A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40601/2019/16. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 2. §, 3. §, 17. §, 118. §, 165. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:193. § (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (5) bek.] Bírók: Felker László, Kurucz Zsuzsánna, Levek Istvánné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.42212/2015/181., Kúria Pfv.21050/2019/7., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40601/2019/16.*, Kúria Gfv.30135/2020/12. (BH 2021.6.172), 3245/2021. (VI. 4.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.601/2019/16.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Varga István Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Varga István ügyvéd) által képviselt felperes neve (...) felperesnek az képviselő (..., ügyintéző: dr. Borbás Máté) által képviselt ... (...) I. rendű és a Trinn Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Trinn Gábor ügyvéd) által képviselt ... (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. november 29-én kelt 34.G.42.212/2015/181. számú ítélete ellen a felperes által 183. sorszámon benyújtott fellebbezés és Gf/8. sorszámon előterjesztett fellebbezés kiegészítés folytán indult, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság 2019. október 15-én kelt Pfv.VII.21.050/2019/7. számú végzésével megismételni rendelt másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint felülvizsgálati költséget és 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget, a II. rendű alperesnek 1.270.000 (egymillió-kétszázhetvenezer) forint felülvizsgálati költséget és 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A cégjegyzékbe ...ban bejegyzett ... (a továbbiakban: felperesi jogelőd) tag többségi részesedésével működő .... (a továbbiakban: ....) mint bérlő 2000. szeptember 14-én 26 éves határozott időtartamra szóló megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötött az ... autópálya és az ... autóút mentén 16 védőcsőből álló optikai védőcsőhálózat létesítéséhez távközlési nyomvonal biztosítására a közútkezelői és vagyonkezelői joggal rendelkező ... (a továbbiakban: I. rendű alperesi jogelőd) bérbeadóval.

A megállapodás értelmében a nyomvonalon kiépített optikai védőcsövekből 14 db a bérlő tulajdonát képezi, 2 db pedig ellenérték fejében az I. rendű alperesi jogelőd tulajdonába kerül. A két hálózat egymástól függetlenül üzemeltethető és működtethető, az I. rendű alperesi jogelőd védőcsőhálózatát csak saját üzemi célra hasznosíthatja. A .... a 2 db csőből álló hálózatot használatbavételi engedély nélkül bocsátja az I. rendű alperesi jogelőd rendelkezésére, abban az esetben azonban, ha a tulajdonában lévő létesítményre használatbavételi engedélyt kér, akkor az I. rendű alperesi jogelőd optikai védőcsőhálózatára is köteles megkérni a használatbavételi engedélyt.

A Megállapodás szerinti optikai védőcsőhálózat a 2001. február 8-án jogerőre emelkedett építési engedélynek megfelelően 2001 és 2003 között elkészült.

A Megállapodás 2003. augusztus 28-i módosításában az I. rendű alperesi jogelőd hozzájárult ahhoz, hogy a 2 csőből álló optikai védőcsőhálózat részére történő sikeres átadás-átvételét követően a .... a Megállapodásból eredő jogait és kötelezettségeit - a felperesi jogelőd egyszemélyes társaságaként működő - ...-re (a továbbiakban: ....) ruházza át, a védőcsőhálózatot az .... hasznosítsa.

A .... és az I. rendű alperesi jogelőd 2003. november 26-án megállapodásban rögzítették, hogy az elkészült optikai védőcsőhálózatból az I. rendű alperesi jogelőd részére a 2 db védőcső a Megállapodásnak megfelelően átadásra került.

A .... az I. rendű alperesi jogelőddel a távközlési nyomvonal biztosítására kötött Megállapodásból eredő valamennyi jogát és kötelezettségét 2003. december 9-én szerződéssel az ....-re ruházta át.

Az .... 2010. április 2-án előterjesztett kérelme alapján a ... (a továbbiakban: II. rendű alperes jogelődje) 2010. április 8-án meghozott határozatával megadta a használatbavételi engedélyt az optikai védőcsőhálózatra.

Az I. rendű alperesi jogelőd 2010. április 23-án előterjesztett fellebbezésében arra hivatkozással kérte az engedélyező határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését, hogy vagyonkezelői jogosultsága az érintett autópályák vonatkozásában jogszabályváltozás folytán 2006. január 31-től megszűnt, a vagyonkezelői jogokat a ... (...), míg a tulajdonosi jogokat a ... nevében és képviseletében eljáró ... (....) gyakorolja, a használatbavételi engedélyhez a tulajdonosi és/vagy vagyonkezelői hozzájárulás is szükséges, aminek beszerzését a kérelmező az erre történt figyelemfelhívása ellenére elmulasztotta.

A használatbavételi engedély ellen az I. rendű alperesi jogelőd mellett a ..., valamint az ... is fellebbezéssel élt.

A fellebbezésekre tekintettel a II. rendű alperes jogelődje 2010. május 7-én kelt, fellebbezés hiányában 2010. június 7-én jogerőre emelkedett határozatával visszavonta a használatbavételi engedélyt megadó határozatát.

A folytatódó használatbavételi engedélyezési eljárásban a II. rendű alperes jogelődje hiánypótlásként elrendelte a kérelmező számára az I. rendű alperesi jogelőd közútkezelői és az .... mint a keresztező közút tulajdonosa hozzájárulásának a beszerzését, majd 2010. július 29-én határozatot hozott a használatbavételi engedély megadásáról. Az indokolásban egyebek között rögzítette, a kérelmező előírásoknak megfelelő megkeresése ellenére a jogszabályban meghatározott határidőn belül sem az I. rendű alperes jogelődje, sem az .... nem nyilatkozott, ezért hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni.

Az I. rendű alperesi jogelőd 2010. augusztus 12-én arra hivatkozással fellebbezett a határozat ellen, hogy a közútkezelői hozzájárulás az arra irányuló kérelem hiányosságai miatt nem tekinthető megadottnak; a vagyonkezelői hozzájárulás tekintetében a nyilatkozattételre nem az ...., hanem a ... jogosult; az engedély a létesítmény egészére kizárólag a kérelmezőt jogosítja fel a használatra, így jogerőre emelkedése esetén a kérelmező a létesítmény nem általa tulajdonolt részére is használati jogosultságot szerezne.

A fellebbezés alapján a másodfokú hatóság a 2010. szeptember 10-én kelt határozatával a használatbavételi engedélyt megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) módosítása folytán jogutódként a II. rendű alperes előtt folytatódó elsőfokú hatósági eljárásban a kérelmező hiánypótlási felhívásra úgy módosította a kérelmét, hogy csak a tulajdonában lévő 14 db csőből álló optikai védőcsőhálózatra kérte a használatbavételi engedély kiadását.

Az I. rendű alperes jogelődje 2011. március 17-én a közútkezelői hozzájárulást megadta.

A II. rendű alperes 2011. április 15-én kelt határozatával a használatbavételi engedély megadására irányuló kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy az Eht. 188. § 12. pontjában foglalt fogalom-meghatározás értelmében a védőcsövek önmagukban, a vezetékes és a vezeték nélküli összeköttetések nélkül nem tekinthetők elektronikus hírközlési építménynek, rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak.