A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21143/2013/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 345. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Magosi Szilvia

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21066/2013/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21143/2013/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.143/2013/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Z. Tóth Katalin (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. április 23. napján kelt 65.P.21.066/2013/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest üzemeltető ...-t (címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... internetes oldalon "..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel a főoldalon minimum 8 napra, ha a közlemény elérhető addig, amíg az olvasható, az eredeti cikknél utalással a helyreigazításra az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában "..." címmel megjelent írásunkban megalapozatlanul híreszteltük, hogy ... azt a feladatot kapta felperestől (...tól), hogy gyűjtsön vagy gyártson a ... vezetőire nézve terhelő információkat; továbbá megalapozatlanul állítottuk, hogy felperes (...) minden konspirációs szabályt áthágott, és "magánügynöki" feladatokkal bízta meg az egykori olajvállalkozót."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest üzemeltető ...-t, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 40.000 forint perköltséget áfá-val növelten, s a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket.

Ítéletének indokolásában hivatkozott az Smtv. 12. § (1) bekezdésében, a PK 12. számú állásfoglalás II-III. pontjában, a PK 14. számú állásfoglalásban, a bizonyítás körében pedig a Pp. 164. § (1) bekezdésében, a 206. § (1) bekezdésében, továbbá a Pp. 345. § (2) bekezdésében foglaltakra.

Kifejtette, hogy az alperes nem igazolta azt, hogy a per első tárgyalását önhibájából mulasztotta el, így ennek törvényi következményeit a Pp. 135. § (3) bekezdése értelmében le kellett vonnia. Ennek megfelelően az alperes részére a további bizonyítás lehetőségét nem engedélyezte, a hasonló tárgykörben megjelent másik írásával kapcsolatosan folyamatban lévő sajtó-helyreigazítási perben becsatolt dokumentumokat, hanganyagot, írásos anyagot, ezért nem tette jelen per tárgyává. Utalt arra, hogy sajtóperben egyesítésnek nincs helye. Az alperesi bizonyítási indítvány elutasításával a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó szigorú bizonyítási szabályok alapján döntött a bizonyítékok beszerzésének mellőzése mellett, kiemelve azt, hogy az alperes képviselője nem volt elzárva attól, hogy az irat, illetve hanganyag beszerzését akár fax útján indítványozza arra az esetre, ha a tárgyaláson nem tud megjelenni. Ehhez képest az első tárgyalást megelőzően és a tárgyaláson érdemi nyilatkozatot nem tett, a bizonyítási indítványát a második tárgyaláson késedelmesen terjesztette elő.

Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság lényegében a keresetnek megfelelően marasztalta az alperest. A helyreigazításban nem valótlan állításként, hanem megalapozatlan kijelentésként közölte a sérelmezett állításokat, megállapítva, hogy a kijelentését az alperes bizonyítani nem tudta. A helyreigazításra a PK 15. számú állásfoglalásra utalással került sor, szöveghű verzióban fogalmazva meg a helyreigazítás szövegét, miután az az átírás, ami a felperesi helyreigazítási közleményben megfogalmazódott többlettényállási elemet tartalmazott az alperesi közléshez képest ("vagy gyűjtson vagy gyártson" kifejezést a "ha kell" szavakkal megtoldva egyfajta tevőleges célzatos jelleget tulajdonított a felperesi cselekedetnek a helyreigazítási kérelem, ami az alperesi írásból így kiolvasható nem volt). Utalt arra, hogy az alperes nincs elzárva attól, hogy ha időközben további információk birtokába jut, minderről a sajtó útján beszámoljon.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint a 32/2003. IM rendelet alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a helyreigazítás közlésére kötelező határozat megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte.