32011R0723[1]

A Tanács 723/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. július 18. ) a 91/2009/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára történő kiterjesztéséről

A TANÁCS 723/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. július 18.)

a 91/2009/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára történő kiterjesztéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

ELJÁRÁS

Hatályos intézkedések

(1) A 91/2009/EK rendelettel ( 2 ) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács 85 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára valamennyi, az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és 1. mellékletében nem említett vállalat esetében. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése "hatályban lévő intézkedések", az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig "eredeti vizsgálat".

A vizsgálat hivatalból történő megindítása

(2) Az eredeti vizsgálatot követően a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedéseket Malajziában történő átrakodás útján kijátsszák.

(3) A Bizottság rendelkezésére álló prima facie bizonyíték azt mutatta, hogy a hatályban lévő intézkedések elrendelését követően a Kínai Népköztársaságból és a Malajziából származó, az Unióba irányuló kivitel következményeként a kereskedelem szerkezete jelentős mértékben megváltozott, ami valószínűleg a hatályban lévő intézkedések elrendelésével indokolható. Egy ilyen jellegű változásnak semmilyen más megfelelő magyarázata és indoka nem volt, mint a hatályban lévő intézkedések elrendelése.

(4) A bizonyíték rámutatott továbbá arra a tényre, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy a Malajziából érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó áraknál jóval alacsonyabb árakat alkalmaztak.

(5) Végül bizonyíték volt arra, hogy a Malajziából származó egyes vas vagy acél kötőelemek árait dömpingelték az eredeti vizsgálat során a hasonló termékre megállapított rendes értékhez képest.

(6) Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikke szerinti megindításához, a Bizottság a 966/2010/EU rendelettel ( 3 ) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) hivatalból vizsgálatot indított. Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Malajziában feladott egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalait.

Vizsgálat

(7) A Bizottság hivatalosan értesítette Kína és Malajzia hatóságait, a szóban forgó országok exportáló gyártóit és kereskedőit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról. Kérdőíveket küldött azoknak a kínai és malajziai gyártóknak/exportőröknek, amelyeket ismert, illetve azoknak, amelyek jelentkeztek a vizsgálatot megindító rendelet (19) preambulumbekezdésében megállapított határidőkön belül. Uniós importőröknek is küldtek kérdőívet. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(8) Malajziából 19 exportáló gyártó, Kínából három exportáló gyártói csoport, az Unióból pedig három független importőr jelentkezett. Több más vállalat is felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, de ezek azt állították, hogy nem vettek részt a vizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, illetve kivitelében.

(9) A Menara Kerjaya Fasteners Sdn. Bhd., a TR Formac Sdn. Bhd. és az Excel Fastener Manufacturing Sdn. Bhd. kivételével a következő vállalatok küldték vissza a kitöltött kérdőíveket, majd ezt követően ellenőrző látogatásokra került sor telephelyeiken:

Malajziai exportáló gyártók:

- Sofasco Industries (M) Sdn. Bhd, Penang,

- Tigges Fastener Technology (M) Sdn. Bhd, Ipoh,

- MCP Precision Sdn. Bhd, Penang,

- HBS Fasteners Sdn. Bhd, Klang,

- TZ Fasteners (M) Sdn. Bhd, Klang,

- Menara Kerjaya Fasteners Sdn. Bhd, Penang,

- Chin Well Fasteners Company Sdn. Bhd, Penang,

- Acku Metal Industries (M) Sdn. Bhd, Penang,

- Grand Fasteners Sdn. Bhd, Klang,

- Jinfast Industries Sdn. Bhd, Penang,

- Andfast Malaysia Sdn. Bhd, Ipoh,

- ATC Metal Industrial Sdn. Bhd, Klang,

- Pertama Metal Industries Sdn. Bhd, Shah Alam,

- Excel Fastener Manufacturing Sdn. Bhd, Ipoh,

- TI Metal Forgings Sdn. Bhd, Ipoh,

- TR Formac (Malaysia) Sdn. Bhd, Klang,

- United Bolt and Nut Sdn. Bhd, Seremban,

- Power Steel and Electro Plating Sdn. Bhd, Klang,

- KKC Fastener Industry Sdn. Bhd, Melaka.

