31982L0711[1]

A Tanács 82/711/EGK irányelve (1982. október 18.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához szükséges alapvető szabályok megállapításáról

A TANÁCS 82/711/EGK IRÁNYELVE

(1982. október 18.)

az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához szükséges alapvető szabályok megállapításáról

(82/711/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1976. november 23-i 76/893/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 3. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Közgyűlés véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a 76/893/EGK irányelv 2. cikke többek között megállapította, hogy az anyagok és a tárgyak összetevői nem kerülhetnek át az élelmiszerekbe olyan mennyiségben, amely veszélyeztetheti az emberi egészséget vagy az élelmiszerek összetételében megengedhetetlen változást idézhet elő;

mivel műanyagok esetében a fenti cél elérésére alkalmas eszköz egy, a 76/893/EGK irányelv 3. cikke szerinti olyan különleges irányelv, amelynek általános szabályai a szóban forgó esetre is alkalmazhatók;

mivel a probléma bonyolultságát figyelembe véve, kezdetben az összetevők kioldódásának ellenőrzésére vonatkozó alapvető szabályokra kell szorítkozni és mivel a továbbiakban a 76/893/EGK irányelv 10. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően meghozandó irányelvek határozzák meg az e kioldódás ellenőrzéséhez szükséges elemzési módszereket;

mivel ez az irányelv nem érinti a műanyagok és műanyagtárgyak minden vonatkozását; mivel éppen ezért fel kell hatalmazni a tagállamokat arra, hogy egyrészt ne alkalmazzák a 76/893/EGK irányelv 7. cikkében megállapított címkézési útmutatásokat, az említett cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően, másrészt pedig tiltsák meg az olyan anyagok és tárgyak forgalmazását, amelyek - bár megfelelnek a fenti irányelvben megállapított szabványoknak - nincsenek összhangban a 3. cikkben említett más lehetséges szabványokra vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel vagy ezek hiányában a szóban forgó irányelv 2. cikkével;

mivel, figyelembe véve a kioldódási határérték élelmiszerekben történő meghatározásával kapcsolatos elemzési nehézségeket, olyan hagyományos vizsgálatokat kell választani (az élelmiszerekre gyakorolt hatás modellezésére alkalmas folyadékok, valamint normál vizsgálati feltételek), amelyek, amennyire lehetséges, képesek reprodukálni azokat a kioldódási jelenségeket, amelyek a tárgy és az élelmiszer érintkezéséből keletkeznek;

mivel ha ezekről a vizsgálatokról a későbbiekben kiderül, hogy nem tükrözik a valóságot, a közösségi határozat meghozataláig a tagállamokat fel kell hatalmazni azok ideiglenes módosítására;

mivel az elemzési technikák jelenlegi színvonala nem teszi lehetővé azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása mellett a hagyományos kioldódási vizsgálatokat el kell végezni a két vagy több, nem teljes egészében műanyag rétegből álló anyagokon és tárgyakon; mivel ezért ezen irányelv ilyen anyagokra és termékekre való alkalmazásáról egy későbbi időpontban döntést kell hozni;

mivel ennek az irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása egy végrehajtási intézkedés; mivel az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében ennek elfogadását célszerű a Bizottságra bízni;

mivel minden olyan esetben, amikor a Tanács az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyakra vonatkozó rendelkezések végrehajtására hatalmazza fel a Bizottságot, olyan eljárást kell előírni, amely szoros együttműködést hoz létre a tagállamok és a Bizottság között a 69/414/EGK határozattal ( 4 ) létrehozott Élelmiszerügyi Állandó Bizottságon belül,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ezt az irányelvet a 76/893/EGK irányelv 3. cikke értelmében vett különleges irányelvnek kell tekinteni.

