2003. évi XVI. törvény

az agrárpiaci rendtartásról[1]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája által meghatározott keretek között a mezőgazdaságból élők számára méltányos jövedelem elérésének lehetőségét, a mezőgazdasági termelékenység növelését, az agrárpiac stabilizációját, a fogyasztók élelmiszerekkel történő folyamatos ellátását biztonságosan és megfelelő áron biztosítsa, a következő törvényt alkotja:[2]

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. §[3] (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre,

b)[4] az ezen termékeket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre, egyéni vállalkozóra és családi gazdálkodóra.

(2) E törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (a továbbiakban: Közös Agrárpolitika) szabályozásáról szóló közösségi és az azokat végrehajtó nemzeti jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. agrárpiaci rendtartás: a termékek sajátos termelési és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer;

2. termékpálya: a piaci szereplők meghatározott termék alapanyag-előállításától a végtermék értékesítéséig terjedő kapcsolatrendszere;

3.[5] termékpálya-szabályozás: az agrárpiaci rendtartásnak az adott termékpálya működtetésére meghirdetett eszközrendszere;

4.[6] piaci operatív információs rendszer: az egyes termékpálya-szabályozások végrehajtásához kapcsolódó, illetve a végrehajtás során keletkező adatok nyilvántartási rendszere;

5. piaci árinformációs rendszer: az egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott körben, tartalommal és rendszerességgel gyűjtött, az agrárpiaci rendtartás működtetéséhez szükséges piaci árak nyilvántartási rendszere;

6. gazdasági év: a termékpálya-szabályozásokban az agrárpiaci rendtartás eszközeinek, az egyes termékpályák termelési és piaci sajátosságaihoz illeszkedően meghatározott, alkalmazási időszaka;

7. kvótaév: a 8. pont szerinti kvótamennyiség érvényességére vonatkozóan, az egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott időszak;

8.[7] kvóta: az a szabályozási rendszerbe vont termék- vagy árumennyiség, illetőleg termőterület, amely külön jogszabályban kerül meghatározásra, és amelyhez minőségi kikötés is elrendelhető;

9. alapár: egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott olyan ár, amelyhez az agrárpiaci rendtartás egyes eszközeinek alkalmazása köthető;

10. irányár: egyes termékpálya-szabályozásokban az adott termékre előre meghatározott olyan ár, amely a piaci viszonyok függvényében a várható áringadozások centrumát jelöli, amelyhez az agrárpiaci rendtartás egyes eszközeinek alkalmazása köthető;

11.[8]

12.[9] intervenciós ár: az egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott olyan előre meghirdetett ár, amely áron az intervenciós időszak alatt a külön rendeletben meghatározott minőségi és mennyiségi feltételeknek megfelelő termék felajánlható intervenciós felvásárlásra;

13. intervenciós felvásárlás: az egyes termékpálya-szabályozásokban előre meghatározott módon történő állami felvásárlás;

14.[10]

15.[11]

16.[12]

17.[13]

18.[14] krízislepárlási támogatás: a bor termékpálya gazdasági évét követően a felhalmozódott borkészletek levezetésére külön jogszabályban meghatározott módon adható támogatás;

19.[15]

20. magántárolási támogatás: az egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott módon, a tárolási költségek csökkentését célzó támogatási forma;

21.[16] terméktanács: a törvény hatálya alá tartozó azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által 2002. december 31-ig elismert, nem nyereségérdekelt szervezete. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján köztestületként alakult hegyközségek országos szervezetét az általa képviselt termékpálya vonatkozásában - külön miniszteri elismerés nélkül -, terméktanácsnak kell tekinteni;

22. forgalmazó: aki a törvény hatálya alá tartozó terméket fogyasztói forgalomba hoz;

23. fogyasztói forgalom: a törvény hatálya alá tartozó termékeknek közvetlenül a fogyasztó, mint végső felhasználó részére történő forgalmazása;

24. viszonteladó: aki a törvény hatálya alá tartozó terméknek nem a fogyasztói forgalomban történő kereskedelmi értékesítését folytatja;

25. feldolgozó: aki a törvény hatálya alá tartozó terméket, a termék eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel fogyasztásra kész állapotba hoz.