Vizsgálati időszak

(10) A vizsgálati időszak a 2008. január 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakra terjedt ki. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából. Ami a 2009. október 1-jétől2010. szeptember 30-ig tartó időszakot illeti, részletesebb adatokat gyűjtöttek annak érdekében, hogy megállapítsák a hatályban lévő intézkedések javító hatásának lehetséges aláásását és a dömping fennállását.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

Általános szempontok

(11) Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan vizsgálták azt, hogy megváltozott-e a kereskedelem szerkezete harmadik országok és az Unió között; ez a változás olyan gyakorlatból, eljárásból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; volt-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termékre előzőleg megállapított rendes értékhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

Az érintett termék és a hasonló termék

(12) Az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék: a 7318 12 90 , 7318 14 91 , 7318 14 99 , 7318 15 59 , 7318 15 69 , 7318 15 81 , 7318 15 89 , ex 7318 15 90 , ex 7318 21 00 és ex 7318 22 00 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek, a rozsdamentes acélból készültek kivételével, pl. facsavarok (az állványcsavarok kivételével), önfúró csavarok, más csavarok és fejescsavarok fejjel (anyával vagy alátéttel is, de a legfeljebb 6 mm szárvastagsággal, tömör szelvényű rúdból, profilanyagból vagy huzalból esztergált csavarok kivételével, és a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítéséhez használt csavarok és fejescsavarok kivételével), valamint alátétek.

(13) A vizsgálat tárgyát képező termék megegyezik a (12) preambulumbekezdésben említettel, azonban - tekintet nélkül arra, hogy Malajziából származóként jelentették-e be - Malajziában adták fel.

(14) A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínai Népköztársaságból az Unióba exportált, és az Unióba Malajziából feladott vas vagy acél kötőelemek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell őket tekinteni.

Az együttműködés mértéke és a kereskedelmi volumen meghatározása

(15) A (9) preambulumbekezdésben említettek szerint Malajziából 19 exportáló gyártó, Kínából pedig három exportáló gyártó működött együtt azáltal, hogy visszaküldte a kitöltött kérdőíveket.

Malajzia

(16) A kitöltött kérdőív benyújtását követően egy malajziai vállalat értesítette a Bizottságot arról, hogy megszüntette tevékenységét és ezért visszavonta együttműködését.

(17) Számos más malajziai vállalat esetében a 18. cikk (1) bekezdésének alkalmazását találták indokoltnak a (32)-(60) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt.

(18) Az együttműködő malajziai exportáló gyártók a vizsgálati időszak alatt a vizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló összes malajziai exportjának 55 %-át képviselték a COMEXT szerint. A teljes exportvolumen a COMEXT adatain alapult.

Kínai Népköztársaság

(19) Alacsony szintű volt az együttműködés a kínai gyártók/exportőrök részéről, közülük csupán három küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Ráadásul e vállalatok egyike sem exportálta az érintett terméket az Unióba vagy Malajziába. Ezért az együttműködő felek által benyújtott információk alapján nem lehetett ésszerűen meghatározni a Kínából származó érintett termékek exportvolumenét.

(20) A fentiek figyelembevételével, az egyes vas vagy acél kötőelemek Unióba történő behozatalára, illetve az érintett termék Kínából Malajziába irányuló kivitelére vonatkozó megállapításokat részben a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni az alaprendelet 18. cikke értelmében. A COMEXT adatait használták fel a Kínából az Unióba történő összbehozatal volumenének meghatározásához. A kínai és malajziai nemzeti statisztikákat használták fel a Kínából Malajziába történő összkivitel mennyiségének meghatározásához. Az adatokat a malajziai vámhatóságok által szolgáltatott részletes import- és exportadatokkal is összevetették.

(21) A malajziai és kínai statisztikákban rögzített importvolumenek az érintett terméknél vagy a vizsgálat tárgyát képező terméknél szélesebb körű termékcsoportra vonatkoztak. A kínai és malajziai kötőelemgyártókra vonatkozó COMEXT-adatokra és ellenőrzött adatokra való tekintettel azonban megállapítható, hogy az importvolumen jelentős részét az érintett termék tette ki. Ennek megfelelően ezeket az adatokat fel lehetett használni a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások megállapításához és össze lehetett vetni más adatokkal, például azokkal, melyeket az együttműködő exportáló gyártók és importőrök szolgáltattak.

A kereskedelem szerkezetének megváltozása

Egyes vas vagy acél kötőelemek Unióba történő behozatala

(22) Az érintett termék Kínából az Unióba történő behozatalai drasztikusan csökkentek az eredeti intézkedések 2009. januári bevezetését követően.

(23) Másrészt azonban a vizsgálat tárgyát képező terméknek a Malajziából az Unióba történő teljes behozatala 2009-ben és 2010-ben jelentősen megnövekedett. Mind a COMEXT-adatok, mind pedig az együttműködő vállalatok által szolgáltatott exportadatok azt jelzik, hogy a Malajziából az Unióba irányuló export ezekben az években megnövekedett, míg az ezt megelőző években stabil volt.

(24) Az 1. táblázat tartalmazza az egyes vas vagy acél kötőelemeknek a Kínából és Malajziából az Unióba behozott mennyiségeit az intézkedések 2009-es elrendelésétől kezdődően.

1. táblázat

Az egyes vas vagy acél kötőelemek Unióba történő behozatalának alakulása az intézkedések elrendelése óta

(25) A fenti adatok világosan jelzik, hogy 2009 óta a malajziai exportőrök jóval többet értékesítettek, mint a kínai exportőrök és a volumen tekintetében a kínai exportőrök helyébe léptek az Unió piacán. Az intézkedések elrendelése óta a Kínából az Unióba irányuló behozatalok csökkenése jelentős (94 %).

A Malajziába irányuló kínai export

(26) A kötőelemek kivitelének drasztikus növekedése a Kínából a Malajziába irányuló export esetében is megfigyelhető ugyanezen időszak alatt: a 2008. évi viszonylag kis mennyiség (8 829 tonna) 89 471 tonnára emelkedett a vizsgálati időszakban.

2. táblázat

Kötőelemek Kínából Malajziába történő behozatala 2008-tól

(27) Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az egyes vas vagy acél kötőelemek Kínából Malajziába irányuló kereskedelmi forgalmának tendenciáját, a malajziai és a kínai statisztikákat is figyelembe vették. Mind a malajziai, mind a kínai adatok kizárólag az érintett terméknél magasabb feldolgozottsági szintű termékcsoport esetében állnak rendelkezésre. A kínai és malajziai kötőelemgyártókra vonatkozó COMEXT-adatokra és ellenőrzött adatokra való tekintettel azonban megállapítható, hogy azok jelentős része az érintett termékre vonatkozott, így ezek az adatok figyelembe vehetők.

Gyártási volumenek Malajziában

(28) A malajziai együttműködő gyártók gyártási összvolumenének alakulása viszonylag stabil maradt a 2009-es intézkedések bevezetését megelőzően. A malajziai gyártók azóta azonban jelentősen növelték termelésüket.

3. táblázat

A vizsgált termék malajziai együttműködő vállalatok általi előállítása

A kereskedelem szerkezetének változására vonatkozó következtetés

(29) Az Unióba irányuló kínai export 2009-től tartó általános csökkenése, ezzel párhuzamosan pedig az eredeti intézkedések elrendelését követően a Malajziából származó, valamint a Kínából Malajziába irányuló export növekedése az említett országok és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének változását eredményezték.

Az intézkedések kijátszásának jellege

(30) Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs. A fent említett gyakorlat, eljárás vagy munka többek között magában foglalja az intézkedések tárgyát képező termék harmadik országokon keresztül történő feladását, valamint részek összeszerelését egy összeszerelési tevékenység keretében az Unióban vagy egy harmadik országban. Ebből a célból az összeszerelési tevékenységek meglétét az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban állapították meg.

Átrakodás

(31) A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyes uniós importőrök a Kínából származó kötőelemeket a jelenlegi vizsgálatban nem együttműködő malajziai exportőröktől szerezték be. Ezeket az információkat összevetették a malajziai kereskedelmi adatbázisokkal, amelyek rámutattak, hogy az említett nem együttműködő vállalatok által exportált kötőelemek legalább egy részét valóban Kínában gyártották.

(32) Az alábbi (52)-(58) preambulumbekezdésben részletezettek szerint megállapították továbbá, hogy számos együttműködő malajziai gyártó félrevezető információt szolgáltatott, különös tekintettel a kínai gyártókkal való kapcsolatra, a Kínából származó késztermékek behozatalára és a vizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kivitelének eredetére vonatkozóan. Néhányukról kiderült, hogy Kínából származó vas vagy acél kötőelemeket exportálnak az Unióba. Ezt megerősítik a kereskedelem szerkezetének a (29) preambulumbekezdésben leírt változására vonatkozó megállapítások is.

(33) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2009-ben vizsgálatot indított, mely az azonos termék Malajzián keresztül történő állítólagos átrakodására irányult. A vizsgálat kiderítette továbbá, hogy a malajziai hatóságok ezzel egyidejűleg vizsgálatokat folytattak, amelyek tárgya az intézkedések állítólagos kijátszása volt, és arra a következtetésre jutottak, hogy több vállalat - főleg kereskedők - csalást követtek el azáltal, hogy meghamisították a Kínából Malajziába importált egyes vas vagy acél kötőelemek származási bizonyítványát a termék újrakivitelekor.

(34) Így megerősítést nyert annak ténye, hogy a Kínából származó termékeket Malajziában átrakodták.

Összeszerelési és/vagy befejezési műveletek

(35) Egy vizsgált vállalat nem nyersanyagból (például hengerhuzal) gyártott kötőelemeket, hanem félkész mintákból (például előre vágott és fejes, de nem menetes, hőkezelt vagy lemezelt hengerhuzal) fejezte be őket. Ez a vállalat azonban nem exportált a vizsgálati időszak alatt. Egy másik vállalat főként hengerhuzalból gyártott kötőelemeket, illetve néhányat félkész mintákból is. Ami ezt a vállalatot illeti, nem került sor az intézkedéseknek az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kijátszására, mint azt a (62) és (63) preambulumbekezdés részletesen bemutatja.

A dömpingellenes vám kivetésén kívüli megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok hiánya

(36) A vizsgálat az átrakodást illetően a Kínából származó egyes vas vagy acél kötőelemekkel kapcsolatosan bevezetett hatályban lévő intézkedések elkerülésén kívül nem tárt fel egyéb elfogadható okot vagy gazdasági indokot. A vámon kívül nem volt semmi más intézkedés, amelyet az átrakodás költségei kompenzálásának lehetne tekinteni, különös tekintettel az érintett termék Kínából történő szállítására és Malajziában történő átrakodására vonatkozóan.

A dömpingellenes vám javító hatásának aláásása

(37) Annak megállapítására, hogy az importált termék mennyisége és ára aláásta-e a Kínából származó egyes vas vagy acél kötőelemekre elrendelt, hatályban lévő intézkedések javító hatásait, az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott ellenőrzött adatokat és a COMEX-adatokat használták fel az export mennyiségeire és áraira vonatkozó, a nem együttműködő vállalatok által elérhető legjobb adatokként. Az így megállapított árakat összehasonlították az eredeti rendelet (226) preambulumbekezdésében az uniós gyártók tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel.

(38) A Malajziából származó import növekedése a mennyiséget tekintve jelentősnek tekinthető. A vizsgálati időszakban a becslések szerint az uniós felhasználás hasonló jelzést ad e behozatalok jelentőségéről. Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás jelentős, áron aluli értékesítést mutatott. Arra a következtetésre jutottak emiatt, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai nem tudnak teljes mértékben érvényesülni a mennyiség és az ár tekintetében.

Dömpingre utaló bizonyíték

(39) Végezetül, az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termékre korábban megállapított rendes érték vonatkozásában.

