BH+ 2011.11.478 Vélemény-nyilvánítás miatt nem kötelezhető sajtó-helyreigazításra a sajtószerv [Ptk. 79. §].

A felperesek kereseti kérelmükben sajtó-helyreigazítás közzétételére kérték kötelezni az alperest az általa szerkesztett Népszava című lap 2009. május 4-én megjelent "Tettrekész rasszizmus", valamint a 2009. május 11-én megjelent "Lakását adja bérbe szakszervezetének" című cikkekben közzétettek miatt. A 2009. május 4-i cikkben a következő közléseket sérelmezték: "Butácska szegény, szánnivalóan igen ostobácska, aki nyilván csak gyorstalpaló alezredes képzőt végzett, vagy pedig nem mond igazat", "Sz. persze nyilván még nem rúgott ajtót fegyveres bűnözőre, viszont többször is halált megvető bátorsággal postázhatott néhány közlekedési bírságot, ami szintén nem kevés!" Ezen közlésekkel szemben annak közzétételére kérték kötelezni az alperest, hogy Sz. J. három diplomával is rendelkezik, melyek közül a harmadik diplomáját a Rendőrtiszti Főiskola két éves, másoddiplomás képzésén "bűnügyi tiszt" szakon végezte, továbbá a végzettség megszerzése után Sz. J. 1993-tól 2005. október 1-jéig dolgozott bűnügyi területen, amelynek során több kiemelt, országos érdeklődést kiváltó bűnügyben járt el. A 2009. május 11-i írásban azon közlés miatt kértek helyreigazítást a felperesek, miszerint: az I. r. felperes "nem vesz részt a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) működésében sem", "semmilyen szervezett formában nem képviselik a vezetéssel szemben a tagságot, mely - saját kimutatásuk szerint - a rendőri állomány tizedét jelenti". Továbbá azt is sérelmezték: "korábbi munkatársai szerint a főtitkár a rendszerváltás előtt, a III/III-as főcsoport főnökségen belül, állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre". E közlésekkel kapcsolatban annak közzétételét kérték, hogy az I. r. felperes tagságának képviselete nem csupán a RÉT működésében való részvételben merül ki, hanem tagjainak a különböző hatóságok, bíróságok, valamint a munkáltató előtt folyó jogi képviseletet igénylő eljárásaiban történő részvétellel, képviselettel. A RÉT-ben az I. r. felperest sem a munkáltató, sem társszakszervezetek nem tekintik teljes jogú szavazati joggal rendelkező félnek. Sz. J. pedig a Belügyminisztérium III-as főcsoport főnökség munkájában semmilyen minőségben nem vett részt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül a Népszava 2009. május 11. napi számában a 4. oldalon megjelent "Lakását adja bérbe szakszervezetének" című cikkben alkalmazott betűmérettel, a lap 4. oldalán jelentesse meg az alábbi közleményt: Helyreigazítás: "Valótlanul híreszteltük, hogy Sz. J. a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára, a rendszerváltás előtt a III/III-as főcsoport főnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre. Ezzel szemben a valóság az, hogy Sz. J. a főcsoport főnökség munkájában semmilyen minőségben nem vett részt.".

Kötelezte a II. r. felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 10 500 forint le nem rótt kereseti illetéket, kötelezte a Népszava Kft-t, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 5250 forint le nem rótt kereseti illetéket, míg a fennmaradó 5250 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az I. és II. r. felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasította.

A 2009. május 4-én megjelent cikkben közöltekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a II. r. felperesről publicisztikába ágyazott karakteres véleményt, kritikát fogalmaznak meg, de nem lépik túl a véleménynyilvánítás közszereplőkkel szembeni határát. Az iskolai végzettséggel kapcsolatban arra utalt az írás, hogy a II. r. felperes a rendfokozat eléréséhez szükséges végzettséget másoknál rövidebb idő alatt érte el. Míg a másik közlés lényegi tartalma, hogy a II. r. felperes nem látványos rendőri akciók részeseként ismert, hanem hétköznapi rendőri tevékenységet végzett.

A 2009. május 11-i írás vonatkozásában azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a tagság képviseletével kapcsolatos közlés valós állítás, ugyanis ha az I. r. felperes egy érdekegyeztető fórumon tényleges tevékenységet nem fejt ki, közölhető olyan következtetés, hogy a tagságot a vezetéssel szemben nem képviselik.

Ugyanakkor a II. r. felperes III/III-as főcsoport főnökségnél végzett tevékenységével kapcsolatban olyan híresztelésről van szó, amelynek valóságát nem bizonyította az alperes, ezért ebben a körben helyreigazításra kötelezte az alperest.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta azzal, hogy az alperes által szerkesztett lapot kiadó Népszava Kft.-t 5300 forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésére kötelezte, míg az ezt meghaladó kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Kötelezte az I-II. r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 10 000-10 000 forint + áfa fellebbezési költséget. Kötelezte a II. r. felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 24 000 forint fellebbezési illetéket.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, miszerint a II. r. felperesről közöltek véleménynyilvánítást tartalmaznak, amely helyreigazítás tárgyát nem képezheti. Mindemellett a jogerős ítélet rámutatott, hogy - sajtó-helyreigazítási eljárásról lévén szó - a II. r. felperes közszereplői minőségének nem volt jelentősége.

Az I. r. felperesre vonatkozó közlés valóságtartalma nem volt vitatható, figyelemmel az I. r. felperes elismerésére. Mivel maga is úgy nyilatkozott, hogy sem a munkáltató, sem a társszakszervezetek nem tekintik teljes jogú szavazati joggal rendelkező félnek, ezért az a megfogalmazás, hogy semmilyen szervezett formában nem képviseli a tagságot a vezetéssel szemben, nem volt minden alapot nélkülöző megállapítás, nem volt valótlan, így sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhat.

A fellebbezési költségről a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint határozott.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az alperes helyreigazításra kötelezését kérték, kereseti kérelmüknek megfelelően.

Valótlannak tartották a II. r. felperes tanulmányairól, végzettségéről közölteket, amelyek alkalmasak egyben a jóhírneve és becsülete megsértésére is. Hivatkoztak arra, hogy az alperes is elismerte, hogy gyorstalpaló alezredes képző nem létezik. Ezt a valótlan tényközlést véleményként nem lehet értékelni. Hivatkoztak ebben a körben a Legfelsőbb Bíróság kialakított gyakorlatára, a BH 1992/689., a BH 1983/354. és a BH 1976/162. számú eseti döntésében foglaltakra.