BH 2015.10.269 I. Annak eldöntéséhez, hogy valamely ügyben az elkövetéskori vagy az elbíráláskori törvény alkalmazása a kedvezőbb-e - elsősorban a bűncselekmény e két törvény szerinti - minősítéséhez tartozó büntetési tételek összevetésével lehet állást foglalni.

Amennyiben az elbíráláskor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a bűncselekmény büntetési tétele enyhébb (pl. egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés helyett három évig terjedő), akkor az új törvény alkalmazása indokolt, még akkor is, ha a korábbi törvény a feltételes szabadságra vonatkozóan kedvezőbb.

II. Felülvizsgálati ügyben elsősorban a büntetési tételkeretnek van meghatározó szerepe. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati ok szempontjából nem eredményez törvénysértő büntetést, és ezért nem felülvizsgálati ok, ha az alapügyben eljárt bíróság nem, vagy nem törvényesen határozta meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját [Btk. 2. §, 38. §; Be. 416. § (1) bek. b) pont; 4/2013. (X. 14.) BK vélemény].

[1]A járásbíróság a 2013. január 16. napján meghozott és kihirdetett ítéletével az V. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 271. § (1) bek., (3) bek. d) pont], és társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 170. § (1)-(2) bek.].

[2]Ezért őt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség megfizetéséről.

[3]A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2013. szeptember 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. r. terhelt tekintetében megváltoztatta. A járásbíróság által garázdaság bűntetteként értékelt bűncselekményt az elkövetői minőség változatlanul hagyásával a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és d) pontja szerint, a testi sértés bűntette kísérleteként értékelt bűncselekményt az elkövetői minőség ugyancsak változatlanul hagyása mellett a Btk. 164. § (1), (3) bekezdése szerint minősítette. Az V. r. terhelt szabadságvesztésének tartamát 2 év 4 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 4 évre felemelte. Az V. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést fegyházban rendelte végrehajtani, egyben megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[4]Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az V. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[5]A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az V. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás nélkül, tartalmát tekintve a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással.

[6]Álláspontja szerint a másodfokú bíróság elfogultan járt el akkor, amikor vele szemben a jogerős határozat meghozatalakor már hatályban lévő új Büntető Törvénykönyvről rendelkező 2012. évi C. törvényt alkalmazta. Emiatt hátrányos helyzetbe került, tekintettel arra, hogy a végrehajtási fokozatát fegyházban határozták meg, és a feltételes szabadságból is kizárták. Kifogásolta azt is, hogy bizonyítékok hiányában került sor a felfegyverkezve történő elkövetés megállapítására, és nem vették figyelembe az eljáró bíróságok azt, hogy az I. r. és a II. r. terheltek megváltoztatták a vallomásukat és visszavonták az őt terhelő vádakat. Mindezek alapján a másodfokú ítélet felülvizsgálatát indítványozta.

[7]A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Indítványában egyrészt utalt arra, hogy miután az V. r. terhelt tulajdonképpen a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül vitatta bűnösségének megállapítását, ez törvényben kizárt.

[8]Másrészt kifejtette, hogy a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az elbíráláskor hatályos büntető jogszabályok a terhelt számára kedvezőbbek. Észrevételezte azt is, hogy a másodfokú bírósággal szemben bejelentett minden konkrétumot nélkülöző elfogultsági kifogást a felülvizsgálati eljárásban elbírálni nem lehet, így ennek érdemi vizsgálatára nincs mód.

[9]Az V. r. terhelt meghatalmazott védője az ügyészi indítványra tett észrevételében úgy foglalt állást, hogy az V. r. terhelt vonatkozásában - különös tekintettel a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége miatt - az 1978. évi IV. törvény rendelkezései kedvezőbbek.

[10]Az V. r. terhelt felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben nem alapos.

[11]A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján - tanácsülésen bírálta el.

[12]A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okokból van helye. Az (1) bekezdés a) és b) pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az (1) bekezdés c) pontja az abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét.

[13]Emellett a Be. 423. §-ának (1) bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható, felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., Be. 388. § (2) bek.].

[14]Ebből következően a Kúria nem vizsgálhatta az V. r. terhelt azon hivatkozásait, amelyek szerint a neki felrótt események nem az ítélet tényállásában rögzített módon történtek.

[15]A felülvizsgálat ebben a részében a bizonyítékok értékelését, a jogerős ítéletben megállapított tényállás megalapozottságát, és a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadja, amely törvényben kizárt.

[16]A Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján és a Be. 423. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel a 416. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések tekintetében bírálta felül. Ilyen az utóbb említett körbe sorolható ún. abszolút eljárási szabálysértést azonban sem az elsőfokú bíróság, sem a törvényszék eljárásában nem észlelt.

[17]A Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[18]A töretlen bírói gyakorlat szerint annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos törvény tesz-e lehetővé enyhébb elbírálást, nemcsak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell dönteni. Ebből a szempontból pedig figyelembe lehet, illetve kell venni a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is.

[19]A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértésére való hivatkozással azonban csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha azáltal a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt alkalmazott törvénysértő büntetést vagy intézkedést.