26.[17] szakmaközi szervezet: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 123. cikk előírásainak megfelelő, a miniszter által elismert jogi személy;

27.[18] reprezentatív szakmaközi szervezet: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125l. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szakmaközi szervezet;

28.[19] szabályok kiterjesztése: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125l. cikke alapján a piacfejlesztési intézkedés jogszabályban történő kihirdetése.

III. Fejezet

Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere

3. §[20] (1)[21] Az agrárpiaci rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával kapcsolatos tevékenységet a miniszter, működtetésével kapcsolatos tevékenységet - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv látja el a Közös Agrárpolitika által meghatározott keretek között e törvény rendelkezései alapján, a termékpálya bizottságok bevonásával.

(2)[22]

4. § (1) A Termékpálya Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum, mely véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az adott termékpályán az 1. § a) pontja szerinti termékek termelését, bel- és külkereskedelmi forgalmát, illetve az alkalmazandó piacvédelmi intézkedéseket érintő agrárszabályozási kérdésekben.

(2) A Bizottságok létrehozásáról és működésének részletes szabályairól a miniszter jogszabályban rendelkezik.

(3) A Bizottság feladatai:

a) a törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott, a miniszter felügyelete alatt működő piaci információs rendszer által biztosított információk alapján a piaci helyzet értékelése;

b) termelési statisztikák elemzése, termésbecslés, mérlegkészítés, előrejelzés;

c) javaslattétel jogszabály alkotására és módosítására;

d) a termékpálya-szabályozás hatásainak értékelése;

e)[23] az európai uniós tagsági viszonyból eredő döntés-előkészítő operatív egyeztetés.

(4) A Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai:

a)[24] a miniszter által kijelölt két személy, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, az európai integrációs ügyekért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt egy-egy személy,

b) a Magyar Agrárkamara, a mezőgazdasági termelők két legnagyobb országos érdekképviselete, az adott termékpályára vonatkozó, az élelmiszer-, ital- és dohányipari vállalkozások legnagyobb termelési értéket képviselő országos gazdasági érdekképviselete, valamint az illetékes terméktanács vagy - azon termékpálya esetében, ahol nincs terméktanács - szakmai szövetség egy-egy képviselője.

(5) Szavazategyenlőség vagy vitás kérdés esetén a Bizottság elnöke dönt. A Bizottság döntését ellenző álláspontot írásban rögzíteni kell.

(6)[25] A Bizottság elnöke a miniszter által kijelölt bizottsági tag.

(7)[26] A Bizottság ülésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a piaci árinformációs rendszert működtető szerv képviselőit tanácskozási joggal meg kell hívni.

(8) A Bizottság elnökének vagy valamely tagjának meghívására, annak ülésein tanácskozási joggal más érdekelt is részt vehet szakértőként.

(9) A Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

(10) E törvény alapján a következő Bizottságokat kell létrehozni:

a) Gabona Termékpálya Bizottság (gabonafélék, rizs, keményítő, olajos- és fehérjenövények);

b) Hús Termékpálya Bizottság (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi);

c) Zöldség, Gyümölcs és Dísznövény Termékpálya Bizottság;

d) Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság;

e) Cukor és Izoglükóz Termékpálya Bizottság;

f) Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság;

g) Dohány Termékpálya Bizottság.

(11) A Bizottságok munkájának koordinálására, illetve a Bizottságok működtetése szakértői hátterének biztosítására a miniszter külön titkárságot állít fel.

5. §[27]

IV. Fejezet

Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere

6. § (1)[28] A törvény alkalmazása során a piacszabályozásban az alábbi piacszabályozási eszközök vehetők igénybe:

1.[29] intervenciós ár;

2. irányár;

3. alapár;

4.[30]

5. intervenciós felvásárlás;

6. magántárolási támogatás;

7. állami készletezés, állami készlet értékesítése, feldolgoztatás, bértároltatás;

8. közraktári támogatás;

9. krízislepárlási intézkedés;

10.[31]

11.[32]

12.[33]

13.[34]

14.[35]

15.[36]

16. kvóta meghatározása;

17. termelési önkorlátozás;

18.[37] közvetlen termelői támogatás;

19. a zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezet támogatása;

20.[38]

21. termelő kapacitások csökkentéséhez nyújtott támogatás;

22. belföldi szociális célú élelmiszer segélyezéshez nyújtott támogatás;

23. egyes termékek állati takarmányozási célú, illetve élelmiszeripari felhasználására adott támogatás;

24. a piacra jutást elősegítő agrár-környezetvédelmi költségek és a biogazdálkodás támogatása;

