A Szegedi Ítélőtábla Gf.30409/2006/8. számú határozata szerződésből eredő követelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 226. §, 366. §, 418. §, 422. §] Bírók: Kemenes István, Mányoki Zsolt, Rakita Zsuzsanna

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.409/2006/8. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Burger Ildikó ügyvéd által képviselt felperes neve, címe székhelyű felperesnek - dr. Maklári László ügyvéd által képviselt alperes neve, címe szám alatti székhelyű alperes ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2006. június 16. napján kelt 2.G.40.271/2004/48. sorszámú ítélete ellen az alperes 50. és 60. sorszámú, illetve a felperes 56. sorszámú fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, az alperest terhelő marasztalás összegét 37.563.611.- (Harminchétmillió-ötszázhatvanháromezer-hatszáztizenegy) Ft-ra és ennek 2004. május hó 5. napjától a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeres mértékének megfelelő kamatára, továbbá a felperes javára fizetendő elsőfokú eljárási költség összegét 2.544.000.-(Kettőmillió-ötszáznegyvennégyezer) Ft-ra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 500.000.- (Ötszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illetékből az államnak - külön felhívásra - a felperes 345.000.-(Háromszáznegyvenötezer) Ft-ot, az alperes 550.000.-(Ötszázötvenezer) Ft-ot köteles megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A felperes jogelődje az (felperes jogelőd neve), a (cég 1. neve) és a (cég 2. neve) 2002. január 2. napján megállapodást kötöttek az alperessel, amelyben vállalták, hogy az általuk termelt extra minőségi besorolású tejet részére értékesítik. A megrendelő kötelezettsége a tejmennyiség átvétele és a kikötött ellenérték megfizetése volt. Rendelkeztek arról, hogy 2003. október 31. napjáig a szerződést nem szüntetik meg, ezt követően bármelyik fél négy hónapos felmondási idő mellett felmondhatja. Az együttműködési megállapodás 8. pontja értelmében a gazdasági, valamint a jogszabályi körülményekben bekövetkezett változás esetén a felek a szerződést írásban módosíthatják, és minden év végén írásban állapodnak meg a konkrét tej mennyiségére, valamint felülvizsgálják a mennyiségi felárakat is.

2002. április 30. napján az (felperes jogelőd neve) és az alperes között mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződés is létrejött, amelyben a termelő az általa előállított összes nyers tej értékesítésére, míg a megrendelő ennek átvételére és a vételár megfizetésére vállalt kötelezettséget. A szerződés V.1. pontja alapján az alapár a mindenkor hatályos FVM rendeletben, valamint egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott irányár. Az alperes az írásbeli szerződésben volumenfüggő, progresszíven emelkedő mennyiségi felár fizetését vállalta 2,20-3.-Ft/liter+ÁFA összegben. A szerződő felek szóbeli megegyezése folytán 2003. március 1. napjától kezdődően - a 27/2003. (III. 11.) FVM rendeletben vállalt alapáron felül - a termelő 2,-Ft/liter+ÁFA mennyiségi felárra volt jogosult. A felperes a számláiban - ilyen írásbeli megállapodás hiányában is - minőségi felárat érvényesített, amelyet az alperes részére kifizetett.

2003. november hónaptól a felperes a számláit a felárakkal növelt és a külön jogszabályban megállapított alapáron állította ki, az alperes azonban ettől kezdődően a követelt összeget csak részben fizette meg. A 2003. november és december hónapra kiesett árbevétele után a termelő veszteségcsökkentő állami támogatásban részesült.

A megrendelő ettől a hónaptól kezdődően a mennyiségi felár fizetési kötelezettségét megszüntette, az általa kalkulált piaci áron számolt el és minőségi felárat nem fizetett. A termelő 2004. június 17. napján - az eredménytelen egyeztetések után - 2004. október 17. napjára a szerződést felmondta, a jogviszony megszűnéséig azonban továbbra is folyamatosan szállított.

- 3 -

Gf.I.30.409/2006/8. szám

A felperes módosított keresetében 58.918.778.-Ft és járuléka megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy a szerződésben kialakított és számlázott vételár az FVM rendeletben előírt irányárnak felelt meg, azonban hivatkozott a Tej Terméktanács küldöttgyűlési határozatára, amely 2003. november 1. napjától az irányár fizetési kötelezettséget megszüntette a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt. Álláspontja szerint 2003. november 1. napjától a piaci árat kellett megfizetnie, amelynek a kiegyenlítése megtörtént. Érvénytelenségi kifogást terjesztett elő tévedés jogcímén, mert a szerződés megkötésekor abban bízott, hogy a tejpiac a Tej Terméktanács által szabályozott rendben fog működni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 58.918.778.-Ft-ot és ennek 2003. december 11. napjától járó, a mindenkori jegybanki alapkamat 1,5-szeresének megfelelő mértékű kamatát. Megállapította, hogy a szerződés alapján a termelő által szállított tejmennyiség ellenértékeként az alperesnek a hatályos FVM rendelet szerinti irányárat kellett megfizetnie a mennyiségi és minőségi felárral növelten. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény rendelkezéseiből, valamint a Tej Terméktanács 2003. szeptember 30. napján kelt határozatából azonban azt a következtetést vonta le, hogy a gazdasági körülmények változása folytán 2003. november 1. napjától a szerződés megszűnéséig az elszámolás a piaci áron történhet. A 33. sorszámú igazságügyi könyvszakértői vélemény 2. számú mellékletének alapulvételével 2003. november hónaptól 2004. október hónapig az átlagáron számított követelést 7.720.882.-Ft-ban, az árkülönbözet miatti követelés összegét 2004. január hónaptól 2004. október hónapig 51.197.895.-Ft-ban látta megállapíthatónak, így - a különböző időszakra és eltérő módon számított - vételár különbözeteket összeadva marasztalta az alperest. Az érvénytelenségi kifogást azért utasította el, mert az tartalmában a 2004. évre kihirdetett jogszabály által közzétett irányár mellőzésére irányult, ami a bíróság elszámolása során megvalósult és az alperes e körben az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének sem tett eleget.

Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezést terjesztett elő.

- 4 -

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolásának módosítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen következtetett a szerződő felek által vételárként kikötött irányár megszűnésére. A megállapítás sérti a szerződéses szabadság elvét, a felek rendelkezési jogát és a szerződésbe vetett bizalmat, ugyanis a mindenkor hatályos FVM rendeletek a szerződés részévé váltak. A különböző jogcímeken igényelt támogatások az igényérvényesítést nem érintik. A Tej Terméktanács küldöttgyűlésének határozata nem jogszabály, az a felek megállapodása szempontjából közömbös. Sérelmezte az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Tej Terméktanács adatai alapján kimunkált piaci átlagár mértékét, mert az nem felel meg a teljesítés helye szerinti piaci árnak.