(40) Az eredeti rendeletben a rendes értéket az indiai árak alapján állapították meg, mivel a vizsgálat során Indiát Kínához hasonló, megfelelő piacgazdasággal rendelkező országnak tekintették. Indokoltnak tűnt az eredeti rendelet 13. cikke (1) bekezdése szerint korábban meghatározott rendes értéket használni.

(41) A malajziai export jelentős része a nem együttműködő exportőröktől vagy a félrevezető információkat szolgáltató együttműködő exportőröktől származott. Ezért az a döntés született, hogy a malajziai exportárak meghatározásakor a rendelkezésre álló tényekre támaszkodnak, vagyis az egyes vas vagy acél kötőelemek vizsgálati időszak alatti, a COMEXT szerinti átlagos exportáraira.

(42) A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően kiigazították az együttműködő malajziai gyártók/exportőrök vizsgálati időszak alatti átlagköltségein alapuló, a közvetett adózást, a szállítási és a biztosítási költségeket érintő különbségeket.

(43) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka során alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(44) A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján kimutatható a dömping.

INTÉZKEDÉSEK

(45) A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínából származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották a Malajziában végrehajtott átrakodással.

(46) Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Malajziában feladott ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat Malajziából származóként jelentették-e be.

(47) Különösen annak fényében, hogy alacsony szintű az együttműködés a kínai exportáló gyártók részéről, a kiterjesztendő intézkedésnek meg kell egyeznie a 91/2009/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a "minden más vállalatra" meghatározott intézkedéssel, amely az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti, nettó árra alkalmazandó 85 %-os végleges dömpingellenes vámot jelenti.

(48) Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése és 14. cikke (5) bekezdése alapján - amelyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra - be kell szedni a Malajziában feladott egyes vas vagy acél kötőelemek nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

MENTESSÉG IRÁNTI KÉRELMEK

(49) A kitöltött kérdőívet beküldő 19 malajziai vállalat az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetlegesen kiterjesztett intézkedések alól.

(50) A (16) preambulumbekezdésben említettek szerint e vállalatok egyike később megszüntette az együttműködést és visszavonta mentesség iránti kérelmét.

(51) Két vállalatról állapították meg, hogy nem exportálták a terméket a vizsgálati időszak során, így nem tudtak következtetéseket levonni a tevékenységük természetét illetően. Ezért ebben az szakaszban nem lehet mentességet biztosítani e vállalatok számára. Ha azonban a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések kiterjesztését követően kiderül, hogy teljesültek az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésében és 13. cikke (4) bekezdésében előírt feltételek, mindkét vállalat kérheti helyzete felülvizsgálatát.

(52) A vállalatok egyike megkérdőjelezte, hogy - mivel az Unió gazdasági ágazata nem nyújtott be nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - betartották-e az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének második mondatát, amikor előírták a behozatal nyilvántartásba vételét a vizsgálat megindításáról szóló rendeletben. Azonban ez egy, az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és a 14. cikke (5) bekezdése első mondatával együttértelmezve a Bizottság által hivatalból indított, az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat volt. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének második mondata ezért ez esetben nem releváns. Bármely egyéb értelmezés megszüntetné azon tény hatékony érvényesülését, hogy az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottság az esetleges kijátszást hivatalból kivizsgálhatja.

(53) Ugyanaz a vállalat azt is állította, hogy a tanácsadó bizottsággal folytatott, az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének első mondata szerinti konzultációra nem kerülhetett volna sor. Azonban az alaprendelet 13. cikke (3) és a 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően indította el a kezdeményezést, noha ezt az eljárást megindító rendelet kifejezetten nem említi.

(54) Hét vállalatról állapították meg, hogy hamis vagy félrevezető információkat szolgáltattak. Az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően ezeket a vállalatokat értesítették arról a szándékról, hogy figyelmen kívül hagyják az általuk benyújtott információkat, és határidőt biztosítottak számukra további magyarázatok szolgáltatására.

