság ismételten is kiszabható.

II. Fejezet

A BEFEKTETÉSI ALAP

Nyíltvégű és zártvégű alapok

5. § (1)[13] A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkéjét a befektetők befizették.

(2) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a tőkét összegyűjteni, a letétkezelő az alapkezelési szabályzatban meghatározott időtartam lejártát követő tizenöt napon belül köteles a befektetők által befizetett összegeket névértékben visszafizetni.

(3) Nyíltvégű alap esetében a forgalomban lévő befektetési jegyek száma és ezzel a befektetési alap saját tőkéjének összege

a) a befektetési jegyek folyamatos forgalombahozatala, valamint

b) a befektetési jegyek visszavásárlása és újraeladása következtében változhat.

(4) Az alapkezelő - a letétkezelő útján - a nyíltvégű alap befektetési jegyeit nettó eszközértéken - a pénztári órák alatt - a 6. és a 19. §-ban foglaltak kivételével azonnal köteles visszavásárolni, megállapodás esetén visszavásárlási jutalék ellenében.

(5) A letétkezelő a befektetési jegy nettó eszközértékét a befektetési alap értékpapír vagy ingatlan tárcájában lévő - értékpapír - vagy ingatlanvagyon nettó eszközértékének meghatározásával köteles kiszámítani.

A befektetési jegy visszavásárlásának felfüggesztése

6. § (1) A visszaváltható befektetési jegyek eladását, visszavásárlását az alapkezelő csak az alábbi esetekben és kizárólag a befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel elháríthatatlan külső ok miatt, ha:

a) a befektetési jegy nettó eszközértéke nem állapítható meg, vagy

b) az értékpapírtőzsde forgalmát felfüggesztették.

(2) A Felügyelet a befektetők érdekében - legfeljebb tíz munkanapra - felfüggesztheti a befektetési jegyek eladását és visszavásárlását.

Zártvégű alap

7. § (1) A zártvégű alapra kibocsátott befektetési jegyet az alapkezelő a lejárati idő, illetve a zártvégű alap felszámolása előtt nem válthatja vissza.

(2)[14] A nyilvános módon létrehozott, valamint a zárt módon létrehozott, de nyilvánossá vált zártvégű alapok esetében a kibocsátó köteles a befektetési alap létrehozatalát, illetve a nyilvánossá válást követő egy hónapon belül a befektetési jegy tőzsdei bevezetését kezdeményezni.

Kezelési szabályzat

8. §[15] Az alap kezelési szabályzatában meg kell határozni az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakat.

Azonnali fizetőképesség

9. § (1)[16] Az alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap azonnali fizetőképességének (likviditásának) biztosítása érdekében a nyíltvégű alap nettó eszközértékének legalább tizenöt százalékát készpénzben, illetve látra szóló, vagy legfeljebb három hónapra lekötött bankbetétben, valamint értékpapír-alap esetében jegybankképes értékpapírban, ingatlanalap esetén a jegybankképes értékpapírok körébe tartozó kincstárjegyben köteles tartani.

(2) Az alapkezelő a nyíltvégű alap saját tőkéjének terhére, a befektetési alap nettó eszközértékének tízszázalékos mértékéig vehet fel hitelt, legfeljebb hatvannapos lejárati időszakra, a nyíltvégű alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából.

(3) Az alapkezelő az alap saját tőkéjét zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(4) Az alapkezelő a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását kivéve az alap saját tőkéjének terhére kölcsönt nem nyújthat.

A zártkörű alapokra vonatkozó külön rendelkezések[17]

9/A. §[18] (1)[19] Befektetési alap zártkörű alapításának minősül, ha a befektetési jegyek jegyzésére előre egyedileg meghatározott körben, a lehetséges jegyzők erre vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján kerül sor.

(2) A zártkörű alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörű alap kezelési szabályzatában az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni: a) az alapkezelő, a letétkezelő és az ingatlanértékelő szervezet nevét, székhelyét, tevékenységi körét és az alaptőke nagyságát, b) a jegyzés kezdő és zárónapját, c) az alapra kibocsátandó befektetési jegyek lehetséges jegyzőit a név és a székhely (lakcím) megjelölésével.

(3)[20] A kezelési szabályzatot a Felügyelettel jóvá kell hagyatni, a Felügyelet eljárására az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 30-33. §-át kell értelemszerűen alkalmazni. A jegyzés a jóváhagyás megtörténte után kezdődhet el. A jóváhagyott kezelési szabályzatot a jegyzést megelőzően hét nappal az érdekeltek részére hozzáférhetővé kell tenni.

(4) A zártkörűen létrehozott befektetési alapra csak névre szóló befektetési jegy bocsátható ki. A zártkörűen kibocsátott befektetési jegyen az (5) bekezdés szerinti átruházási korlátozást fel kell tüntetni.

(5) A zártkörű alapra kibocsátolt befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag az alap kezelési szabályzatában felsorolt személyek között ruházható ál.

(6) Az alapkezelő a zártkörű alap kezelési szabályzatában e törvény szabályaitól eltérő módon szabályozhatja, hogy a 11. § szerinti nettó eszközértékről, valamint a 24. § (2) és (3) bekezdése szerinti féléves és éves tájékoztatókról milyen módon tájékoztatja a befektetőket.

A befektetési alap felszámolása

10. § (1)[21] A befektetési alap és az alapkezelő felszámolása során az e §-ban foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[22] A befektetési alap és az alapkezelő felszámolásának megindítását a Felügyelet is kérheti. A befektetési alap felszámolása esetén a felszámoló személyét illetően a Felügyelet véleményét ki kell kérni.

(3) Az alapkezelő elleni felszámolási eljárás megindulása esetén, valamint a 33. §-ban meghatározott esetben - ha a befektetési alap kezelését egy másik alapkezelő nem vállalja - az alapkezelő által kezelt befektetési alapot fel kell számolni.

(4) Befektetési alap felszámolása esetén az alap tulajdonában álló értékpapírt vagy ingatlant három hónapon belül értékesíteni kell. A Felügyelet engedélye esetén ez a határidő - két alkalommal - újabb három hónappal meghosszabbítható.

(5) Értékpapír-alap felszámolása esetén a felszámoló az értékpapírok értékesítésével tőzsdetag értékpapírforgalmazó céget köteles megbízni, amelynek bizományosi díja felszámolási költségként az értékpapírok eladási árát terheli.

(6) Ingatlanalap felszámolása esetén a felszámoló ingatlanforgalmazó céget köteles megbízni az értékesítéssel a 17. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével. Az értékesítésért felszámított díjai felszámolási költségként az értékesített ingatlanok árából kell levonni.

(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését követő tíz napon belül - az értékesítésért felszámítható díjat levonva - a letétkezelő társaság köteles a részletes elszámolás bemutatásával egyidejűleg kifizetni a befektetőknek az értékesítés során befolyt összeget.

A befektetési alap végelszámolása[23]

10/A. §[24] (1) A befektetési alap végelszámolására a határozott időre létrehozott befektetési alap futamidejének lejártakor kerülhet sor. A futamidő lejártakor az alap tulajdonában álló értékpapírt vagy ingatlant három hónapon belül értékesíteni kell. Ingatlanalap cselén - indokolt esetben - a határidő a Felügyelet engedélyével három hónappal meghosszabbítható.

(2) Értékpapír-alap megszűnése esetén az alapkezelő az értékpapírok értékesítésével tőzsdetag értékpapír forgalmazó céget köteles megbízni, amelynek bizományosi díja végelszámolási költségként az alapot terheli.

(3) Ingatlanalap megszűnése esetén az alapkezelő az ingatlanok értékesítését maga is elvégezheti. A 17. § b) pontját és a 18. § (2) bekezdését a végelszámolás időtartama alatt is alkalmazni kell. Az értékeléshez, illetve az értékesítéshez igénybe vett ingatlanforgalmazó cég által felszámított díj végelszámolási költségként az alapot terheli.

(4) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését követő öt napon belül az alapkezelő a végelszámolási jelentési köteles elkészíteni és a Felügyelethez benyújtani. Az értékesítés befejezését követő tíz napon belül a letétkezelő társaság köteles a végelszámolási jelentés egyidejű bemutatásával a befektetőknek a végelszámolás eredményeképpen rendelkezésre álló összeget kifizetni.

(5) A végelszámolási jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a futamidő lejártakor a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközök nyilvántartási értékét,

b) az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,

c) az esetleges egyéb bevételeket (pl. kamat),

d) a végelszámolás során felmerült költségeket tételesen,

e) a befektetők között felosztható tőkét,

f) az egy befektetési jegyre kifizethető összeget.

(6) Az alap megszűnését követően rendelkezésre álló tőke a befektetőt befektetési jegyei névértékének arányában illeti meg.

(7) Az alap a Felügyelet által vezeteti nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlést a végelszámolási jelentés benyújtásának időpontjával kell elrendelni.

Az értékpapír-alapra vonatkozó különleges rendelkezések

Az értékpapír-alap nettó eszközértéke

11. § (1) Az értékpapír-alap nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyamának, valamint likvid eszközei értékének alapulvételével kell kiszámítani. Ha az értékpapír-alap tulajdonában lévő értékpapírt az értékpapírtőzsdén jegyzik vagy forgalmazzák, azt a forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárfolyamon, a tőzsdén nem, de a nyilvános értékpapír-forgalomban forgalmazott értékpapírt a napi (záró) árfolyamon kell a nettó eszközérték kiszámításánál figyelembe venni.

(2) A nettó eszközérték kiszámításának részletes szabályait (az egyes értékpapírfajták, illetve értékpapír-típusok értékelési módszereit, a számításnál alkalmazott eljárást stb.) bele kell foglalni a befektetési alap kezelési szabályzatába.

(3)[25] A nyíltvégű értékpapír-alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és közzétenni kél országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában. A nettó eszközértéket a letétkezelő állapítja meg, a közzétételről pedig az alapkezelő gondoskodik.

(4)[26] A zártvégű értékpapír-alap nettó eszközértékéi és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább kéthetente kell megállapítani és a megállapítást követő első munkanapon két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni. A nettó eszközértéket a letétkezelő állapítja meg, a közzétételről pedig az alapkezelő gondoskodik.

Befektetési szabályok

12. § (1)[27] Az értékpapír-alap saját tőkéje csak a (2) bekezdésben meghatározott értékpapírokba fektethető be, illetve a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eszközökben tartható.

(2)[28] Értékpapír-alap részére csak olyan,

a)[29] nyilvánosan forgalomba hozott, valamint

b) devizahatósági engedéllyel, külpiaci tőzsdén jegyzett, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír, továbbá

c) kárpótlási jegy

vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.

(3) A nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal az az értékpapír rendelkezik, amelyet

a) értékpapírtőzsdére bevezettek;

b) amely kibocsátójának azonos fajtájú értékpapírját értékpapírtőzsdére bevezették;

c) amelyre valamely értékpapírforgalmazó a vételt megelőzően hét munkanapon keresztül, nyilvánosan árfolyamot közölt, valamint

d)[30] az állampapír [Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pont].

(4) Az alapkezelő csak az értékpapír-alap tulajdonában lévő értékpapírt adhat el, és csak az eladó vagy megbízója tulajdonában lévő értékpapírt vásárolhat meg.

