A Pécsi Ítélőtábla Pf.20115/2017/16. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 66. §, 81. §, 87. §, 141. §, 163. §, 206. §, 239. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 78. §, 198. §, 301. §, 328. §, 332. §, 339. §, 340. §, 355. §, 361. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. §, 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 90. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.115/2017/16. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Pesthy Gergely pártfogó ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Sándor Attila ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Szekszárdi Törvényszék 2014. április 16. napján kelt 16.P.20.474/2011/59. számú ítélete ellen a felperes által 61. sorszám, az alperes által 60. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő

r é s z- és k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a D, F utca .... szám alatti ingatlanhoz és a világörökségi kezdeményezéshez kapcsolódó kiadásokat, az ingóságok értékének megtérítését, valamint a jóhírnév és a szerzői jog megsértése címén támasztott igényeket érintő részében - az elsőfokú költségek viselésére is kiterjedően - helybenhagyja.

Az ingóságok használati díja címén érvényesített igények tárgyában a keresetet elutasító rendelkezést mellőzi.

Az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését eredményező intézménymegszüntetés miatt érvényesített igényeket elutasító részében megváltoztatja, és megállapítja az alperes kártérítési felelősségét a D N F költségvetési szerv megszüntetésével a felperesnek okozott károkért. Az elsőfokú bíróságot a kártérítés összege tekintetében a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek a részítélettel elbírált igényekkel összefüggésben 100.000 (egyszázezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú díja ebben a tekintetben 10 %-ban az alperes, 90 %-ban a felperes terhére esik.

Megállapítja, hogy a közbenső ítélettel érintett igényekkel összefüggésben az alperesnek 135.000 (egyszázharmincötezer) forint másodfokú perköltsége merült fel. A feljegyzett fellebbezési eljárási illeték összege 432.000 (négyszázharminckettőezer) forint.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A néprajzkutató-népművelő, operatőr-filmrendező felperes munkásságának jelentős részét a s hagyományok megőrzésének szentelte. Alapító főszerkesztője és ügyvezetője volt a D T Kht.-nak, amely szervezet 2002. évben tervbe vette a S, mint néprajzi tájegység ... Világörökségi Egyezményhez történő csatlakoztatását. E tevékenysége támogatásra talált az alperes polgármesterénél, B Enél, aki a világörökségi kezdeményezést, ehhez kapcsolódóan a Si H H létrehozását felkarolta, a D T Kht.-t az önkormányzat támogatásáról biztosította.

A felperes 2003. július 1. napjától 2008. június 30. napjáig szóló határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszonyt az alperessel, azzal, hogy a kinevezési jogkör gyakorlója alperes képviselő-testülete, munkahelye a N F, munkaköri beosztása F igazgató.

Az alperes a tulajdonában álló D, F utca .... szám alatt található épületet a felperes rendelkezésére bocsátotta, ott a Si H H létrehozása céljából a D T Kht. finanszírozásában, a felperes irányítása és tevékeny közreműködése mellett felújítási munkák kezdődtek, illetőleg kiállítási célzattal sor került népművészeti tárgyak beszerzésére is. A D T Kht. a ráfordításait a felperesnek kiszámlázta. A felperes a számlák alapján 1.810.000 forintot a Si H H 2002. évi létrehozási költsége, 691.810 forintot, 464.016 forintot, majd további 510.100 forintot felújítási költségek címén, utóbb 461.200 forintot a V P és a Si H H létrehozásának egyéb költségei címén a D T Kht.-nak megfizetett.

Az alperes vállalta szolgálati lakás biztosítását, ezért a 2003. december 12. napján kötött lakásbérleti szerződéssel egy évre bérbe adta a felperesnek a D, F utca .... szám alatti ingatlan két helyiségét. A lakásbérleti szerződés szerint a bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére a felek írásbeli megállapodása, illetve tulajdonosi (képviselő-testületi határozat) hozzájárulás alapján jogosult. Az alperes képviselő-testületének 2003. december 2. napján hozott 147/2003. (XII. 2.) számú határozata rögzíti, hogy a képviselő-testület a felperessel megkötött bérleti szerződés tekintetében az épület állagának javításához a meszelési tevékenységen kívül nem járul hozzá, ahhoz fedezetet nem biztosít, a bérlő saját költségén, a képviselő-testület előzetes jóváhagyását követően felújítást, karbantartást végezhet.

Az alperes tulajdonában lévő, D, F utca .... szám alatti ingatlan (ún. Si H H) 2013. júniusi forgalmi értéke 11.800.000 forint, ezen belül a felperesi (részben a D T Kht. részére megfizetett összegekben megvalósuló) beruházások 7,96%-os arányt képviselnek, mely a forgalmi értékben 939.000 forintot jelent.

Az alperes képviselő-testülete a 61/2005. (VI. 14.) képviselő-testületi határozatával a N F, mint költségvetési intézmény 2005. június 16. napi hatállyal való jogutód nélküli megszüntetéséről határozott. A határozat tartalmazta, hogy az intézmény megszűnésével - további dolgozók mellett - a felperes közalkalmazotti jogviszonya is megszűnik.

A Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma e kérdésben vélemény-nyilvánítási jogosultsággal rendelkezett volna, véleményét azonban az alperes nem szerezte be. A döntés-előkészítés során mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés miatt a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal 2005. szeptember 2. napján kelt 2/.../2005. számon törvényességi észrevételt tett.

A felperes vitatta a képviselő-testület döntését, a F megszüntetését, ezáltal közalkalmazotti jogviszonya megszűnését. A felek viszonyának elmérgesedését követően munkaügyi, polgári peres, valamint büntetőeljárás is indult. A Szekszárdi Városi Bíróság a 14.P.20.880/2005/29. számú - a Tolna Megyei Bíróság 3.Pf.20.148/2007/2. számú részítéletével helybenhagyott részítéletével kötelezte a jelen per felperesét, hogy a jelen per alperese tulajdonát képező D 000/2 helyrajzi számú, D, F utca .... szám alatti ingatlanból a 2003. december 12-én megkötött lakásbérleti szerződésben megjelölt, összesen 52,28 m2 területű, lakásként megnevezett részt ingóságaival együtt hagyja el, azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássa a jelen per alperese birtokába. A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság az 1.M.1164/2005/16. számú, illetőleg a Tolna Megyei Bíróság a 10.Mf.20.037/2006/3. számú ítéletével az alperest szabadságmegváltás és költségtérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről hozott képviselő-testületi döntés indokoltsága nem vizsgálható felül, mert azt a képviselő-testület nem mint a felperes munkáltatója, hanem mint a foglalkoztató fenntartója hozta.