(2) Ez az irányelv műanyagokra és műanyag tárgyakra vonatkozik, vagyis olyan anyagokra és tárgyakra, valamint azok részeire, amelyek:

a) kizárólag műanyagból vannak,

b) két vagy több, kizárólag műanyagból álló, ragasztóval vagy bármilyen más módon összekötött rétegből tevődnek össze,

és amelyek késztermék formájukban rendeltetésüknek megfelelően élelmiszerekkel érintkezésbe kerülnek vagy kerülhetnek.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában "műanyagok" azok a szerves makromolekuláris vegyületek, amelyeket polimerizációval, polikondenzációval, poliaddícióval vagy más hasonló eljárással, kis relatív molekulatömegű molekulákból vagy természetes makromolekulák kémiai módosításával állítottak elő. A szilikonokat és más hasonló makromolekuláris vegyületeket is műanyagoknak kell tekinteni. Az ilyen makromolekuláris vegyületekhez más anyagokat lehet adni.

A következők azonban nem tekinthetők "műanyagoknak":

i. a lakkozott vagy lakkozás nélküli regenerált cellulózfilm;

ii. az elasztomerek és a természetes, illetve a szintetikus gumi;

iii. a papír és papírlemez, valamint a műanyagokkal módosított papírok;

iv. azok a felületbevonatok, amelyeket a következőkből nyertek ki:

- paraffinviaszok, beleértve a szintetikus parafinviaszokat és/vagy mikrokristályos viaszokat,

- az előző francia bekezdésben felsorolt viaszok keverékei egymással és/vagy műanyagokkal.

(4) Ez az irányelv nem vonatkozik a két vagy több, nem teljes egészében műanyag rétegből álló anyagokra és tárgyakra, még akkor sem, ha az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő réteg kizárólag műanyag.

Ezen irányelvnek az első albekezdésben említett anyagokra és tárgyakra történő alkalmazásáról és az ezen irányelv szükségessé váló kiigazításairól egy későbbi időpontban kell döntést hozni.

2. cikk

Az 1. cikkben említett anyagok és tárgyak összetevőinek az élelmiszerekbe, élelmiszerekre vagy modellanyagokba, illetve modellanyagokra irányuló általános és különleges kioldódási értékei nem léphetik túl a 90/128/EGK bizottsági irányelvben ( 5 ) vagy bármely más vonatkozó, különleges irányelvben megállapított határértékeket.

3. cikk

(1) Az élelmiszerekbe történő kioldódási határértékek betartásának ellenőrzését a tényleges használat alkalmával várható legszélsőségesebb időtartambeli és hőmérsékleti feltételek mellett kell elvégezni.

Az élelmiszerekbe történő kioldódási határértékek betartásának ellenőrzését olyan szokványos kioldódási vizsgálatokkal kell végezni, amelyekre vonatkozó alapvető szabályok ezen irányelv mellékletében szerepelnek.

(2)

a) Ha azonban valamely tagállamnak - új információk birtokában vagy a meglévő információknak az irányelv bevezetése óta elvégzett újraértékelése eredményeként - alapos indoka van annak megállapítására, hogy bizonyos műanyag vagy műanyag tárgy esetében a mellékletben meghatározott kioldódási vizsgálatok alapvető szabályai műszakilag alkalmatlanok, vagy a tényleges használati feltételek alapvetően különböznek a melléklet táblázatában előírt vizsgálati körülményektől, ez a tagállam - saját területén belül és csak az adott esetre vonatkozóan - ideiglenesen felfüggesztheti a mellékletben említett alapvető szabályok alkalmazását, és engedélyezheti megfelelőbb alapvető szabályok alkalmazását. A tagállam erről haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot döntése indokainak megjelölésével.

b) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja az érintett tagállam indokait és konzultál az Élelmiszerek Állandó Bizottságában részt vevő tagállamokkal, majd haladéktalanul véleményt nyilvánít, és szükség esetén módosítja ezt az irányelvet. Ebben az esetben az a tagállam, amely a megfelelőbb alapvető szabályokat bevezette, azokat az említett módosítások hatálybalépéséig továbbra is érvényben tarthatja.

4. cikk

A tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembe vételével az ezen irányelv mellékletének II. fejezetéhez fűzött kiigazításokat a 76/893/EGK irányelv 10. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell bevezetni.

5. cikk

Ez az irányelv nem érinti a 76/893/EGK irányelv 3. cikkében foglalt, egyéb szabályokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, valamint a fenti irányelv 7. cikke (4) és (5) bekezdésének értelmében a tagállamok számára nyitva álló lehetőségeket.

6. cikk

A tagállamok legkésőbb a 2. cikk (1) bekezdésében említett határokat megállapító különleges irányelv bevezetéséig kötelesek megfelelni ennek az irányelvnek.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

ÖSSZKIOLDÓDÁSI ÉS SPECIÁLIS KIOLDÓDÁSI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK

1. A speciális kioldódás és összkioldódás meghatározására szolgáló "kioldódási vizsgálatokat" az e melléklet I. fejezetében megállapított "élelmiszer-utánzó modellanyagok" felhasználásával, az e melléklet II. fejezetében meghatározott "szokásos kioldódási vizsgálati feltételek" mellett kell elvégezni.

2. A III. fejezetben meghatározott "vizsgálati közegek" felhasználásával és "szokásos vizsgálati feltételek" mellett végzett "helyettesítő vizsgálatokra" akkor kerül sor, ha a kioldódási vizsgálatok - az elemzési módszerrel kapcsolatos technikai okokból -, zsírutánzó modellanyagok (lásd az I. fejezetet) felhasználásával nem végezhetők el.

3. A IV. fejezetben meghatározott "alternatív vizsgálatok" akkor alkalmazhatók a zsírutánzó modellanyagokkal végzett kioldódási vizsgálatok helyett, ha a IV. fejezetben meghatározott feltételek teljesülnek.

4. Mindhárom esetben megengedett:

a) az elvégzendő vizsgálatokat azokra korlátozni, amelyeket a konkrét esetben, az elfogadott tudományos bizonyítékok alapján általánosan a legszigorúbbnak ismernek el;

b) a kioldódási, a helyettesítő vagy az alternatív vizsgálatok elhagyása olyan esetben, amikor meggyőző bizonyíték van arra, hogy a kioldódás az anyag vagy tárgy semmilyen előrelátható felhasználási körülménye között nem lépheti túl a határértékeket.

I. FEJEZET

Élelmiszer-utánzó modellanyagok

1. Bevezetés

Miután nem mindig lehetséges élelmiszereket felhasználni az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok vizsgálatára, ezért élelmiszer-utánzó modellanyagokat kell alkalmazni. Ezek besorolása egyezményesen úgy történik, hogy egy vagy több élelmiszertípus jellemzőivel rendelkezzenek. A felhasználandó élelmiszertípusok és élelmiszer-utánzó modellanyagok az 1. táblázatban találhatók. A gyakorlatban előfordulhatnak különböző élelmiszertípusok keverékei, például zsír- és víztartalmúak. Ezeket a 2. táblázat tartalmazza, megjelölve a kioldódási vizsgálatok elvégzéséhez kiválasztandó élelmiszer-utánzó modellanyagot vagy -anyagokat.

1. táblázat

Élelmiszertípusok és élelmiszer-utánzó modellanyagok

2. Az élelmiszer-utánzó modellanyagok kiválasztása

2.1. Mindenféle élelmiszertípussal rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak

A vizsgálatokat a II. fejezetben meghatározott, legszigorúbbnak ítélt vizsgálati feltételek alapján, a következő élelmiszer-utánzó modellanyagok felhasználásával kell elvégezni, minden modellanyaghoz új vizsgálati mintát véve az adott műanyagból vagy műanyag tárgyból:

- 3 % (m/V)-os ecetsav vizes oldata,

- 10 % (V/V)-os etanol vizes oldata,

- finomított olívaolaj (referencia "D" modellanyag).

Ez a "D" referencia-modellanyag helyettesíthető szintetikus trigliceridek keverékével, napraforgóolajjal vagy kukoricaolajjal ("D" modellanyagnak nevezett "egyéb zsírtartalmú élelmiszer-utánzó anyagokkal"). Ha ezek közül az egyéb zsírtartalmú élelmiszer-utánzó anyagok közül bármelyik használatakor a kioldódási határértéket túllépik, a meg nem felelés megítéléséhez - amennyiben ez technikailag biztosítható - kötelező az eredményt olívaolaj alkalmazásával megerősíteni. Ha ez a megerősítés technikailag nem biztosítható, és az anyag vagy a tárgy túllépi a kioldódási határértékeket, akkor úgy kell tekinteni, hogy az anyag vagy a termék nem felel meg a 90/128/EGK irányelvnek.