(5) Az alapkezelő az értékpapír-alap tulajdonából, illetve az értékpapír-alap részére hitelre nem adhat el, illetve nem vásárolhat értékpapírt.

13. § (1)[31] Az alapkezelő megszerzéskor az értékpapíralap saját tőkéjének legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott azonos fajtájú értékpapírokba (kötvény, részvény stb.), ide nem értve a jelzálogleveleket, melyekbe az alapkezelő megszerzéskor az értékpapíralap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százalékát helyezheti, továbbá az állampapírokat. Az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát, ide nem értve a jelzálogleveleket, melyek értéke megszerzéskor a huszonöt százalékot nem haladhatja meg, továbbá az állampapírokat.

(2) Az alapkezelő az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott különböző fajtájú értékpapíroknak (kötvény, részvény stb.) legfeljebb tíz százalékát vásárolhatja meg az értékpapír-alap részére, az állampapírok kivételével.

(3)[32] A tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke vásárláskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát. Ezen mértékbe a jelzáloglevelek nem számítanak bele, a jelzáloglevelek értéke az értékpapíralap saját tőkéjének huszonöt százalékát teheti ki.

(4)[33] Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában vételkor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének két százalékát, kivéve a jelzálogleveleket, amelyek értéke az értékpapíralap saját tőkéjének maximum huszonöt százaléka lehet, továbbá az állampapírokat.

(5) Az értékpapír-alapban a más befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek értéke vételkor nem haladhatja meg az értékpapír-alap saját tőkéjének tíz százalékát.

(6) Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyet az általa kezelt más értékpapír-alapba nem helyezheti el.

(7) Az alapkezelő az általa kezelt értékpapír-alap részére nem vásárolhat a letétkezelő által kibocsátott értékpapírt.

(8) Az alapkezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt befektetési alapokba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírokat az általa kezelt befektetési alaptól.

(9)[34] A kárpótlási jegyek értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tizenöt százalékát. Amennyiben az alap elnevezésében a "kárpótlási jegy" megjelölés szerepel, a kárpótlási jegyek értéke az értékpapír-alap tárcájában - megszerzéskor - az értékpapír-alap saját tőkéjének huszonöt százalékát nem haladhatja meg.

Az ingatlanalapra vonatkozó különleges rendelkezések Befektetési szabályok

14. § (1) Az ingatlanalapnak legalább tíz ingatlant kell tartalmaznia.

(2) Egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg vásárláskor az ingatlanalap saját tőkéjének tizenöt százalékát.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott ingatlan.

15. § (1) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tőkéjének húsz százalékát.

(2) Építés alatt állónak minősül az az ingatlan, amelyre az állandó használatbavételi engedélyt még nem adták ki.

(3)[35] Az ingatlanalap időlegesen szabad pénzeszközeit készpénzben, látra szóló, vagy lekötött bankbetétben, továbbá kincstárjegyben tarthatja.

Értékelési, értékesítési szabályok

16. § (1) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet köteles megbízni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízás érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

17. § Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet megállapítja

a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget;

b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) az ingatlanalap birtokában lévő ingatlanok forgalmi értékét.

Az ingatlanalap nettó eszközértéke

18. § (1) Az ingatlanalap nettó eszközértékét az ingatlanalap tulajdonában álló, a (2) bekezdésnek megfelelő értékelésű ingatlanok, valamint a likvid eszközök összértékének alapulvételével kell megállapítani.

(2) Az ingatlanok értékének megállapítása három hónapnál régebbi nem lehet.

(3)[36] A nettó eszközérték megállapítására és közzétételére egyébként a 11. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nettó eszközértéket zártvégű ingatlanalap esetén havonta egy alkalommal kell megállapítani és közzétenni.

Befektetési jegy visszaváltása

19. § A nyíltvégű ingatlanalapra kibocsátott befektetési jegyet az alapkezelő az erre irányuló szándék bejelentésétől számított kilencven napon belül köteles a befektetési jegy birtokosától visszaváltani.

III. Fejezet

A BEFEKTETÉSI JEGY

20. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalombahozatalára és forgalmazására az Épt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A befektetési jegyen fel kell tüntetni:

a) az alapkezelő és a letétkezelő társaság cégnevét és székhelyét;

b)[37] a befektetési alap megnevezését és időtartamát;

c) azt, hogy a befektetési alap nyílt- vagy zártvégű;

d)[38] a befektetési jegy névértékét, kódját és sorszámát;

e) azt, hogy bemutatóra vagy névre szól, névre szóló befektetési jegy esetén fel kell tüntetni a tulajdonos nevét;

f) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogokat;

g) a kibocsátás időpontját;

h) a kezelő társaság cégszerű aláírását.

(3)[39] A befektetési jegyek kibocsátásakor jegyzési eljárást kell lefolytatni. A befektetési jegyek a befektetők részére az alap nyilvántartásba vételét követően adhatók ki.

(4)[40] Egy befektetési alapra csak azonos befektetői jogokat megtestesítő, azonos névértékű befektetési jegyek bocsáthatók ki. A befektetési jegy névértékét az. alapkezelő határozza meg. A befektetési jegyek összevont címletben is kibocsáthatók.

(5)[41] A befektetési jegy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 26. §-ában meghatározott értékpapírnak minősül.

(6)[42] A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok az. általuk birtokolt befektetési jegy hozama után annak megfelelően kötelesek adót fizetni, hogy a hozam milyen arányban tartalmaz, kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmet. Az alapkezelő a hozamfizetéssel egyidejűleg köteles az arányokat tartalmazó elszámolást az adóalanynak átadni.

