BH 1998.12.577 A törzstőke csorbításának a bűncselekménye megvalósul, ha a korlátolt felelősségű társaság (kft.) vezető tisztségviselői a törzstőkének a bankban letétbe helyezett összegét - a kft-ből kilépni szándékozó egyik alapító érdekében - a gazdasági társaság anyagi alapjából kivonják;

a hatályos törvényi rendelkezés értelmében a törzstőke csorbításának a bűntette eredmény-bűncselekmény: megvalósulásának materiális feltétele a törzstőkének - részben vagy egészben történő - jogtalan elvonása [Btk. 298/B. §, 1988. évi VI. tv. 117. § (1) bek., 1988. évi XXIV. tv. 31. § (3) bek.].

A kerületi ügyészség vádiratában foglalt tényállás szerint az F. Kft. törzstőkéjének egyik lényeges tétele volt az I. r. terhelt által a devizaszámlára befizetett 13.000 DM - amelynek forintellenértéke 580.000 forint volt -, amelyet az I. r. és a II. r. terheltek 1993. október 20. napján a B. Bank egyik fiókjától felvettek, és amelyet az I. r. terhelt - a devizahatóság engedélye nélkül - Németországba kivitt, és ott az F. GmbH számlájára befizetett. Erre tekintettel a vádiratban az ügyészség az I. r. terheltet a Btk.-nak az 1988. évi XII. törvény 1. §-ával kiegészített 298/B. §-ában foglalt törzstőke csorbításának a vétségén kívül a Btk. 309. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő devizagazdálkodás megsértése bűntettével is vádolta.

A kerületi bíróság az 1996. február 15. napján kelt végzésében a II. r. terhelt tekintetében a törzstőke csorbításának vétsége miatt indított büntetőeljárást a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt büntethetőséget kizáró ok (Btk. 28. §) folytán megszüntette és a terheltet megrovásban részesítette. (Az I. r. terheltnek a büntetőeljárás során bekövetkezett halála folytán az eljárás megszüntetésére került sor.)

Bár az eljárást megszüntető végzés indokolása ezt nem tartalmazza, de a bűncselekmény megjelöléséből egyértelmű, hogy a kerületi bíróság - a törvény időbeli hatályára vonatkozó és a Btk. 2. §-ában írt rendelkezés folytán - az ügyet nem az elbírálás időpontjában hatályban volt és a Btk.-nak az 1994. évi IX. törvény 15. §-ával módosított 298/B. §-a szerint, hanem az elkövetés idején hatályban volt és az 1988. évi XII. törvény 1. §-ával beiktatott törvényi rendelkezésre alapította; a II. r. terhelt által megvalósított bűncselekményt ugyanis vétségként - s nem pedig bűntettként - jelölte meg.

A másodfokú bíróság 1997. április 29. napján kelt helybenhagyó végzése határozottan utal a Btk. 2. §-ának a rendelkezésére, így egyértelmű, hogy a fellebbezési szakban eljárt bíróság is a törzstőke csorbításának a bűncselekménye tekintetében az elkövetéskor hatályban volt büntetőjogi, valamint az akkor hatályos igazgatási jogszabályok rendelkezéseit vette alapul. Mindezekből egyértelműen megállapítható, hogy az alapeljárás során a bíróságok a büntető anyagi jogi rendelkezések helyes alkalmazásával jártak el.

A Btk.-nak az 1988. évi XII. tv. 1. §-ával kiegészített 298/B. §-a értelmében a törzstőke csorbításának vétségét csak speciális alany valósíthatja meg, nevezetesen a kft. tisztségviselője, az elkövetési magatartás pedig a törzstőke terhére a társaság tagjai részére történő jogtalan kifizetés teljesítése. A II. r. terhelt az említett és a bűncselekmény alanyával szemben támasztott ennek a követelménynek mindenben megfelelt, és az általa tanúsított magatartás is mindenben beleillik annak a törvényi tényállásnak a kereteibe, amelyet a törvény előírt.