2.2. Csak bizonyos élelmiszertípusokkal érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak

Ez az eset csak a következő helyzetekre vonatkozik:

a) ha az anyag vagy tárgy már érintkezik egy ismert élelmiszerrel;

b) ha az anyag vagy a tárgy a 89/109/EGK irányelv 6. cikkének szabályai szerint olyan különleges jelzéssel van ellátva, amely meghatározza, hogy az 1. táblázatban szereplő mely élelmiszertípussal használható vagy nem használható, pl. "csak vizes élelmiszerekhez";

c) ha az anyag vagy a termék a 89/109/EGK irányelv 6. cikkének szabályai szerint olyan különleges jelzéssel van ellátva, amely meghatározza, hogy a 87/572/EGK irányelvben említett mely élelmiszerekkel, illetve élelmiszercsoportokkal használható vagy nem használható. Ezt a jelzést a következőképpen kell megvalósítani:

i. a nem kiskereskedelmi értékesítés során a 85/572/EGK irányelv táblázatában szereplő "hivatkozási szám" vagy "élelmiszer megnevezése" használatával;

ii. a kiskereskedelmi értékesítés során olyan jelzés használatával, amely csak néhány élelmiszerre vagy élelmiszercsoportra vonatkozik, lehetőség szerint könnyen érthető példák bemutatásával.

Ilyen helyzetekben, a b) pontra vonatkozó esetben a 2. táblázatban példaként bemutatott élelmiszer-utánzó modellanyag vagy -anyagok, az a) és a c) pontokra vonatkozó esetekben pedig a 85/572/EGK irányelvben említett élelmiszer-utánzó modellanyag vagy -anyagok felhasználásával kell a vizsgálatokat elvégezni.

Ha az anyag vagy tárgy rendeltetésszerűen egynél több, különböző csökkentő faktorral rendelkező élelmiszerrel kerül érintkezésbe, akkor minden élelmiszer vizsgálati eredményéhez a megfelelő csökkentő faktort kell alkalmazni. Ha ennek a számításnak egy vagy több eredménye túllépi a határértéket, akkor az illető anyag nem alkalmazható ahhoz a bizonyos élelmiszerhez vagy élelmiszercsoporthoz.

A vizsgálatot a II. fejezetben meghatározott körülmények között kell elvégezni, minden modellanyaghoz új vizsgálati mintát véve.

2. táblázat

Az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő anyagok vizsgálatára különleges esetekben választandó élelmiszer-utánzó modellanyagok

II. FEJEZET

Kioldódási vizsgálati körülmények (időtartam és hőmérséklet)

1.

A kioldódási vizsgálatokat a 3. táblázatban szereplő időtartamok és hőmérsékletek közül azoknak a kiválasztásával kell elvégezni, amelyek a vizsgálandó műanyag vagy műanyag tárgy várható legszélsőségesebb érintkezési feltételeinek, valamint a címkén jelzett legmagasabb felhasználási hőmérsékletre vonatkozó valamennyi információnak megfelelnek. Ezért, ha a műanyag vagy a műanyag tárgy a táblázatban szereplő két vagy több időtartam és hőmérséklet kombinációjával történő alkalmazás során kerül rendeltetésszerű érintkezésbe az élelmiszerrel, a kioldódási vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vizsgálati mintát - az élelmiszer-utánzó modellanyagból mindig azonos mennyiséget felhasználva - a várható legszélsőségesebb körülmények mindegyikének egymás után alá kell vetni.

2. Általában szigorúbbnak elismert érintkezési feltételek

Az általános szempontok szemléltetéséhez - amelyek szerint a kioldódás meghatározásánál, a vizsgálat tárgyát képező konkrét esetben a tudományos adatok alapján legszigorúbbnak ítélt vizsgálati feltételeket kell alkalmazni -, az alábbiakban, az érintkezési körülményekre vonatkozó néhány sajátos példa következik.

