A Kúria Pfv.20182/2012/6. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Ha valaki egy hangfelvétel létezéséről a hangfelvétel szóbeli ismertetésével, illetve a hangfelvétel leírt anyagának közzétételével tájékoztatja a közvéleményt, az csak tényközlés, ezzel a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala nem történik meg, ezért a hangfelvételhez fűződő jog megsértése a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal miatt az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 80. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg. A hangfelvétel tartalmának ismertetése felhasználásnak minősül. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a Ptk. 80. § (1) bekezdése szerint e felhasználás visszaélésnek minőült-e. Végül a hangfelvétel tartalmi ismertetése adott esetben a magántitok nyilvánosságra hozatalának minősülhet, amikor annak lehet jelentősége, hogy a magántitok nyilvánosságra hozatala jogszerű volt-e. Önmagában tehát a hangfelvétel vagy képmás létezésének az ismertetése nyilvánosságra hozatalnak nem minősül. 1959. IV. Tv. 80. § (1), 1959. IV. Tv. 80. § (2)

***********

Pfv.IV.20.182/2012/6.szám

A Kúria a dr. Futó Barnabás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Féja András ügyvéd által képviselt I. rendű és a dr. Bodonyi József Zsolt ügyvéd által képviselt Jólét és Szabadság Demokrata Közösség II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.25.186/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.604/2011/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az I. rendű alperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 600.000 (hatszázezer) forint elsőfokú perköltséget, továbbá fizessen meg az alpereseknek személyenként 60.000 (hatvanezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 1.023.000 (egymillió-huszonháromezer) forint kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az I. r. alperes, a korábbi nevén Magyar Demokrata Fórum II. r. alperes akkori elnökeként, a 2008. szeptember 12-én megtartott sajtótájékoztatóján beszámolt a felperes és

... között 2008. augusztus 1-jén lezajlott, titkosszolgálati módszerekkel lehallgatott és ismeretlen személyek által hozzá eljuttatott telefonbeszélgetés tartalmáról, és a beszélgetés szövegének leiratát kiosztotta az újságírók között. Az I. r. alperes nyilatkozatában a beszélgetésben résztvevők neve nem hangzott el, a leirat pedig a beszélgető partnerek nevének kezdőbetűit tartalmazta.

A telefonbeszélgetésben ..., az .. .... egyik vezetője közölte ......: "A ... találkozott a ... ... és kaptam tőle egy munkát, ami elég érdekes. Igazából megosztanám veled. A ... azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, a ... ..., keresnénk rá terhelőket, merthogy ott van valami belső hatalmi váltás szándék előkészítve és a ... azt mondja, hogy a ... állnak mögötte, ők pénzelik a váltást. Meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet. Valami alelnök van benne, valami ... vagy nem ...." Ezt követően ... ... tájékoztatta ...., hogy ... ... van szó. ... ekkor elmondta, hogy ... ..., az .. .... ügyvezetője a jövő héten találkozni fog ...val, mert konkrétan ő adja meg az információ igényét, hogy mit szeretne tőlük.

A beszélgetés végén ... ... ... ... állásfoglalását kérte, mit tegyen, mert szeretne kimaradni az ügyből, és ... ...et is le akarta beszélni a részvételről.

Még aznap több internetes portálon közzétették a beszélgetés teljes hanganyagát.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették a Ptk. 80.§-ában biztosított hangfelvétel védelméhez fűződő jogát. A jogsértés miatt elégtétel adásra és 15.000.000 forint nem vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I.-II.r. alperesek azzal, hogy a II.r. alperes által szervezett, 2008. szeptember 12-én tartott sajtótájékoztatón, az I.r. alperes a felperes által 2008. augusztus 1-jén ... ...ral folytatott magánbeszélgetésének anyagát a felperes hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta, megsértették a felperes hangfelvétel védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az I.-II.r. alpereseket, hogy elégtétel adásaként az ítélet rendelkező részét, annak jogerőre emelkedését követő 8 napon belül nyilvános közlésre juttassák el a Magyar Távirati Irodához úgy, hogy a megállapított jogsértésért sajnálkozásukat fejezik ki. Kötelezte az I.-II.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 1.200.000 forint tőkét. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 400.000 forint + áfa perköltséget. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 879.000 forint illetékből a felperest 799.000 forint, az I.r. alperest pedig 40.000 forint megfizetésére kötelezte az állam javára. A II.r. alperes illetékmentessége folytán a további 40.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a sajtóértekezlet időpontjában az ügy iránt érdeklődő nyilvánosság számára az érintett .. .... és vezetőinek személye ismert volt, így anélkül is beazonosíthatóvá váltak, hogy az alperesek a nevüket külön nyilvánosságra hozták volna. A felperes nem járult hozzá a beszélgetés nyilvánosságra hozatalához, az alperesek pedig a Ptk. 80. § (3) bekezdése alapján sem voltak jogosultak a felvétel nyilvánosságra hozatalára. A felperes nem minősül közszereplőnek, a beszélgetés nem nyilvános szereplés során került rögzítésre, a hozzájárulás alóli kivételnek tehát a Ptk. 80. § (2) bekezdésében meghatározott esete sem áll fenn. Az I.r. alperes a nyilatkozatot a felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatalát a II.r. alperes elnökeként és a II.r. alperes által szervezett sajtótájékoztatón tette meg, ezért mindkét alperes megsértette a felperes Ptk. 80. §-ában biztosított hangfelvétel védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az elégtételadásról akként rendelkezett, hogy a tájékoztatásban kiemelt szerepet viselő Magyar Távirati Irodához nyilvános közlésre juttassák el az alperesek az ítélet rendelkező részét.

A felperes nem vagyoni kártérítés iránti igénye tekintetében a Pp. 163. § (3) bekezdése alapján a körülmények mérlegelésével megállapította, hogy a közöltek egy folyamat fontos részét képezték, a további közlések alapjául szolgáltak, így kétséget kizáróan negatívan érinthették a felperes személyét, tehát alkalmasak voltak a róla alkotott kép negatív befolyásolására. Ennek megfelelően állapította meg a nem vagyoni kártérítés összegét.