A Kúria Bfv.520/2014/7. számú precedensképes határozata garázdaság bűntette tárgyában. Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Önmagában a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó hátrányosabb rendelkezések nem alapozzák meg a Btk. 2. §-ának (2) bekezdésének alkalmazását, ezért nem eredményezhetik az adott felülvizsgálati eljárásban a támadott jogerős határozat megváltoztatását.

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság B.87/2012/119., Kaposvári Törvényszék Bf.149/2013/16., *Kúria Bfv.520/2014/7.* (BH 2015.10.269)

***********

KÚRIA

Bfv.II.520/2014/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év január hó 7. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben V. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 13.B.87/2012/119. számú, valamint a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.149/2013/16. számú ítéleteit V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Kaposvári Járásbíróság a 2013. január 16. napján meghozott és kihirdetett 13.B.87/2012/119. számú ítéletével V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [1978. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 271.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés d) pont], és társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 170.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés].

Ezért őt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség megfizetéséről.

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék a 2013. szeptember 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. A járásbíróság által garázdaság bűntetteként értékelt bűncselekményt az elkövetői minőség változatlanul hagyásával a 2012. évi C. törvény [továbbiakban: Btk.] 339.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és d) pontja szerint, a testi sértés bűntette kísérleteként értékelt bűncselekményt az elkövetői minőség ugyancsak változatlanul hagyása mellett a Btk. 164.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés szerint minősítette. Az V. rendű terhelt szabadságvesztésének tartamát 2 év 4 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 4 évre felemelte. Az V. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést fegyházban rendelte végrehajtani, egyben megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen V. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás nélkül, tartalmát tekintve a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással.

Álláspontja szerint a másodfokú bíróság elfogultan járt el akkor, amikor vele szemben a jogerős határozat meghozatalakor már hatályban lévő új Büntető Törvénykönyvről rendelkező 2012. évi C. törvényt alkalmazta. Emiatt hátrányos helyzetbe került, tekintettel arra, hogy a végrehajtási fokozatát fegyházban határozták meg, és a feltételes szabadságból is kizárták. Kifogásolta azt is, hogy bizonyítékok hiányában került sor a felfegyverkezve történő elkövetés megállapítására, és nem vették figyelembe az eljáró bíróságok azt, hogy az I. rendű és a II. rendű terheltek megváltoztatták a vallomásukat és visszavonták az őt terhelő vádakat. Mindezek alapján a másodfokú ítélet felülvizsgálatát indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség BF.675/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Indítványában egyrészt utalt arra, hogy miután az V. rendű terhelt tulajdonképpen a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül vitatta bűnösségének megállapítását, ez törvényben kizárt.

Másrészt kifejtette, hogy a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az elbíráláskor hatályos büntető jogszabályok a terhelt számára kedvezőbbek. Észrevételezte azt is, hogy a másodfokú bírósággal szemben bejelentett minden konkrétumot nélkülöző elfogultsági kifogást a felülvizsgálati eljárásban elbírálni nem lehet, így ennek érdemi vizsgálatára nincs mód.

Az V. rendű terhelt meghatalmazott védője az ügyészi indítványra tett észrevételében úgy foglalt állást, hogy az V. rendű terhelt vonatkozásában - különös tekintettel a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége miatt - az 1978. évi IV. törvény rendelkezései kedvezőbbek.

III. Az V. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben nem alapos.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján - tanácsülésen bírálta el.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek kizárólag a Be. 416.§-ának (1) bekezdésében meghatározott okokból van helye. Az (1) bekezdés a) és b) pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az (1) bekezdés c) pontja az abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét.

Emellett a Be. 423.§-ának (1) bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható, felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. [Be.419.§ (1) bekezdés, Be. 388.§ (2) bekezdés]