2.1. Élelmiszerekkel bármilyen időtartam és hőmérsékleti feltétel mellett rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak

Ha a tényleges felhasználás során várható hőmérséklet és időtartam nincs címkén vagy utasításban megjelölve, az élelmiszer típusától függően az "A" és/vagy a "B" és/vagy a "C" modellanyagot kell alkalmazni 4 órán át 100 °C-on, illetve 4 órán át reflux hőmérsékleten, és/vagy a "D" modellanyagot 2 órán át 175 °C-on. Ezek az időtartambeli és hőmérsékleti feltételek általában szigorúbbaknak minősülnek.

2.2. Élelmiszerekkel szobahőmérsékleten vagy alacsonyabb hőmérsékleten, meghatározatlan ideig rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak

Ha az anyagok és tárgyak - a címke jelölése szerint - szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten való használatra szolgálnak, vagy ha az anyagok és tárgyak természetüknél fogva egyértelműen szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten való használatra szolgálnak, a vizsgálatot 10 napon át 40 °C-on kell elvégezni. Ezek az időtartambeli és hőmérsékleti feltételek általában szigorúbbaknak minősülnek.

3. Illó anyagok kioldódása

Illékony anyagok különleges kioldódásának vizsgálatakor a modellanyaggal történő vizsgálatokat olyan módszerrel kell elvégezni, amely figyelembe veszi az illékony anyagok kioldódáskor - a várható legszigorúbb használati körülmények mellett - bekövetkező veszteségét.

4. 4.1. Mikrohullámú sütőben való használatra szánt anyagoknál és tárgyaknál - amennyiben a 3. táblázatból a megfelelő időtartambeli és hőmérsékleti feltételeket választják ki -, a kioldódási vizsgálatokhoz hagyományos vagy mikrohullámú sütőt egyaránt lehet használni. 4.2. Ha megállapítható, hogy a 3. táblázatban megadott vizsgálati körülmények között elvégzett vizsgálat az anyagban olyan fizikai vagy más elváltozásokat okoz, amelyek az adott anyag vagy tárgy várható legszélsőségesebb felhasználási körülményei között nem fordulnak elő, akkor a kioldódási vizsgálatot olyan, a várható legszélsőségesebb felhasználási körülmények között kell elvégezni, amelyek során ezek a fizikai vagy egyéb elváltozások nem következnek be. 4.3. A 3. táblázatban és a 2. pontban meghatározott vizsgálati feltételektől eltérően, ha a műanyagot vagy műanyag tárgyat a tényleges használat során 70 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken 15 percnél rövidebb ideig használják (pl.: forró töltés), és ezt megfelelő címke vagy utasítás jelzi, akkor csak a 2 órás vizsgálatot kell 70 °C-on elvégezni. Ha azonban az anyagot vagy tárgyat szobahőmérsékleten való használatra vagy tárolásra szánták, akkor a fent említett vizsgálatot 40 °C-on végzett 10 napos vizsgálat helyettesíti, amelyet általában szigorúbbnak tekintenek. 4.4. Azokban az esetekben, amikor a 3. táblázatban szereplő érintkezési körülmények nem felelnek meg teljesen a kioldódási vizsgálatok szokásos feltételeinek (például 175 °C-nál magasabb érintkezési hőmérséklet vagy 5 percnél rövidebb érintkezési idő esetében), akkor a vizsgált esetnek jobban megfelelő, más érintkezési feltételek alkalmazhatók, amennyiben a választott feltételek a vizsgálandó műanyagoknál vagy műanyag tárgyaknál a várható legszélsőségesebb érintkezési feltételeket jelentik. 3. táblázat Az élelmiszer-utánzó modellanyagokkal végzett kioldódási vizsgálatok hagyományos körülményei Érintkezési feltételek a várható legszélsőségesebb felhasználás esetén Vizsgálati feltételek Az érintkezés időtartama A vizsgálat időtartama t ≤ 5 perc Körülményeket lásd a 4.4. pontban 5 perc < t ≤ 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra < t ≤ 1 óra 1 óra 1 óra < t ≤ 2 óra 2 óra 2 óra < t ≤ 4 óra 4 óra 4 óra < t ≤ 24 óra 24 óra t > 24 óra 10 nap Érintkezési hőmérséklet Vizsgálati hőmérséklet T ≤ 5 °C 5 °C 5 °C < T ≤ 20 °C 20 °C 20 °C < T ≤ 40 °C 40 °C 40 °C < T ≤ 70 °C 70 °C 70 °C < T ≤ 100 °C 100 °C vagy reflux hőmérséklet 100 °C < T ≤ 121 °C 121 °C (1) 121 °C < T ≤ 130 °C 130 °C (1) 130° < T ≤ 150 °C 150 °C (1) T > 150 ° 175 °C (1) (1) Ezt a hőmérsékletet csak a "D" modellanyaghoz kell használni. Az "A", a "B", illetve a "C" modellanyagoknál a vizsgálat felváltható egy 100 °C-on vagy reflux hőmérsékleten végzett vizsgálattal, amely az 1. pont általános szabályai szerint kiválasztott időtartam négyszereséig tart.