21. § A befektetési jegy értékesítése és visszaváltása, illetve az arra jutó hozam kifizetése a letétkezelő, illetve az azzal megbízott értékpapír-forgalmazó feladata. A befektetési jegy értékesítéséért kizárólag az értékesítést végző felel.

22. § A befektetési jegy eladása, visszaváltása, valamint a hozam kifizetése a befektetési alap pénznemében történik.

IV. Fejezet

A BEFEKTETŐK VAGYONI ÉS EGYÉB JOGAI

A befektetési jegy hozama

23. § (1) A befektetőt a hozam olyan arányban illeti meg a tulajdonában lévő befektetési jegy után, ahogy befektetési jegyének értéke a befektetési alapnak a hozam felosztáskori nettó eszközértékéhez viszonyul.

(2)[43] A tőkenövekmény kifizetésének, illetve újrabefektetésének (tőkésítésének) részletes szabályait a kezelési szabályzatban kell meghatározni.

(3) A hozam kifizetésekor a befektető kívánságára ingyenesen közölni kell, hogy a hozam milyen arányban származik kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből.

A befektetők tájékoztatása

24. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalombahozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 25. §-ban foglaltaknak és az 1. számú mellékletnek megfelelő tájékoztatót tegyen közzé.

(2) Az alapkezelő az év első félévének lezárása után köteles az általa kezelt befektetési alapról a 2. számú mellékletben foglaltak szerint a befektetőknek tájékoztatást adni. A féléves tájékoztatót a tárgyévet követő hatvan napon belül kell közzétenni.

(3) Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos éves tevékenységéről a befektetőknek a 3. számú melléklet szerint köteles tájékoztatást adni. Az éves tájékoztatót a pénzügyi év zárását követő százhúsz napon belül kell közzétenni.

25. § (1)[44] A 24. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek, kezelésének és a befektetési alapba történő befektetés kockázatának megítélését. A tájékoztató nem tartalmazhat jövőbeli ígéretet, valamint más alapkezelő által kezelt befektetési alappal való összehasonlítást.

(2)[45] Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele.

26. § Az alapkezelő által kezelt egyes befektetési alapok hozamainak összehasonlítása csak világosan közzétett számítási módszerekkel történhet.

27. § (1) Az alapkezelő a befektető kérésére köteles ingyenesen rendelkezésre bocsátani az általa készített, a 24. §-ban felsorolt tájékoztatókat.

(2) Az alapkezelő köteles két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában közzétenni azt, hogy a befektetők mikor és hol juthatnak hozzá az (1) bekezdésben említett tájékoztatókhoz.

28. § A befektető részére a befektetési jegy kibocsátásakor, illetve az alapkezelő által történő eladásakor a befektetési jegyet, valamint a befektetési alap tájékoztatóját minden esetben, a féléves vagy az éves tájékoztatót pedig a befektető kérésére át kell adni.

V. Fejezet

AZ ALAPKEZELŐ

29. § (1)[46] Az alapkezelő a befektetési alapkezelő tevékenységen kívül kizárólag önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak részére nyújthat vagyonkezelő tevékenységet.

(2) Egy alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet.

(3) Az alapkezelő, illetve az általa kezelt befektetési alap vagyonát, továbbá az egy alapkezelő által kezelt befektetési alapok vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

(4) Az alapkezelő az általa végzett tényleges tevékenységért jegyzési (eladási) és visszavásárlási jutalékot, valamint éves kezelési költséget (a továbbiakban együtt: díj) számíthat fel. E díj magában foglalja a befektetési alap kezelésével kapcsolatban felmerült költségeket.

(5) Az alapkezelő a tevékenységét a befektetők érdekében a jogszabályoknak, valamint az általa kezelt befektetési alapok kezelési szabályzatának megfelelően köteles végezni.

(6) Az alapkezelő a befektetési alap befektetési elveit csak harminc nappal a két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában történő közzététel után változtathatja meg.

30. § (1) Az alapkezelő nem adhat letétkezelésre vagy ingatlanértékelésre megbízást annak a cégnek, amelyben, illetve amely az alapkezelőben összesen tíz százalékot meghaladó közvetlen és közvetett, ezen belül öt százalékot meghaladó közvetlen részesedéssel vagy szavazati aránnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásnál a szavazati arány vagy a részesedés közül a nagyobb arányút kell figyelembe venni.

31. § Az alapkezelő jelentős (huszonöt százalékot meghaladó) részesedéssel vagy szavazattal rendelkező természetes vagy jogi személy tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői és vezető állású dolgozói csak jó üzleti és szakmai hírnévvel rendelkező személyek lehetnek.

Tanácsadó testület

32. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap kezelésével kapcsolatos tanácsadással, különösen a befektetési elvek meghatározásával tanácsadó testületet bízhat meg.

(2) A tanácsadó testület tagjai nem lehetnek az alapkezelő és a letétkezlő vezető tisztségviselői, vezető állású dolgozói, illetve alkalmazottai.

(3) A tanácsadó testület tagjainak megbízására, a megbízás felmondására, a tagok díjazására vonatkozó szabályokat az alapkezelő alapszabályában kell meghatározni.

Befektetési alap kezelésének átadása

33. §[47] Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap kezelését elháríthatatlan külső ok (vis major), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az alapkezelő végelszámolása esetén az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével átadhatja. Erről a befektetőket a befektetési alap kezelését átadó alapkezelő két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában közzétett rendkívüli tájékoztatóban köteles értesíteni.

VI. Fejezet

A LETÉTKEZELŐ

34. § (1) Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos, a 36. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésével saját szervezetétől elkülönült, független letétkezelőt köteles megbízni.

(2) Az alapkezelő és a letétkezelő a díjazásban szabadon állapodhat meg.