25. közösségi agrármarketing támogatása;

26. élelmiszerbiztonság, minőségbiztosítás támogatása;

27. termelés- és kereskedelem-finanszírozási eszközök (kamattámogatás, exporthitel-támogatás és exporthitel-biztosítás támogatása);

28.[39]

29. egyes termékek minőségvizsgálati támogatása;

30. informatikai támogatás;

31.[40]

32.[41]

33. a termék megsemmisítése;

34. import kezdeményezése, taktikai célú importvásárlás lebonyolítása és e termékek szükség szerinti kedvezményekkel történő forgalomba hozatala;

35. egyéb, a miniszter által külön jogszabályban meghatározott eszközök.

(2)[42] Pályázat kiírása esetén annak elbírálása pályázati díj előzetes megfizetéséhez, illetve egyéb biztosíték nyújtásához (a továbbiakban együtt: biztosítékok) köthető. A biztosítékok mértékét, visszatérítésének feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a támogatott az (1) bekezdés szerinti eszközök alkalmazási céljával azonos, más jogszabályban meghatározott állami támogatást nem vesz igénybe.

7. § (1)[43] Az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazása során az alábbi nemzeti pénzügyi források használhatók fel:

a)[44] a költségvetési törvény miniszter által vezetett minisztérium fejezetének Folyó kiadások és a jövedelemtámogatások kiadási előirányzata,

b)[45] a költségvetési törvény miniszter által vezetett minisztérium fejezetének Folyó kiadások és a jövedelemtámogatások megtérülése bevételi számla,

c) az e törvény alapján nemzeti hatáskörben szabályozott eszközrendszer működtetéséből származó bevételek.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti bevételeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat kiegészítésére, valamint az agrárpiaci rendtartás működési feltételeinek biztosításával összefüggő kiadásokra - rendeletben szabályozott módon - lehet felhasználni.

8. § (1)[46] A gazdálkodás kiszámíthatósága és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a törvény hatálya alá tartozó termékekre irányár, intervenciós ár és alapár hirdethető.

(2)[47]

8/A. §[48]

8/B. §[49] A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választottbírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény - teljesítés céljából való - pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.

9. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó termékek termelési sajátosságaihoz igazodó, kvótával történő mennyiségi szabályozásra kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdése szerinti - az adott kvótaévre, termőterületre, mennyiségre, minőségre vonatkozó - kvóta a termékpálya-szabályozás keretében kerül meghatározásra. Ez esetben a szabályozás feltételeiről, módjáról és - amennyiben ahhoz állami támogatás kapcsolódik - az ellentételezés mértékéről, valamint a szabályozásban foglaltak megsértésének jogkövetkezményeiről is rendelkezni kell.

(3) A termelés mennyiségi szabályozása határozatlan időre is megállapítható.

10. §[50] (1) A termékpálya szereplőinek érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetek a termékpálya vertikális működésének elősegítése érdekében - így különösen a termékek felvásárlásával, forgalmazásával, beszerzések ütemezésével, ösztönző eszközök alkalmazásával, a már megtermelt termékek piacra jutási feltételeinek, illetve piaci helyzetének romlását előidéző magatartásoktól való tartózkodással összefüggő kérdésekben - történő együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek. A megkötött megállapodás nyilvános és ahhoz az érdekképviseletet ellátó szakmai szervezetekhez nem tartozó további termékpálya-szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg.

(2)[51] A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény* szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai szervezet tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat, amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Az ilyen tevékenység nem minősül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.

11. §[52]

12. §[53]

13. § (1) A miniszter az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazásával összefüggő egyes feladatok végrehajtására a terméktanáccsal szerződést köthet. A megkötött szerződések nyilvánosak és ahhoz - meghatározott feltételekkel - a terméktanácshoz nem tartozó termékpálya szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a szerződésben határozzák meg.

(2) Ha a termékpályán nincs terméktanács, a miniszter az illetékes szakmai szövetséggel is köthet megállapodást. Ha az adott termékpályán több szakmai szövetség is működik, a miniszter az általuk kijelölt szövetséggel köt megállapodást.

14. § (1) A terméktanács - az e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében - a tagjai által vállalt befizetésekből támogatást nyújthat. A terméktanács tagja az e célra történt befizetést az adott termékpályához tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele 3 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között

(2)[54] Adott terméktanács esetén - az elérni kívánt célok megjelölésével a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes egyedi döntése alapján - az (1) bekezdésben meghatározott befizetés elszámolható mértéke elérheti az árbevétel 7 százalékát is.