III. FEJEZET

Helyettesítő összkioldódási és és speciális kioldódási vizsgálatok zsírokra

1.

Ha a zsírutánzó modellanyagok felhasználása az elemzés módszerével kapcsolatos technikai okokból nem biztosítható, akkor helyettük a 4. táblázatban előírt bármely vizsgálati közeg felhasználható, a "D" modellanyagra megállapított vizsgálati feltételek mellett.

Ez a táblázat néhány, a legfontosabb hagyományos kioldódási vizsgálatok feltételeire és a helyettesítő vizsgálatoknak megfelelő hagyományos körülményekre vonatkozó példát mutat be. A 4. táblázatban nem szereplő egyéb vizsgálati körülmények esetén ezeket a példákat, valamint a vizsgált polimertípusra vonatkozó meglévő tapasztalatot kell figyelembe venni.

Minden egyes vizsgálathoz új mintát kell használni. Minden vizsgálati közegre az I. és II. fejezetben a "D" modellanyagra előírt szabályokat kell alkalmazni. Adott esetben a 85/572/EGK irányelvben meghatározott csökkentő faktorokat kell alkalmazni. A kioldódási határértéknek való megfelelés igazolására, az összes vizsgálati közeg felhasználásával kapott legmagasabb értéket kell választani.

Ha azonban megállapítható, hogy a vizsgálatok elvégzése olyan fizikai vagy más elváltozásokat okoz a mintákon, amelyek az adott anyag vagy tárgy várható legszélsőségesebb használati körülményei között nem fordulnak elő, az e vizsgálati közegre vonatkozó eredményt figyelmen kívül kell hagyni, és a megmaradt értékek közül a legmagasabbat kell választani.