(3) Letétkezelő csak olyan, Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bank vagy szakosított pénzintézet lehet, amely - az Állami Bankfelügyelettől - a befektetési alap letétkezelői tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

(4) Egy befektetési alap letétkezelésével csak egy letétkezelő bízható meg.

(5) Az alapkezelő által a letétkezelőnek adott megbízás felmondásához és új letétkezelő megbízásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

35. § A letétkezelőnek a befektetési alap kezelésével kapcsolatos, a befektetőkkel szemben fennálló felelőssége a megbízás fennállása alatt nem hárítható át.

A letétkezelő feladatai

36. § (1) A letétkezelő az alábbi feladatokat végzi:

a) ellátja a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával és a befektetési alap hozamának kifizetésével kapcsolatos technikai teendőket;

b) ellátja az adásvételi megbízások (ügyletek) lebonyolításával kapcsolatos technikai teendőket;

c) gondoskodik a befektetési alap birtokában lévő értékpapírok letéti őrzéséről,

d) ellátja a letétkezeléssel kapcsolatos technikai feladatokat;

e) meghatározza a befektetési alap nettó eszközértékét;

f) elősegíti, hogy az alapkezelő társaság a jogszabályoknak, a Felügyelet engedélyének, valamint az alapkezelő társaság által meghatározott befektetési szabályoknak megfelelően járjon el.

(2) Tevékenysége során a befektetési alappal kapcsolatban észlelt bármely rendellenességről a letétkezelő társaság haladéktalanul köteles értesíteni az alapkezelőt és a Felügyeletet.

(3) A letétkezelő tevékenységét a befektetők érdekében, a jogszabályoknak, a befektetési alap kezelési szabályzatának és a befektetési alap letétkezelésére vonatkozó megbízásának megfelelően köteles végezni. E tevékenysége során köteles visszautasítani az alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely a jogszabályokkal, illetve a befektetési alap kezelési szabályzatával ellentétes.

(4) A letétkezelő társaság az általa őrzött, a befektetési alap tárcájában lévő értékpapírokat - az alapkezelőnek az értékpapír eladására vonatkozó rendelkezése, az alapkezelő felszámolása, valamint egy központi értékpapír-letétkezelő szervezet igénybe vétele kivételével - időlegesen sem bocsáthatja más birtokába.

VII. Fejezet

AZ ALAPKEZELŐK FELÜGYELETE ÉS ELLENŐRZÉSE

A könyvvizsgálat

37. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az alapkezelő a befektetési alap kezelése során betartja-e a törvényben, a Felügyelet által kiadott engedélyben, valamint az alapkezelési szabályzatban foglalt előírásokat.

(2) Az alapkezelő az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására csak olyan könyvvizsgálónak adhat megbízást, aki megfelelő

a) pénzintézeti szakértelemmel, valamint

b) felelősségvállalási képességgel (felelősségbiztosítással) rendelkezik.

38. § (1) A könyvvizsgáló vizsgálatának eredményéről köteles a Felügyeletet is tájékoztatni, ha

a) bűncselekmény elkövetését észleli,

b) e törvény vagy más, a befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó jogszabály megsértését észleli, vagy

c) megállapítása szerint az alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően is

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyeletet tájékoztatni vizsgálata eredményéről,

b) a könyvvizsgáló kérésére a Felügyelet köteles vele konzultálni,

c) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló megállapításairól tájékoztatást kérni és kapni.

(3)[48] Ha a Felügyeletnek a könyvvizsgálói tájékoztatással kapcsolatban megalapozott kételye merül fel, vagy gyanúja szerint az (1) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike fennáll, illetve az a befektetők érdekében indokolt, úgy jogosult arra, hogy más, de a 37. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő könyvvizsgálót küldjön ki az alapkezelő költségére, melynek tevékenységét az alapkezelő segíteni köteles. A könyvvizsgálóra is vonatkoznak a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgáló betekintési jogát szabályozó rendelkezésekben meghatározott jogok, azonban nem köteles az alapkezelő közgyűlésén (taggyűlésén) részt venni.

A befektetési alapok állami felügyelete

39. § (1) A Felügyelet hatásköre az Épt. 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed a befektetési alapok létesítésének, kezelésének és működésének a felügyeletére is.

(2) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység a törvény értelmében befektetési alapkezelő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.

(3)[49] A Felügyelet nyilvántartja az alapkezelőkre vonatkozó adatokat.

(4)[50] A Felügyelet eljárására az Épt. szabályait kell alkalmazni.

Engedélyezés

40. § (1) A befektetési alapkezelő tevékenység folytatásához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2)[51] Befektetési alapkezelő tevékenységre jogosító engedélyt az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a) legalább húszmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik;

b) kizárólag befektetési alapkezelői tevékenységet, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést végez;

c) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve vállalja azoknak a tevékenység megkezdésének idejére történő teljesítését;

d) a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik;

e) megfelel a 31. §-ban előírt követelményeknek;

f) az értékpapír-alapkezelő tevékenység esetén az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz, aki büntetlen előéletű, legalább ötéves értékpapír-forgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik, és megfelelt a külön jogszabályban előírt vizsgán;

g) ingatlanalap-kezelő tevékenység esetén a tevékenység irányítására és az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz, aki büntetlen előéletű és legalább ötéves ingatlanforgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3)[52] A befektetési alapkezelő tevékenységet folytató részvénytársaságra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)[53] Magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelésre jogosító engedélyt csak olyan befektetési alapkezelő kaphat, mely megfelel a (2) bekezdés előírásainak. Ezen tevékenységét 2000. július 1. után kétmilliárd forint kezelt pénztári vagyon felett csak akkor végezheti, ha legalább ötszázmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik.

