A Szolnoki Járásbíróság P.21685/2016/27. számú határozata tartásdíj megszüntetése (GYERMEKTARTÁSDÍJ megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:220. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Csontosné dr. Török Márta

városi Járásbíróság

4.P.21.685/2016/27. szám

A városi Járásbíróság dr. Pecsenye Erzsébet ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek - Csősziné dr. Fellegi Katalin ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen gyermektartásdíj megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 70 000 (Hetvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára külön felhívásra 36 000 (Harminchatezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ítélet kézbesítéstől számított 15 nap alatt kell e bíróságon 3 példányban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

· a fellebbezés csak -a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik,

- a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy

- csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete, tanú 1, tanú 2 és tanú 3 tanúk vallomásai, a városi 2 Városi Bíróság számú ügy számon folyamatban volt peres eljárás iratanyaga, a peres felek nyilatkozatai és a per egyéb iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek város 1 év, hó, nap napján kötöttek házasságot, házasságukat a városi 2 Városi Bíróság a számú ügy 8 sorszám alatti ítéletével az egyező akaratnyilvánítás szabályai szerint bontotta fel év, hó, nap napján. A peres felek a házassági bontóper során egyezséget kötöttek, melyben megállapodtak, hogy a házastársi életközösségükből év, hó, nap napján született nevű utónevű gyermekük az édesanyánál kerül elhelyezésre. Ezzel egyidejűleg a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 2011. május 01. napjától kezdődően havonta és előre a hónap 15. napjáig megfizet az édesanya részére a gyermek javára a gyermek keresőképességének eléréséig 50 000 Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. A felek a felperesi édesapának a gyermekkel való kapcsolattartási jogát is szabályozták. Eszerint a felek megállapodnak, hogy a gyermek és az édesapa kapcsolattartása korlátlan, de megegyezés hiányában jogosult minden hónap második hétvégéjén szombat 9 órától vasárnap 18 óráig a kapcsolattartásra. Megilleti valamennyi őszi, téli, tavaszi szünet fele, megegyezés hiányában ennek második fele kezdőnap 9 órától utolsó nap 18 óráig. A nyári szünetből 30 napra jogosult az édesapa, megegyezés hiányában az édesapát megilleti július 1-től 15-ig és augusztus 1-től 15-ig a kapcsolattartás kezdőnap 9 órától utolsó nap 18 óráig. Az édesapa jogosult még az ünnepek második napjára szintén 9 órától 18 óráig.

A házassági bontóper idején a perrel érintett gyermek 17 éves volt, a városi 2 gimnázium 1 11. évfolyamát fejezte be.

nevű gyermek a szülei válását követően is reménykedett a peres felek kapcsolatának helyreállításába.

nevű gyermek a gimnázium utolsó két évében angol és francia nyelvvizsgára készült, majd miután az orvosi egyetemre kívánt felvételizni, két tantárgyból az emelt szintű érettségire való felkészülés érdekében különórákon vett rész az iskolai elfoglaltsága mellett. A nyelvvizsgákra és a különórákra való felkészülés a szabad idejének terhére került megvalósításra.

A házassági bontópert követően - figyelemmel a gyermek elfoglaltságára - a kapcsolattartás ugyan nem az egyezségben foglalt tartamban, de folyamatosan megvalósult a felperes és a gyermeke között oly módon is, hogy a gyermek rendszeresen töltötte a kapcsolattartást a felperes otthonában település 1.

A felperes és a gyermek közötti bizalomvesztés első esetben akkor következett be, amikor a felperes ösztönzésére az egyik kapcsolattartás után - 2012. április 08. napján - egy virágcsokrot és egy ehhez kapcsolódó levelet is átadott az édesanyja részére.

A kapcsolattartások során a gyermek az édesapjától fokozatosan elhidegült, mely arra vezethető vissza, hogy a kapcsolattartásokat során ritkán töltötték kettesben több esetben, részben családi, részben egyéb programokon vettek részt. Ezen rendezvényeken volt, hogy a gyermek nem érezte jól magát, ennek volt, hogy hangot adott, volt, hogy a kapcsolattartásról idő előtt távozott. A serdülő gyermek az édesapja humorát - melyet korábban szeretett - egyre nehezebben viselte. Sérelmezte édesapjának azon megnyilvánulásait, melynek során őt édesanyjához hasonlította és ezzel kapcsolatosan rosszallását fejezte ki, és emiatt változásra ösztökélte.

A gyermek megnövekedett tanulmányai kötelezettségére figyelemmel a nyári kapcsolattartás a 11. és 12. évfolyam között már nem valósult meg tekintettel arra, hogy franciaországi tanulmányúton vett részt, melynek költségeihez a felperesi édesapa is hozzájárult. Ebben az időszakban már a gyermek pszichológiai megsegítésre szorult részben a szülei válása, részben a közte és az édesapa között kialakult kapcsolatra tekintettel. A franciaországi tartózkodása alatt nevű gyermek pánikbeteg lett, emiatt az utat meg kellett szakítania és 10 nappal előbb hazatért otthonába.

A gyermek és az édesapa közötti viszony rendezését a felperes élettársa megkísérelte oly módon, hogy ezügyben a felperessel beszélt, ugyanakkor attól a felperes elzárkózott azzal, hogy neki elvei vannak.

Innentől kezdődően közte és a felperesi édesapa közötti kapcsolat egyre ritkábbá vált, több esetben az csak egy város 1 elfogyasztott ebédre szorítkozott.

A gyermek a szülei között kialakult rossz viszonyra tekintettel az édesapját a szalagavató főpróbájára hívta meg, aki azon nem vett részt, ami nevűt szintén megviselte.

A gyermeket sértette az a körülmény is, hogy a felperes részletesen - sms-ekkel illusztrálva - beszámolt a kapcsolatairól, egyesetben a közvetlen ismerkedést követően város 2 nevű-vel töltött kapcsolattartás során a hölgyismerősét - a megismerkedésüket követően - magával is vitte otthonába.

2012. húsvétján egy a felperesi családnál tartott ebéden a felperes a gyermek pályaválasztásával kapcsolatos véleményét fejtette ki - álláspontja szerint a pályaválasztás nem megfelelő a gyermek számára - mely a gyermeket sértette, így arról idő előtt távozott.

Ezt követően a gyermek már az érettségit megelőző ballagására a meghívót csak az édesapja telefonhívását követően adta át oly módon, a ballagási meghívót a lakóhelye alatt elhelyezkedő, a felperes tulajdonában álló üzlethelységben adta le. Azon a felperes és jelenlegi házastársa vett részt. A ballagáson a gyermek édesapja azon nyilatkozatára, hogy majd keresi akként reagált, nem, majd ő hívja. Ezt követően a gyermek az édesapját telefonon nem kereste, de a ballagás után egy névnapi üdvözleten túlmenően a felperes sem kereste a gyermekét. A gyermek a sikeres egyetemi felvételijéről édesapját nem értesítette, ugyanakkor az alperes élettársa erről a felperest tájékoztatta.