(55) E vállalatok kiegészítő magyarázatai nem voltak olyanok, amelyek alapján megváltozna az a következtetés, hogy ezek a vállalatok félrevezették a vizsgálatot. Emiatt e vállalatok esetében a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(56) E hét vállalat közül kettőről állapították meg, hogy eltitkolták a Kínából származó késztermékek behozatalát. E vállalatok közül egy számlákat is hamisított. Egy másik, mentességért folyamodó, kötőelemeket gyártó és exportáló malajziai vállalatról kiderült, hogy kapcsolatban áll ezzel a vállalattal.

(57) Két másik vállalatról megállapították, hogy eltitkolták, hogy kapcsolatban állnak egyes vas vagy acél kötőelemeknek az egyik kínai gyártójával.

(58) Végül két másik vállalatról megállapították, hogy eltitkolták, hogy kapcsolatban állnak egymással, hogy nem rendelkeztek elegendő termelési kapacitással annak előállításához, amit exportáltak és hátráltatták a vizsgálatot azzal, hogy nem nyújtották be a szükséges információkat.

(59) A kereskedelem szerkezetének és az átrakodási gyakorlatnak a (22)-(34) preambulumbekezdésben leírt változására vonatkozó megállapításokra tekintettel, és az (56)-(58) preambulumbekezdésben megfogalmazott félrevezető információk természetét számításba véve e hét, mentességet igénylő vállalatnak az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdése alapján nem tudtak mentességet biztosítani.

(60) Az egyik vállalat nem tudott felmutatni semmiféle kötőelemgyártó-üzemet, és megtagadta a könyveléséhez való hozzáférést. Ezenkívül a vizsgálati időszak során bizonyítékot találtak az átrakodás gyakorlatára. Ezért nem lehetett az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerinti mentességben részesíteni.

(61) A fennmaradó nyolc malajziai exportáló gyártóról bebizonyosodott, hogy nem vettek részt az intézkedések kijátszásában, ezért azok mentességben részesülhetnek.

(62) A nyolc vállalat közül egyet a hatályban lévő intézkedések elrendelése után az ezen intézkedések hatálya alá tartozó kínai anyavállalat hozott létre. A kínai anyavállalat fokozatosan áthelyezte gépeinek egy részét Malajziába abból a célból, hogy az európai uniós piacot Malajzián keresztül lássa el. Az induló szakaszban a vállalat olyan félkész termékekből állított elő kötőelemeket, amelyeket a kínai anyavállalattól szállított a gyártás befejezésére. Egy későbbi szakaszban, de még a vizsgálati időszakban, amikor már több gépet átszállított, legfőképp a szintén a kínai anyavállalattól szállított acél hengerhuzal nyersanyagból gyártott kötőelemeket.

(63) Kezdetben úgy ítélték meg, hogy e vállalat részére meg kell tagadni a mentességet. A nyilvánosságra hozatalt követően érkezett észrevételeket figyelembe véve azonban, tekintettel többek között a malajziai termékhez hozzáadott értékre, arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalat nem vett részt az intézkedések kijátszásában. Ezért e vállalat mentességben részesülhetett.

(64) A nyolc vállalat közül egy szintén kapcsolatban áll egy olyan kínai vállalattal, amely az eredeti intézkedések hatálya alatt áll. Ezt a malajziai vállalatot azonban 1998-ban tajvani tulajdonosok hozták létre, akik csak egy későbbi szakaszban, de még a Kínával szemben bevezetett intézkedések hatálybalépése előtt létesítettek leányvállalatot Kínában. Nincs bizonyíték arra, hogy ezt a kapcsolatot azért alakították ki vagy arra használták fel, hogy az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint kijátsszák a Kínából származó behozatalokra vonatkozó intézkedéseket.

(65) Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben különleges intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy az ilyen mentesítések megfelelően alkalmazhatók legyenek. Ezen különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Az ilyen számla által nem kísért behozatal után kiterjesztett dömpingellenes vám fizetendő.

(66) A többi gyártót - akik nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgálat tárgyát képező terméket a vizsgálati időszak alatt, és akik az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani - kérdőív kitöltésére kérik fel annak érdekében, hogy a Bizottság elbírálhassa kérelmüket. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. Amennyiben az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, mentesség adható.