41. § A Felügyelet engedélye, illetve jóváhagyása szükséges

a)[54] az alapkezelő üzletszabályzatának és a befektetési alap kezelési szabályzatának érvényességéhez, továbbá ezek módosításához;

b) a befektetési alap létesítését megelőző tájékoztató kibocsátásához;

c) a befektetési alapok összevonásához;

d) a zártvégű befektetési alap nyíltvégű befektetési alappá történő átalakításához;

e)[55] a letétkezelőnek, továbbá az ingatlanértékelő szervezetnek adott megbízáshoz, e megbízás felmondásához és új letétkezelő, illetve ingatlanértékelő szervezet megbízásához;

f) a befektetési alap felszámolása esetében a három hónapos felszámolási időtartam meghosszabbításához;

g) az alapkezelő külföldi fiókjának létesítéséhez.

42. § (1) Az alapkezelőnek működése során mindvégig meg kell felelnie a 40. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az alapkezelőnek a számvitelre vonatkozó jogszabályok, valamint a 4. számú mellékletben foglaltak szerint olyan számviteli rendet kell kialakítania, amely alkalmas az általa kezelt befektetési alap(ok) vagyonának és vagyonváltozásainak naprakész - és információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő - kimutatására, és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére.

A Felügyelet tájékoztatása

43. § (1) Az alapkezelő a Felügyeletnek köteles bejelenteni:

a) belföldi fiókjának megnyitását és belföldi vagy külföldi fiókjának bezárását;

b) részvényeseinek listáját, illetve tagjainak jegyzékét;

c) egy részvényesének (tagjának) az alaptőkében (törzstőkében) öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tag minden újabb részesedését;

d) az általa kezelt befektetési alap(ok) értékpapír- és ingatlantárcájában lévő vagyontárgyaknak a forgalmi és bekerülési értékét;

e) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést;

f) az alapkezelő által történő hitelfelvételt;

g) a nyíltvégű alap esetében a befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését;

h) a befektetési alap felszámolásának megindítását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a tárgyévet követő év január 15. napjáig, a c) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a d) pont esetében, nyíltvégű alapnál minden nap, zártvégű alapnál minden hónap 15. és utolsó napján, vagy az azt követő első munkanapon, az e) pont esetében az eltéréstől számított két napon belül, az f)-g), valamint a h) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni.

Rendszeres ellenőrzés

44. § (1) A Felügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a befektetési alapkezelési tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek, továbbá a befektetési alap kezelési szabályzatának, valamint a befektető biztonságának.

(2) A Felügyelet felhívására az alapkezelő előzetes értesítés nélkül is köteles lehetővé tenni a tevékenységét érintő nyilvántartásokba való helyszíni betekintést, illetve a tevékenységére vonatkozó adatait, bizonylatait - a Felügyelet felhívására - köteles a Felügyeletnek átadni.

Intézkedések és szankciók

45. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban, az általa kiadott engedélyekben, valamint az alapkezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérés esetén a következő intézkedéseket teheti:

a) a befektetési alapkezelő tevékenységre vonatkozó jogszabályokban és engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat;

b) az e törvényben meghatározott esetekben és keretek között pénzbírságot (értékpapír-felügyeleti bírság) szabhat ki;

c) meghatározott időre felfüggesztheti a befektetési jegyek forgalombahozatalát, illetve visszavásárlását;

d) kezdeményezheti az alapkezelő vezető tisztségviselőjének, valamint magasabb vezető állású dolgozójának az alapkezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása alóli felmentését;

e) az alapkezelési tevékenységre adott engedélyt visz-szavonhatja.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontja alapján az engedélyt csak akkor vonhatja vissza, ha az alapkezelő

a) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt;

b) nem tesz eleget a 40. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyezési feltételeknek;

c) a befektetési alapkezelő tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megsérti; illetve

d) a Felügyelet előírásainak ismétlődően - az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazása ellenére - nem tesz eleget.

Értékpapír-felügyeleti bírság

46. § (1)[56] A Felügyelet az alapkezelőt, valamint annak vezető tisztségviselőjét értékpapír-felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kötelezheti, ha az alapkezelő nem teljesíti az c törvényben, az alapkezelési szabályzatban, vagy a Felügyelet által kiadott engedélyben számára előírt feltételeket vagy kötelezettségeket. A kiszabott bírság az alapra nem terhelhető.

(2)[57] Nem kötelezhető bírság fizetésére az alapkezelő vezető tisztségviselője akkor, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható.

(3) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettségszegésnek vagy mulasztásnak a Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve a kötelezettségszegés, vagy mulasztás elkövetésétől számított két éven túl.

47. § (1) A bírság összegét a törvényben, illetve a Felügyelet engedélyében meghatározott feltételektől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A bírság összege:

a) a 5. § (3)-(4) bekezdéseiben, a 6. § (1) bekezdésében, a 7. §-ban, a 9. §-ban, a 18. §-ban, a 19. §-ban, a 20. § (2) bekezdésében, a 22. §-ban, a 23. § (2) bekezdésében, a 25. §-ban, a 29. § (1), (3), (5) és (6) bekezdéseiben, a 30. § (1) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 42. §-ban meghatározott szabályok megsértése esetén 300 000-1 500 000 Ft;

b)[58] a 4. § (4) bekezdésében, a 12-16. §-okban, a 17. §-ban, a 27. §-ban, a 28. §-ban, a 37. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében, a 41. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén 50 000- 500 000 Ft;

c) a 24. § (2)-(3) bekezdéseiben, továbbá a 43. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén napi 50 000 Ft, de legfeljebb 1 000 000 Ft.

d)[59] a 10/A. §-ban foglalt rendelkezések, valamint a kezelési szabályzat előírásainak megsértése esetén 100 000- 1 000 000 Ft;

e)[60] a 11. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén 100 000 Ft.

