BH 1993.6.373 I. Ha a tervező egy versenytárgyalásra - több versenytárs megrendelése alapján - több, lényegében azonos tervet készít anélkül, hogy erről a megrendelőit tájékoztatná, a tenderen részt vevők - tévedésre hivatkozva - a tervezési szerződésüket sikerrel megtámadhatják [Ptk. 205. § (3) bek., 210. § (1) bek., 235. § (1) bek., 237. § (1) bek.].

II. A tervező az I. pontban leírt magatartással kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás jogszabályban rögzített tényállását is [1984. évi IV. tv. 1. §, Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (1) bek.].

A peres felek által 1987. február 24-én kötött szerződésben az alperes vállalta a B. Vállalat beruházásában (a továbbiakban: beruházó) megvalósítandó 7000 t/év kapacitású festéküzemi tender tárgyalásán való részvételhez szükséges tervdokumentációknak az elkészítését. A szerződés 2. és 3. pontjában pontosan meghatározták, hogy a tervdokumentáció mit tartalmaz. A felperes kötelezte magát, hogy tendernyerés esetén az alperest bízza meg a kiviteli tervdokumentáció elkészítésével is. A tervdokumentációt az alperes elkészítette, és a felperes a dokumentáció átvételekor esedékes 400 000 Ft ellenértéket kifizette. A felperes a keresetében 400 000 Ft és ennek 1987. április 30-tól a kifizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, hogy az alperes a perbeli beruházó által meghirdetett versenytárgyaláshoz további két versenytárs - K. Vállalat és a beavatkozó - részére is készített műszaki dokumentációt. A három műszaki dokumentáció túlnyomó részében azonos, eltérés csak jelentéktelen - műszakilag nem releváns - részletekben tapasztalható, az alapdokumentációk között csak a fénymásolatok színében van különbség. Az alperesnek ez a magatartása a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. tv. 1. §-ába, 5. §-ának (1) és (2) bekezdésébe, 6. §-ának (1) bekezdésébe, valamint a 15. és 17. §-ába ütközik. Előadta, hogy az alperes a szerződéskötéskor nem közölte a már megkötött korábbi szerződéseket, mert ennek ismeretében nem is kötött volna az alperessel szerződést. Hivatkozott arra is, hogy az alperes - a perben becsatolt szerződésekből megállapíthatóan - a másik két szerződést korábban kötötte meg. Elsőként a beavatkozóval kötött szerződésben (1987. február 17.) szerepel: az alperes garantálja, hogy a tárgyi tenderfelhíváshoz más cégnek semmilyen ajánlatot nem dolgoz ki (7. pont), és az alperes a dokumentációt a megrendelőn kívül másnak át nem adja (10. pont). E szerződéses kötelezettsége ellenére 1987. február 19-én a K. Vállalattal, majd február 24-én a felperessel kötött ugyanarra a tender felhívásra szerződéseket, műszaki dokumentáció elkészítésére. Végül is a beruházó a K. Vállalat ajánlatát fogadta el a versenytárgyaláson.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy a perbeli beruházás versenytárgyalásához több versenytárs tenderanyagát elkészítette, ez azonban - álláspontja szerint - a felperest nem hozta hátrányosabb helyzetbe, mert ezek a műszaki dokumentációk a versenytárgyaláshoz a felek által kidolgozott teljes tenderanyagoknak csak egyik részét képezték. Egyébként vitatta, hogy a szerződések műszaki tartalma azonos lenne. Azt állította, hogy a felperest a szerződéskötést megelőző tárgyalásokon tájékoztatta arról, hogy más vállalatok részére is készített tervdokumentációt, ezt a felperes nem kifogásolta. Utalt arra is, hogy a beavatkozóval kötött szerződés 7. pontját 1987. február 26-án közösen törölték, a 10. pontban foglaltakat is módosították.

Az I. EXPORT Vállalat a felperes pernyertessége érdekébe a perben beavatkozott. Előadta, hogy az alperes és a közte létrejött szerződés 7. pontjában foglaltakat azért mellőzték, mert a 10. pontban foglaltak elégségesek voltak ahhoz, hogy az alperes a perbeli műszaki dokumentációt másnak át ne adja. Ő is állította, hogy más szerződésekről nem volt tudomása.