(67) Amennyiben a mentesség indokolt, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja e rendelet megfelelő módosítását. Ezt követően minden engedélyezett mentességet felülvizsgálnak annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a bennük foglalt feltételeknek.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

(68) Az érintett feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették. A (62) és (63) preambulumbekezdésben ismertetett, az egyik vállalattól érkezett észrevételek kivételével a benyújtott érvek egyike sem indokolta a végleges megállapítások módosítását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Kínai Népköztársaságból származó, egyes vas vagy acél kötőelemek, a rozsdamentes acélból készültek kivételével, pl. facsavarok (az állványcsavarok kivételével), önfúró csavarok, más csavarok és fejescsavarok fejjel (anyával vagy alátéttel is, de a legfeljebb 6 mm szárvastagsággal, tömör szelvényű rúdból, profilanyagból vagy huzalból esztergált csavarok kivételével, és a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítéséhez használt csavarok és fejescsavarok kivételével), valamint alátétek behozatalára a 91/2009/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a "minden más vállalatra" kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjesztik a jelenleg az ex 7318 12 90 , ex 7318 14 91 , ex 7318 14 99 , ex 7318 15 59 , ex 7318 15 69 , ex 7318 15 81 , ex 7318 15 89 , ex 7318 15 90 , ex 7318 21 00 és ex 7318 22 00 KN-kód alá besorolt (TARIC-kódok: 7318129011 , 7318129091 , 7318149111 , 7318149191 , 7318149911 , 7318149991 , 7318155911 , 7318155961 , 7318155981 , 7318156911 , 7318156961 , 7318156981 , 7318158111 , 7318158161 , 7318158181 , 7318158911 , 7318158961 , 7318158981 , 7318159021 , 7318159071 , 7318159091 , 7318210031 , 7318210095 , 7318220031 és 7318220095 ), a Malajziában feladott - akár Malajziából származóként akár nem ilyenként bejelentett -, egyes vas vagy acél kötőelemek, a rozsdamentes acélból készültek kivételével, pl. facsavarok (az állványcsavarok kivételével), önfúró csavarok, más csavarok és fejescsavarok fejjel (anyával vagy alátéttel is, de a legfeljebb 6 mm szárvastagsággal, tömör szelvényű rúdból, profilanyagból vagy huzalból esztergált csavarok kivételével, és a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítéséhez használt csavarok és fejescsavarok kivételével), valamint alátétek behozatalára, kivéve az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékeket:

(2) Az (1) bekezdésben külön említett vállalatok számára nyújtott, vagy a Bizottság által a 2. cikk (2) bekezdésében engedélyezett mentességek alkalmazásának feltétele az, hogy a tagállamok vámhatóságaihoz a mellékletben szereplő feltételeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számlák kerüljenek benyújtásra. Amennyiben ilyen számla bemutatására nem kerül sor, az (1) bekezdéssel elrendelt dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(3) A Malajziában feladott - függetlenül attól, hogy Malajziából származóként jelentették-e be -, a 966/2010/EU rendelet 2. cikkének, valamint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett behozatalok után be kell szedni az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot, kivéve az (1) bekezdésben felsorolt vállatok által gyártott termékek behozatalát.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentesség iránti kérelmeket az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén, a mentességet kérő vállalat képviseletére felhatalmazott személy aláírásával, írásban kell benyújtani. A kérelmet a következő címre kell küldeni:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Brussels

Belgium

Fax +32 22956505

(2) Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok behozatalai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 91/2009/EK rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedéseket.

3. cikk

A vámhatóságok utasítást kapnak arra, hogy szüntessék meg a behozataloknak a 966/2010/EU rendelet 2. cikkének megfelelően elrendelt nyilvántartásba vételét.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésben említett érvényes kereskedelmi számlán kötelező feltüntetni a kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt nyilatkozatot, az alábbi formában:

1. A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása.

2. Nyilatkozat: "Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (érintett terméket) (volumen) a(z) (vállalat neve és címe) (kiegészítő TARIC-kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak."

3. Dátum és aláírás.

( 1 ) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

( 2 ) HL L 29., 2009.1.31., 1. o.

( 3 ) HL L 282., 2010.10.28., 29. o.