Az alapeljárás során eljárt bíróságok egyértelmű - a II. r. terhelt által sem vitatott - tények alapján állapították meg azt, hogy a B. Bank fiókjában vezetett devizaszámlán elhelyezett 13.000 DM azonos volt azzal a törzstőkeként letétbe helyezett összeggel, amelyet a külföldi állampolgárságú I. r. terhelt elhelyezett; az erre vonatkozó szerződés megkötésében a II. r. terhelt is - mint a kft. tisztségviselője - közreműködött, és a törzstőkét érintő mindennemű kifizetés tekintetében ő is aláírási jogosultsággal rendelkezett.

Az sem volt kétséges, hogy az I. r. terhelt is a kft. egyik tisztségviselője, egyszersmind azonban a kft. tagja is volt.

Az alapeljárás során eljárt bíróságok a fentiekben megállapított tények alapulvételével arra a jogi következtetésre jutottak, hogy a terheltek részéről a törzstőke terhére történő kifizetés jogtalan volt. Ezt a megállapításukat arra alapították, hogy az I. r. terheltnek az iratok között is fellelhető levelezései, valamint a gyanúsítottként kihallgatásáról felvett vallomásai alapján nyilvánvaló volt az a szándéka, hogy a Magyarországon általa is alapított kft. működésével kapcsolatban elégedetlen volt, a kft. tagjai között is ellentétek merültek fel, amelyek az I. r. terheltet arra indították, hogy a vállalkozásból kilépjen; ennek azonban nem a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben foglalt legális megoldását választotta, hanem a II. r. terhelt aktív közreműködése mellett a devizaszámláján deponált összeget felvette, majd a konvertibilis valutát magával vitte külföldre.

A bíróságok azt a megállapításukat, hogy a törzstőke ilyen módon való kivonása jogtalan volt, egyrészt a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 177. §-ának (1) bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre alapították, hogy a kft. esetében, annak a fennállása alatt a tagok a törzstőkéjüket nem követelhetik vissza; másrészt ez a megoldás sértette az 1988. évi XXIV. törvény 31. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést is, eszerint ugyanis a kft. külföldi tagjának - és az I. r. terhelt ilyennek volt tekintendő - a konvertibilis valutában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulása kizárólag a kft. működéséhez szükséges termelőeszközök, alkatrészek és tartós használatra szolgáló eszközök beszerzése, valamint a társaság működéséhez szükséges, konvertibilis valutában felmerülő költségek fedezése érdekében használható fel, márpedig az I. r. terhelt - a II. r. terhelt által is ismerten - nem a kft. normális gazdasági működésének a funkcionálása érdekében vette fel a törzstőke teljes összegét, hanem abból a célból, hogy azt teljesen kivonja a gazdasági társaság anyagi alapjából.

A lefolytatott bizonyítási eljárás során a kerületi bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a II. r. terheltnek határozott tudomása volt arról: az I. r. terhelt a devizaszámláján levő törzstőkéjét szándékozott felvenni a B. Bank fiókjától, mely csak az ő aktív közreműködésével volt keresztülvihető. Ennek határozott tudatában írta alá a II. r. terhelt azt a bizonylatot, amely alapján a bank az I. r. terhelt részére a valutában való kifizetést teljesítette.

Az eljárt bíróságok a büntető anyagi jogi rendelkezések helyes alkalmazásával jutottak arra a következtetésre, hogy a II. r. terheltnek a bizonylat aláírásában való aktív közreműködése az I. r. terheltnek a pénz felvételére vonatkozó szándéka valóra váltásában nélkülözhetetlenül szükséges volt, és minthogy a terheltek teljes szándék- és akaratgyengeségben cselekedtek, a II. r. terhelt - az időközben elhalálozott I. r. terhelttel együtt -, mint a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettes valósította meg a Btk. 298/B. §-ában foglalt vétséget.