2. Az 1. ponttól eltérően, lehetőség van a 4. táblázatban bemutatott helyettesítő vizsgálatok közül egy vagy kettő elhagyására, ha ezeket a vizsgálatokat - tudományos adatok alapján általánosan - a vizsgált mintára vonatkozóan alkalmatlannak ítélik. 4. táblázat Helyettesítő vizsgálatok hagyományos feltételei Vizsgálati feltételek "D" modellanyaggal Vizsgálati feltételek izooktánnal Vizsgálati feltételek 95 %-os etanollal Vizsgálati feltételek MPPO-val (1) 10 nap 5 °C-on 0,5 nap 5 °C-on 10 nap 5 °C-on - 10 nap 20 °C-on 1 nap 20 °C-on 10 nap 20 °C-on - 10 nap 40 °C-on 2 nap 20 °C-on 10 nap 40 °C-on - 2 óra 70 °C-on 0,5 óra 40 °C-on 2,0 óra 60 °C-on - 0,5 óra 100 °C-on 0,5 óra 60 °C-on (2) 2,5 óra 60 °C-on 0,5 óra 100 °C-on 1 óra 100 °C-on 1,0 óra 60 °C-on (2) 3,0 óra 60 °C-on (2) 1 óra 100 °C-on 2 óra 100 °C-on 1,5 óra 60 °C-on (2) 3,5 óra 60 °C-on (2) 2 óra 100 °C-on 0,5 óra 121 °C-on 1,5 óra 60 °C-on (2) 3,5 óra 60 °C-on (2) 0,5 óra 121 °C-on 1 óra 121 °C-on 2,0 óra 60 °C-on (2) 4,0 óra 60 °C-on (2) 1 óra 121 °C-on 2 óra 121 °C-on 2,5 óra 60 °C-on (2) 4,5 óra 60 °C-on (2) 2 óra 121 °C-on 0,5 óra 130 °C-on 2,0 óra 60 °C-on (2) 4,0 óra 60 °Con (2) 0,5 óra 130 °C-on 1 óra 130 °C-on 2,5 óra 60 °C-on (2) 4,5 óra 60 °C-on (2) 1 óra 130 °C-on 2 óra 150 °C-on 3,0 óra 60 °C-on (2) 5,0 óra 60 °C-on (2) 2 óra 150 °C-on 2 óra 175 °C-on 4,0 óra 60 °C-on (2) 6,0 óra 60 °C-on (2) 2 óra 175 °C-on (1) MPPO = módosított polifenil-oxid (2) Az illékony vizsgálati közegeket maximum 60 °C-os hőmérsékletig lehet használni. A helyettesítő vizsgálatok alkalmazásának előfeltétele, hogy az anyag vagy tárgy ellenálló legyen azon vizsgálati körülményekkel, szemben amelyek használatára a "D" modellanyag esetében sor kerülne. A vizsgálati mintát megfelelő körülmények között olívaolajba kell meríteni. Ha a fizikai tulajdonságok megváltoznak (pl.: olvadás, deformáció), akkor az anyag az adott hőmérsékleten használatra alkalmatlannak minősül. Ha a fizikai tulajdonságok nem változnak, a helyettesítő vizsgálatokat új minták felhasználásával kell folytatni.

IV. FEJEZET

Alternatív összkioldódási és speciális kioldódási vizsgálatok zsírokra

1.

Az e fejezetben leírt alternatív vizsgálatok eredményeinek a felhasználása az alábbi feltételek teljesülése esetén megengedett:

a) "összehasonlító vizsgálat" során kapott eredmények azonosak vagy nagyobbak a "D" modellanyaggal végzett vizsgálat során kapott értékekkel;

b) az alternatív vizsgálat során a kioldódás a 85/572/EGK irányelvben megadott megfelelő csökkentő faktorok alkalmazása után nem lépi túl a kioldódási határértékeket.

Ha a két feltétel egyike vagy a kettő közül egy sem teljesül, akkor a kioldódási vizsgálatokat el kell végezni.

2.

Az 1. a) pontban említett feltételtől eltérően, el lehet hagyni az összehasonlító vizsgálatot, ha gyakorlati tudományos eredmények alapján létezik más, meggyőző bizonyíték arra, hogy az alternatív vizsgálatnál kapott értékek a kioldódási vizsgálat során kapott értékekkel egyenlők vagy annál nagyobbak.

3. Alternatív vizsgálatok

3.1. Alternatív vizsgálatok illékony közeggel

Ezekhez a vizsgálatokhoz illékony közegeket kell használni, mint például izooktánt, 95 %-os etanolt vagy más illékony oldószereket vagy oldószer-keverékeket. Ezeket a vizsgálatokat olyan érintkezési körülmények között kell elvégezni, hogy az 1. a) pont szerinti feltétel teljesüljön.

3.2. "Extrakciós vizsgálatok"

Nagyon szigorú feltételek mellett használhatók más, igen erős extraháló képességgel rendelkező közegek is, amennyiben általánosan elismert és tudományosan bizonyított, hogy az e vizsgálatok ("extrakciós vizsgálatok") felhasználásával kapott eredmények azonosak vagy nagyobbak, mint a "D" modellanyaggal végzett vizsgálat eredményei.

( 1 ) HL L 340., 1976.12. 9., 19. o.

( 2 ) HL C 140., 1979.6. 5., 173. o.

( 3 ) HL C 227., 1979. 10. 9., 31. o.

( 4 ) HL L 291., 1969.11.19., 9. o.

( 5 ) A HL L 349., 1990.12.13., 26. o. által módosított HL L 75., 1990.3.21, 19. o.