(3) Az alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve magasabb vezető állású dolgozója terhére a (2) bekezdés szerinti esetben kiszabható bírság összege 30 000-300 000 Ft.

48. § (1) A befolyt bírságot pályázat kiírása útján a befektetésialap-kezeléssel foglalkozó szakemberek továbbképzésére, elméleti munkásságuk támogatására, illetve a lakossági befektetések ösztönzésével kapcsolatos tanulmányok készítésének támogatására kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatok elbírálásáról a Felügyelet vezetője a Tőzsdetanács elnökével egyetértésben határoz.

A befektetési jegyek forgalombahozatalának illetve visszavásárlásának felfüggesztése

49. § A Felügyelet meghatározott időre felfüggesztheti az egyes befektetési alapokra kibocsátott befektetési jegyek forgalomba hozatalát, illetve visszavásárlását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a 24. §-ban meghatározott kötelezettségének, vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi.

Díjfizetési kötelezettség

50. § (1) Az alapkezelő az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján az értékpapír-felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2) A díj mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg.

VIII. Fejezet

KÜLFÖLDIEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

51. § (1) Külföldi csak névre szóló befektetési jegyet szerezhet.

(2)[61]

(3)[62]

(4) Öröklés esetében a külföldi bemutatóra szóló befektetési jegyét a hagyaték átadásától számított egy éven belül névre szóló befektetési jeggyé kell átalakítani.

(5) E § alkalmazásában külföldi az, akit a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak.

IX Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések

52. § Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései nem terjednek ki a hatálybalépése előtt bejegyzett alapkezelőkre, illetve létrehozott befektetési alapokra.

53. §[63]

53/A. §[64] A befektetési alapok éves beszámoló készítésének, könyvvezetésének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

Átmeneti rendelkezések

54. § Ha a tőzsde a zártvégű alapra kibocsátott befektetési jegy bevezetését elutasítja 1992. december 31-éig az alapkezelő a befektetési jegyek nettó eszközértékét havonta egy alkalommal köteles közzétenni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott módon.

55. § A letétkezelő a nyíltvégű értékpapír-alap nettó eszközértékét 1992. december 31-éig hetente egy alkalommal köteles megállapítani és közzétenni.

56. § (1) A 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően 1993. december 31-éig az alapkezelő az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott különböző fajtájú értékpapíroknak legfeljebb húsz százalékát vásárolhatja meg az értékpapíralap részére, az állampapírok kivételével.

(2)[65] A 13. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok aránya az értékpapír-alap saját tőkéjének 1994. december 31-ig legfeljebb harminc és 1995. december 31-ig legfeljebb húsz százaléka lehet.

(3)[66] A 13. § (4) bekezdésében meghatározottaktól eltérően az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett, vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az. értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg 1994. december 31-ig az értékpapír-alap saját tőkéjének az öt százalékát, ezt követően 1995. december 31-ig az értékpapír-alap saját tőkéjének a három százalékát, ide nem értve az állampapírokat.

57. § (1) A 14. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően 1993. december 31-éig az ingatlanalapnak legalább öt ingatlant kell tartalmaznia.

(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően 1993. december 31-éig egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg vásárláskor az ingatlanalap saját tőkéjének harminc százalékát.

58. §[67] 1996. december 31-ig ingatlanalap csak zártvégű alapként létesíthető.

59. § A Felügyelet 1994. december 31-éig kétéves pénzintézeti szakmai gyakorlat megléte esetén - határozott időre - felmentést adhat a 40. § (2) bekezdésének f) pontjában előírt szakmai gyakorlat alól.

60. § A Felügyelet 1992. április 30-áig köteles kidolgozni a befektetési alapokkal kapcsolatos információ-szolgáltatás rendszerét, a befektetők rendszeres és megbízható tájékoztatásának módszerét.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1991. évi LXIII. törvényhez

A tájékoztató kötelező tartalmi elemei

I.

a) Az alapkezelő és a letétkezelő neve, székhelye, az alapítás időpontja, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, alaptőkéje, alkalmazotti létszáma a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, valamint az ingatlanértékelő szervezet neve és székhelye.[68]

b) Az alapkezelő és a letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai (adó- és vagyonmérleg, eredménykimutatás stb.).

c) A befektetési alap kezelési szabályzata, melynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:[69]

1. a befektetési alap neve;

2. a befektetési alap típusa, jellemzői;

3. a befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználási célja (a portfolió lehetséges elemei, a befektetési alap részletes befektetési politikája, az értékpapír-alapon, illetve az ingatlanalapon belül milyen arányban milyen fajtájú értékpapírokba, illetve ingatlanokba kíván fektetni);

4. a befektetési alap induló saját tőkéjének tervezett nagysága, a minimális induló saját tőke meghatározása;

5. a befektetési jegyek típusa (bemutatóra vagy névre szóló), névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása;

6. a kibocsátás és visszavásárlás, valamint a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a befektetési alap tőkenövekményének feloszlására, vagy újrabefektetésére vonatkozó szabályok;

7. az alapot terhelő valamennyi díj és költség tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;

8. az alap nettó eszközértékének számítási módjára, valamint nyíltvégű alap esetén a befektetési jegyek eladási és visszavásárlási árának számítási módszerére, gyakoriságára és közzétételére vonatkozó tájékoztatás;

9. befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai (módja, helye, ideje), a nettó eszközérték közzétételének módjára, helyére és idejére vonatkozó szabályok;

10. az alap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések.

d) Az esetleges korábbi kibocsátások felsorolása, az akkor résztvevő értékpapír-forgalmazók megnevezésével.

e) Az alapkezelő vezető tisztségviselőinek és magasabb vezető állású dolgozóinak nyilvánosan kibocsátott értékpapírokban és ingatlanokban fennálló befektetései.

f) Tanácsadó testület megbízása esetén, az abban résztvevők neve és szakmai életrajza.

g) A befektetési alappal kapcsolatos jelentős kockázati tényezők.

