A Fővárosi Törvényszék Pf.639415/2018/5. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 560. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Pankotai István, Polgár Andrea, Sáhó Mónika

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

61.Pf..../2018/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a képviselő 1, dr. Kovács Kázmér ügyvéd (fél címe 3 ) által képviselt

I.rendű felperes neve (I. és II. r. felperes címe.) I. rendű-,

II.rendű felperes neve (I. és II. r. felperes címe.) II. rendű- és

III.rendű felperes neve (III.r. felperes címe.) III. rendű felpereseknek,-

a Pozderka Ügyvédi Iroda, dr. Pozderka Gábor ügyvéd (fél címe2.) által képviselt

alperes neve és címe alperes ellen,

akinek pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott

a beavatkozó képviselő jogi előadó (fél címe1.) által képviselt

beavatkozó neve beavatkozó

biztosítási szolgáltatás iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P..../2017/21. sorszámú ítélete ellen a felperesek által 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek fejenként 46.678,- (negyvenhatezer-hatszázhetvennyolc) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek felperesenként 93.422,- forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy néhai fél1 született (leánykori név) 2012. augusztus 22. napján közjegyzői okiratban végrendelkezett a felperesek, a ... Egyház és több más személy részére, valamennyi számlája tekintetében a felperesekre egyenlő arányban. Néhai fél1 2014. május 24. napján elhunyt. Fél1 hagyatéki ügyében eljárt közjegyző a hagyatékot átadta. Az elhunyt az alperesnél 2007. február 09-én ... módozatú és megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződést kötött. Szerződéskötéskor kedvezményezettként 100%-ban a III. rendű felperes szerepelt. 2012. január 04. napján fél1 által eszközölt kedvezményezett változás folytán kedvezményezettként 100%-ban "törvényes örökös" került megjelölésre. A szerződéssel kapcsolatos igény a hagyatékhoz nem tartozó igénynek minősül, ezért arról a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a hagyatékátadó végzésben nem rendelkezett. A felperesek az alperesnél igénybejelentéssel éltek. Az alperes a szolgáltatás teljesítését arra való hivatkozással tagadta meg, hogy a felperesek nem kedvezményezettek. 4.410.527,- forint szolgáltatási összeg 2016. március 11. napján kifizetésre került a beavatkozónak.

A felperesek módosított keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a felperesek részére összesen 4.410.527,- forint haláleseti szolgáltatás és ezen összeg után 2015. augusztus 6. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatok és a perköltség megfizetésére. A felperesek álláspontja szerint az elhunyt életbiztosítása kedvezményezettjeként megjelölt "törvényes örökös" kifejezés nyilvánvalóan a felperesekre, mint végrendeleti örökösökre és nem a beavatkozóra, mint szükségképpeni törvényes örökösre vonatkozik. A felperesek szerint ezt támasztja alá az, hogy az elhunyt számára nem volt közömbös, hogy mi lesz halála után a vagyonával, hiszen végrendeletet készített, melyben a legfontosabb vagyonelemek tekintetében a felperesek javára rendelkezett. Hivatkoztak a felperesek arra is, hogy az elhunyt életbiztosítása annak 2012. január 04. napján történt módosítását megelőzően a III. rendű felperest jelölte meg kedvezményezettként. Utaltak a felperesek a Legfelsőbb Bíróság BH1985. 427. számú jogesetére is kiemelve, hogy végrendelkezés esetén a végrendeleti örökös a kedvezményezett.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elhunyt végrendelete sem általánosságban, sem konkrétan nem rendelkezik az életbiztosítási szerződésről, ezért törvényes öröklésnek volt helye, melynek következtében a beavatkozó jogosult a szolgáltatási összegre. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a törvényes örökös kifejezést a Ptk. alapján nem lehet jogos örökösként értelmezni, a törvényes örökös fogalmát a Ptk. egyértelműen meghatározza.

A beavatkozó nevében eljáró Zrt. az alperes pernyertessége érdekében beavatkozva csatlakozott az alpereshez és perköltséget nem igényelt.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak ítélte. Idézte a Ptk. 599. § (1) - (3) bekezdéseit, a Ptk. 560. § (1) - (2) bekezdéseit és rögzítette, hogy a felperesek és az alperes egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy a perbeli életbiztosítási szerződés kedvezményezettje a 2012. január 04. napján történt módosítást megelőzően a III. rendű felperes volt. Az elhunyt a 2012. január 04. napján kelt Életbiztosítási szerződések adatváltozásainak bejelentője elnevezésű okiraton továbbra is egy kedvezményezettet jelölt meg, a törvényes örököst. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem lehet a perbeli életbiztosításban megjelölt "törvényes örökös" megjelölést akként értelmezni, hogy az elhunyt a felpereseket kívánta volna kedvezményezettként megjelölni, különös tekintettel arra is, hogy a 2012. augusztus 22. napján kelt közvégrendelet összesen 14 végrendeleti örököst nevez meg és az örökhagyó legértékesebb vagyontárgyát, az ingatlanát nem kívánta a felperesekre hagyni, annak örököséül a ... Egyházat nevezte meg.

A közvégrendelet szerint az örökhagyó valamennyi, a közvégrendeletben nem nevesített számlája örökösévé a felpereseket jelölte meg, azonban az elsőfokú bíróság véleménye szerint az életbiztosítási szerződés nem minősül számlának. Mindezekre tekintettel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közvégrendelet nem tartalmaz rendelkezést a perbeli életbiztosítási szerződés kapcsán és az alperes helyesen járt el, amikor a biztosítási szolgáltatást a beavatkozónak teljesítette.

Az elsőfokú bíróság ezért a felperesek kereseti kérelmét elutasította, a perköltség viseléséről pedig a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.

Az ítélettel szemben a felperesek fellebbezést terjesztettek elő, amelyben az ítélet megváltoztatásával alperes keresetük szerinti marasztalását és alperes perköltség fizetésére kötelezését kérték.