(3) A terméktanács a tagjai által, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt köteles elkülönítetten kezelni.

(4) A terméktanács a tagjai által, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt csak az e törvényben meghatározott célokra történő, az állam nemzetközi kötelezettségeivel összhangban álló kifizetésekre használhatja fel.

15. § (1) A miniszter külön rendeletben meghatározhatja, hogy piaci beavatkozás rendszerében a törvény alapján alkalmazható egyes intézkedések megtételére csak akkor kerülhet sor, ha a terméktanács a saját befizetéseiből képzett forrásból a piaci egyensúly helyreállítása érdekében előzetesen már támogatást nyújtott.

(2) A miniszter és a terméktanács ugyanarra a célra nyújtott támogatás közös viselésében is megállapodhat.

16. § (1) Ha a miniszter és a terméktanács között létrejött szerződés rendelkezéseit a terméktanács, valamelyik tagja, vagy a szerződéshez csatlakozott gazdálkodó a szerződésben vállalt szabályozás ráeső részét nem tartja be, az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló pénzügyi források igénybevételéből kizárható. A kizárás feltételeit a felek a szerződésben határozzák meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, melyet a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal vissza kell fizetni.

17. § Ha a terméktanácsként elismert szervezet nem felel meg az elismeréskor megkövetelt és teljesített feltételeknek, továbbá az elismerés fenntartásához szükséges intézkedéseket az erre irányuló miniszteri felhívásban biztosított megfelelő határidőn belül nem teszi meg, az elismerés hatályát veszti.

18. § (1) Az agrárpiaci rendtartás hatékony működése érdekében a miniszter a statisztikai adatszolgáltatási rendszerrel összehangolt, de különálló piacszabályozási információs rendszert működtet.

(2) A piacszabályozási információs rendszer működéséről, az adatszolgáltatás tartalmáról, gyakoriságáról, az adatok felhasználásáról, az adatszolgáltatásra kötelezettek köréről, továbbá az adatszolgáltatás módjáról külön jogszabály rendelkezik.

(3) A piacszabályozási információs rendszer keretében piaci árinformációs rendszer és piaci operatív információs rendszer működik.

(4) A miniszter a törvény működtetésével kapcsolatosan - amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik - külön jogszabályban kiegészítő adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

19. § (1)[55] A piaci operatív információs rendszert a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv működteti.

(2)[56]

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

V. Fejezet

Egyes termékpályák szabályozása

20. §[57]

21. §[58]

22. §[59]

23. §[60]

24. §[61]

25. § (1)[62]

(2) A hegyközségek tagjai és a hegyközségek területi szervei a 2. § 21. pontjában meghatározott terméktanács tagjának minősülnek.

26. §[63]

27. §[64]

28. §[65]

HARMADIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. § (1)[66] A termelő és a feldolgozó, valamint a viszonteladó és a forgalmazó, egymás között megkötött, a törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 1997. évi CIII. törvény 3. § (2) bekezdés b), c), f) és g) pontjaiban meghatározott termékek kivételével - átruházására irányuló szerződéseiben (a továbbiakban: szerződés) a felek által meghatározott fizetési határidő az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg. A számlát az áru átadásától számított 20 napon belül a vevő rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.

(3)[67] A szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részéről a termék ellenértékére a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.

(4)[68]

(5)[69]

(6)[70]

Szakmaközi szervezet a zöldség-gyümölcs ágazatban[71]

29/A. § (1) A zöldség-gyümölcs ágazatban elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a miniszternél kezdeményezheti a szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás (a továbbiakban együtt: piacfejlesztési intézkedés) jóváhagyását, és a jóváhagyott piacfejlesztési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő piaci szereplők számára is kötelező legyen. A piacfejlesztési intézkedés jóváhagyásáról, és annak kiterjesztéséről a miniszter dönt. Kiterjesztés esetén a miniszter a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedésről a rendelet kihirdetését követő 3 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot. A kiterjesztett piacfejlesztési intézkedést a miniszternek az Európai Bizottság erre vonatkozó döntése közlésétől számított 15 napon belül hatályon kívül kell helyeznie.