II.

Ha a kezelő vagy a letétkezelő társasággal szemben a befektetési jegy kibocsátását megelőző három naptári éven belül csődeljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.

III.

A tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1) bekezdésében, valamint a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat.[70]

IV.

A tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-ban foglalt egyéb feltételeknek.[71]

2. számú melléklet az 1991. évi LXIII. törvényhez

A féléves tájékoztató kötelező tartalmi elemei

a) A kezelő és a letétkezelő társaság neve és székhelye.

b) A befektetési alap megnevezése.

c) A befektetési alapra forgalomba hozott, a féléves tájékoztató lezárásakor forgalomban lévő befektetési jegyek száma.

d) A tárgyév június 30-án egy befektetési jegy nettó eszközértéke.

e) Az értékpapír-, illetve ingatlanállomány összetétele fajtánként, típusonként, illetve részletezve értékpapíronként és ingatlanonként.

f) Az értékpapír-, illetve ingatlanállomány összetételében bekövetkezett módosulások részletes adatai.

g) A tájékoztatási időszakban újonnan kibocsátott és visszaváltott befektetési jegyek mennyisége havi bontásban.

h) A tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott és a tőzsdén nem forgalmazott értékpapírok aránya az értékpapír-tárcában.

i) A likvid eszközök részletezése.

3. számú melléklet az 1991. évi LXIII. törvényhez

Az éves tájékoztató kötelező tartalmi elemei

a) A kezelő és a letétkezelő társaság neve és székhelye.

b) A befektetési alap megnevezése.

c) A befektetési alap könyvvizsgáló által hitelesített vagyonkimutatása, abban jogcímenként külön is feltüntetve a vagyonnövekedést és a vagyoncsökkenést.

d) Az értékpapír-, illetve az ingatlantárca tételes felsorolása a december 31-i állapotnak megfelelően.

e) A likvid eszközök alakulása havi bontásban.

f) A befektetési alapra forgalomba hozott, az éves tájékoztató lezárásakor forgalomban lévő befektetési jegyek száma és nettó eszközértéke.

g) A befektetési jegyek után fizetett hozam és a hozam kifizetése utáni tőkenövekmény éves összege.[72]

4. számú melléklet az 1991. évi LXIII. törvényhez[73]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 1. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[3] Megállapította az 1997. évi CLI. törvény 47. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[4] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 2. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[5] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 2. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[6] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 2. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[7] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 2. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[8] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 2. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[9] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 2. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[10] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[11] Módosította az 1996. évi CXIV. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[12] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[13] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 4. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[14] Módosította az 1994. évi XXXI. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[15] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 5. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[16] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 6. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[17] Az alcímet beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 7. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[18] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 7. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[19] Megállapította az 1997. évi CXLIV. törvény 310. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.06.16.

[20] Módosította az 1996. évi CXI. törvény 237. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[21] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 8. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[22] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 8. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[23] Az alcímet beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 9. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[24] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 9. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[25] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 10. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[26] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 10. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[27] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 11. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[28] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 11. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[29] Megállapította az 1996. évi CXI. törvény 237. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[30] Módosította az 1996. évi CXI. törvény 237. § (4) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[31] Megállapította az 1997. évi XXX. törvény 31. §-a. Hatályos 1997.06.07.

[32] Megállapította az 1997. évi XXX. törvény 31. §-a. Hatályos 1997.06.07.

[33] Megállapította az 1997. évi XXX. törvény 31. §-a. Hatályos 1997.06.07.

[34] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[35] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 13. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[36] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 14. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[37] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[38] Megállapította az 1996. évi CXI. törvény 237. § (6) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[39] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[40] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[41] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[42] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[43] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 16. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[44] Szerkezetét módosította az 1994. évi XXXI. törvény 17. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[45] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 17. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[46] Megállapította az 1997. évi LXXXII. törvény 129. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.09.01.

[47] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[48] Módosította az 1997. évi CXLIV. törvény 310. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.06.16.

[49] Megállapította az 1996. évi CXI. törvény 237. § (7) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[50] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 19. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[51] Megállapította az 1997. évi CLI. törvény 47. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[52] Megállapította az 1997. évi CLI. törvény 47. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[53] Megállapította az 1998. évi XXXIV. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.04.01.

[54] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 20. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[55] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 20. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[56] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[57] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[58] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[59] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[60] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.04.23.

[61] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[62] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[63] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXLIV. törvény 320. § k) pontja. Hatálytalan 1998.06.16.

[64] Beiktatta az 1994. évi XXXI. törvény 22. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[65] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 23. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[66] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 23. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[67] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 24. §-a. Hatályos 1994.04.23.

[68] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 25. §-a (lásd Melléklet 1. pont). Hatályos 1994.04.23.

[69] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 25. §-a (lásd Melléklet 2. pont). Hatályos 1994.04.23.

[70] Megállapította az 1996. évi CXI. törvény 237. § (8) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[71] Megállapította az 1996. évi CXI. törvény 237. § (9) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[72] Megállapította az 1994. évi XXXI. törvény 25. §-a (lásd Melléklet 4. pont). Hatályos 1994.04.23.

[73] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi XXXI. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.04.23.

Tartalomjegyzék