Az elsőfokú bíróság a felek nyilatkozatai és az általuk becsatolt szerződések, továbbá T. L. (a K. Vállalat főmérnöke) és B. I. (a beruházó igazgatója) tanúk vallomása alapján tényként állapította meg, hogy a felperes és az alperes között létrejött szerződésben olyan kikötés nem szerepelt, amely szerint az alperes a dokumentációt más számára nem adhatja át. Ezért nem minősül tisztességtelen gazdasági tevékenységnek az a körülmény, hogy a perbeli versenytárgyaláshoz szükséges tervdokumentációt az alperes a szerződés szerint teljesített, így őt a díjazás megilleti. Ezért a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság által elrendelt megismételt eljárásban az iránymutatásnak megfelelően szakértő bevonásával vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperes által készített dokumentációk műszaki azonosságát és eltéréseit.

K. I. építész és gazdasági mérnök szakértő alap- és kiegészítő szakvéleményei szerint a megrendelők azonos feladatra, különböző részletességgel, de eltérő módon határozták meg az igényeket. Az alperes által készített három tanulmány annyiban tér el egymástól, amennyire az egyes megrendelők az igényeiket a megrendelésben részletezték, de ezek a pályázati anyag műszaki lényegét nem változtatták meg.

A három megrendelőnek átadott műszaki dokumentációk (tervviták, tervek) a lényeges műszaki kérdésekben azonosak. A szakértő szerint nem is volt mód különböző műszaki tartalmú dokumentáció készítésére, mert a versenytárgyalási felhívás alaki és tartalmi előírásai - a világbanki hitel igénybevétele miatt - igen behatároltak és kellő mélységűek voltak. Az alperes által a megrendelőnek átadott technológiai adatszolgáltató terv egy 58 oldalas szöveges tanulmány - mindhárom megrendelő részére azonos - szerkezeti felépítésben készült. A különbség az egyedi igényekben jelentkezett. Egyetértett a szakértő azzal a felperesi állásponttal, hogy amennyiben az előterveket a pályázók három különböző céggel készítették volna el, abban az esetben bizonyos műszaki részletek eltérően jelentkeztek volna, de a pályázati kiírás követelményeinek nagyfokú részletessége miatt lényegbevágó tartalmi eltérés a megoldásokban akkor sem mutatkozhatott volna.

Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakvéleményt aggálytalannak találta, s azt ítélkezés alapjául elfogadta.

A szakértő megállapításai mellett figyelembe vette a korábban már kihallgatott tanúk vallomását, s ennek alapján tényként állapította meg, hogy a felperes a perbeli szerződés megkötése előtt tudott arról, hogy a két versenytársnak is az alperes készíti a pályaművekhez az előterveket.

A felperes a szerződésben nem is kötötte ki, hogy az alperes e témakörben mással nem szerződhet. Az elsőfokú bíróság végül is arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában véve nem jogellenes, ha egy tervező lényegileg azonos feladatmegoldásra többé-kevésbé azonos - a megrendelők kívánalmai szerint a részletekben eltérő - szellemi szolgáltatás nyújt. Ez a magatartás nem ütközik az 1984. évi IV. tv. 5. §-ának (1) és (2) bekezdéseibe.

Ezért a felperes keresetét ismét elutasította.

Ezen ítélet ellen a felperes fellebbezett és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. A fellebbezésben vitatta a szakértőnek azt a megállapítását, hogy a tenderfelhívás előírásai a műszaki alternatívákat kizáró módon behatárolták volna a tervkészítés lehetőségét. Az alperes tudott arról, hogy mind a három megrendelő ugyanazon pályázati felhívásra kívánja a pályázatot benyújtani, s ennek ellenére azonos műszaki tartalmú előterveket adott át mind a három megrendelőnek. Ez az alperesi magatartás az 1984. évi IV. tv. szerint tisztességtelen gazdasági tevékenységnek minősül. Továbbra is azt állította, hogy csak a szerződés megkötése után értesült a másik két szerződés létéről. Utalt arra is a fellebbezésében, hogy ugyanazok a személyek végezték a perbeli munkákat, akik a pályázati felhívást kibocsátó B. Vállalat részére a jelen pályázattal kapcsolatban tanulmánytervét készítettek.