(2) Az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikkében meghatározott esetekben bizonyítottan élvezi az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés előnyét, köteles a szakmaközi szervezet részére a szakmaközi szervezet tagjaival azonos módon és a tagokat terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 125n. cikke szerinti piacfejlesztési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére.

Szakmaközi szervezet a szőlő- és borágazatban[72]

29/B. § A borágazatban elismert szakmaközi szervezet az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 123. cikk (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek elvégzéséhez tagjaitól piacfejlesztési hozzájárulás formájában marketingjárulékot szedhet. Az így megfizetett marketingjárulékot a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban Btv.) 24/A. §-ának (3) bekezdése szerint megfizetett összegnek kell tekinteni, és a Btv. 24/A. §-ának (7) bekezdésében meghatározott célokra használható fel. A marketingjárulékként megfizetett összeget a Btv. 24/A. §-ának (7) bekezdése szerint felhasználható összeg részének kell tekinteni.

A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére és a piacfejlesztési intézkedés végrehajtására vonatkozó szabályok[73]

29/C. § (1) A 29/A. és 29/B. § szerinti piacfejlesztési hozzájárulást közvetlenül a jogosult szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.

(2) Önkéntes teljesítés hiányában a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja. A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésének teljesítésére legalább 30 napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a piacfejlesztési hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet. A piacfejlesztési hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 138. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A szakmaközi szervezetnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell a 29/A. § (2) bekezdésében, illetve a 29/B. §-ában foglalt feltételek fennállását.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy indokolt kérelmére - egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.

(5) A piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy a végrehajtási bírságot a (2) bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a piacfejlesztési hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot fizetni.

(6) A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a fizetendő piacfejlesztési hozzájárulás mértékére, a piacfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban előforduló határidőre való nem teljesítésére, a piacfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

29/D. § (1) A kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a piacfejlesztési intézkedés rendelkezéseit megsértette, termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki. Ebben az esetben a termékpálya-felügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százaléka.

(3) A piaci szereplő által - a bírság jogerős kiszabásától számított - két éven belül ismételten tanúsított bármely a piacfejlesztési intézkedésbe ütköző magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább százezer forint, legfeljebb kettőszázmillió forint azzal, hogy annak összege a piaci szereplő által - a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben - elért nettó árbevétel tíz százalékánál nagyobb nem lehet.

(4) A termékpálya-felügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő súlyára -tekintettel kell meghatározni.

29/E. § (1) A jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve termékpálya-felügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2)[74] A piacfejlesztési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

(3)[75]

VI. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

30. §[76]

31. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[77]

32. § (1)[78] Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

a) a törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott piacszabályozási eszközök alkalmazását,

b) a piaci információs rendszert,

c) a termékpályák működését,

d)[79] - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke véleményének kikérésével - a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacfejlesztési intézkedés hatálya alá tartozó, szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét,

e)[80] a piacfejlesztési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját

érintő részletes szabályokat - a Közös Agrárpolitika szabályozásával összhangban - rendeletben állapítsa meg.

(2)[81]

(3)[82] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a Termékpálya Bizottságok általános működési rendjének meghatározásáról,

b)[83]

c) a piaci árinformációs rendszer működtetéséért felelős szerv vagy szervek kijelöléséről

rendeletben gondoskodjon.

(4)[84]

(5) Ha a törvény alapján megvalósuló szabályozás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy a korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat.

(6)[85] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti piaci információs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piaci piacszabályozás működtetése érdekében. A piacszabályozásban részesülő - (7) bekezdésben meghatározott - termékpályákon a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Unió Bizottsága, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.

(7)[86] A (6) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a

a) sertés, marha, juhhús,

b) vágóbaromfi és baromfihús, tyúktojás,

c) asztali bor,

d) nyers dohány,

e) gabonafélék (búza, takarmánybúza, kukorica, árpa, zab, rozs, rizs, cirok és takarmánytápok), vetőmag, hibrid vetőmag,

f) napraforgómag, olaj és dara,

g) sörárpa,

h) tej és tejtermékek,

i) importvirág

termékpályák e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

(8)[87] A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell

a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,

b) a jelentés időszakáról,

c) az áradatokról,

d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,

e) a megfigyelésre vont termékek köréről.

33. §[88] E törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 125l-125n cikkének végrehajtását szolgálja.

34. §[89]

35. §[90]

36. §[91]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi XVI. törvényhez[92]