A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20135/2010/10. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.135/2010/10.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla ... jogtanácsos által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Kun Judit ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felperesnek, dr. Németh L. Zsolt ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. október 21. napján meghozott, 26.P.23.120/2009/8. számú ítélete ellen a felperesek részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja azzal, hogy az alperes által szerkesztett lapot kiadó ... Kft.-t 5.300 (ötezer-háromszáz) forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésére kötelezi, az ezt meghaladó kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 10.000-10.000 (tízezer-tízezer) forint + ÁFA fellebbezési költséget. Kötelezi a II. rendű felperest, hogy a Magyar Államnak - külön felhívásra - fizessen meg 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A II. rendű felperes a magyar rendőrség alezredese, az I. rendű felperes elnöke. A II. rendű felperes úgy is, mint az I. rendű felperes elnöke keresetében az alperes által szerkesztett ... című lap ...-i "..." és ...-i "..." című cikkeinek valótlan tényállításai miatt kérte az alperes helyreigazító közlemény közzétételére kötelezését.

Az alperes a felperesek keresetének elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy a ...-i cikk műfaja publicisztika, így kizárólag véleményt tartalmaz; a ...-i cikkben sérelmezett közlések részben véleményt, részben való tényeket fogalmaztak meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a ...-i lapszámban megjelent cikkben írtak miatt a következő helyreigazításra kötelezte: Lapunk ...-i számában, a "..." című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy II.rendű felperes neve a ... Szakszervezet főtitkára a rendszerváltás előtt a III/III. Főcsoportfőnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre. Ezzel szemben a valóság az, hogy II.rendű felperes neve a Főcsoportfőnökség munkájában semmilyen minőségben nem vett részt."

A felpereseket személyenként 6.250 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A le nem rótt kereseti illeték tekintetében úgy rendelkezett, hogy a II. rendű felperes 10.500 forint, míg az alperes által szerkesztett lap kiadója, a ... Kft 5.250 forint kereseti illeték megfizetésére köteles a Magyar Államnak külön felhívásra, míg a fennmaradó 5.250 forint kereseti illetéket az állam viseli.

A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította.

Az ítélet jogi indokolásában a Ptk. 79. § -ára, a Pp. 342. § (2) bekezdésére, 345. § (2) bekezdésére és a Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalásának II. és III. pontjára hivatkozott. Érdemi döntésében abból indult ki, hogy a II. rendű felperes közszereplő, aki a személyét érintő közléseket és véleménynyilvánításokat fokozottabban köteles tűrni, mint az átlag állampolgár.

A "..." című cikk következő kitételeit: "... butácska szegény, szánnivalón igen ostobácska, aki nyilván csak gyorstalpaló alezredesképzőt végzett. Vagy pedig nem mond igazat." (keresetlevél 1. pont); és, hogy "... persze nyilván még nem rúgott ajtót fegyveres bűnözőre, viszont többször is halált megvető bátorsággal postázhatott néhány közlekedési bírságot, ami szintén nem kevés!" (keresetlevél 2. pont) - az alperesi állásponttal egyezően - publicisztikába ágyazott karakteres véleménynek, illetve kritikának tekintette az elsőfokú bíróság. Megítélése szerint ezek az értékítéletek nem lépték túl a véleménynyilvánításnak a közszereplőkkel szemben érvényesülő határát, ezért e vonatkozásban a helyreigazítási kérelmet elutasította.

Az iskolai végzettséggel kapcsolatos alperesi megfogalmazást úgy értelmezte, hogy a II. rendű felperes a rendfokozata eléréséhez szükséges végzettséget másoknál rövidebb idő alatt szerezte meg. A másik sérelmezett közlés lényegi tartalmát abban foglalta össze, hogy a II. rendű felperes nem látványos rendőrségi akciók részeseként ismert, hanem hétköznapi rendőri tevékenységet végzett. Úgy ítélte meg, hogy a közlés nem olyan tartalmú, amely okot adna a helyreigazítás elrendelésére az esetleges tévedések ellenére sem.

A "..." című cikknek az I. rendű felperesre vonatkozó azt a közlését, hogy "Semmilyen szervezett formában nem képviselik a vezetéssel szemben a tagságot..." (keresetlevél 3. pont) az elsőfokú bíróság valós tényállításnak tekintette. Álláspontját arra alapította, hogy a felperesek a keresetlevélben (és a helyreigazítási kérelemben) maguk is elismerték, hogy az I. rendű felperest sem a munkáltató, sem a társszakszervezetek nem tekintik teljes jogú szavazati joggal rendelkező félnek. Mivel a közlés nem valótlan, e vonatkozásban sem látott jogszabályi lehetőséget a helyreigazításra.

Az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta azonban a II. rendű felperes keresetét azon kitétel miatt, hogy "korábbi munkatársai szerint a főtitkár a rendszerváltás előtt a III/III-as Főcsoportfőnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre" (keresetlevél 4. pont).

Rámutatott arra, hogy az állambiztonsági múlt bizonyítása az alperest terhelte, az alperes azonban ennek a kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a II. rendű felperesnek az újságíró részére adott válasza, miszerint 1987-ben pedagóguspályát követően került a ... megyei főkapitányságra, de akkori tevékenységéről nem árult el részleteket, nem ellenpontozza megfelelően a sérelmezett közlést.

Az ítélet hangsúlyozta, hogy az alperes akkor sem mentesül a felelősség alól, ha kétes információkra alapítottan más sajtóközleményt használt fel. Ebben a sérelmezett közlésben a híresztelés útján való jogsértés valósult meg, ezért az ügynökmúlttal kapcsolatosan a helyreigazítási kereset alapos volt.

A pernyertesség-pervesztesség arányát II. rendű felperes és az alperes vonatkozásában 1/4-3/4 arányban megállapítva rendelkezett perköltség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. és II. rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést annak megváltoztatása és a keresetnek megfelelő döntés meghozatala érdekében.