1982. évi 28. törvényerejű rendelet

a kötvényről

1. § (1)[1] A nemzetgazdaságban rendelkezésre álló jövedelmek hatékonyabb felhasználása, illetőleg kiegészítése érdekében kötvényt lehet kibocsátani.

(2) A kötvény bemutatóra vagy névre szóló értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

(3) Az azonos névértékű kötvényhez ugyanabban a kibocsátásban azonos hitelezői jogok fűződnek.

2. § (1) A kötvénynek tartalmaznia kell:

a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,

b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,

c) a kötvény típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló),

d)[2] a kötvény névértékét, kódját és sorszámát;

e)[3] a kibocsátó megnevezését;

f) névre szóló kötvény esetén a kötvénytulajdonos megnevezését,

g) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,

h)[4] a kötvény futamidejét; a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket;

i)[5] a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat

j) a kötvény kiállításának helyét és napját,

k) a kibocsátó aláírását.

(2) Az az okirat, amelyből az (1) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem kötvény.

3. § (1)[6] Kötvény kibocsátására jogosult:

a) az állam,

b) a központi költségvetési szerv [Ápt. 38. § (2) bekezdés],

c) az önkormányzat,

d)[7] a hitelintézet,

e)[8] a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.

f)[9]

(2)[10]

4. §[11]

5. § (1) A kötvény átruházható; az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra.

(2)[12] A névre szóló kötvény átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik.

(3) A kötvényátruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges kötvényátruházás semmis.

6. § (1)[13] A kötvény átruházását jogszabály vagy a kibocsátó korlátozhatja. A korlátozást tartalmazó jogszabály csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet lehet.

(2) A kötvénynek a korlátozásba ütköző átruházása semmis.

7. § (1)[14] A kötvényen alapuló követelés nem évül el; a kötvény névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed.

(2)[15] Az 1987. december 31. napjáig kibocsátott, magánszemély tulajdonában levő kötvényt köztartozás és polgári jogi tartozás biztosítására lefoglalni, arra zálog- vagy megtartási jogot szerezni nem lehet. A lefoglalás alóli mentesség az ügyleti biztosíték céljára szolgáló kötvényre nem terjed ki.

8. § (1) Az államkötvény kibocsátásáról, a kibocsátás céljáról és keretösszegéről az éves költségvetési törvény rendelkezik.

(2)[16]

(3)[17]

9. § A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok bírói úton történő megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

10. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1949. évi 6. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2)[18] A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank külföldi kötvénykibocsátásaira.

(3)[19] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.