BH 1999.8.372 Nem zárhatja ki a további bizonyítást a másodfokú bíróság a bizonyítékok késedelmes előterjesztése miatt, ha a marasztalt alperes fellebbezési tényállításaiból és a megjelölt bizonyítékokból arra vonható következtetés, hogy a követelés részben vagy egészben jogszabályba ütközik [Pp. 141. § (6) bek., 235. § (1) bek., 1995. évi LX. tv. 15. és 19. §-ai, Ptk. 232. § (3) bek., 237-238. §-ai].

A felperes keresetében előadta, hogy 1996. május 1. napján 2.600.000 forint kölcsönt nyújtott az alpereseknek 1996. augusztus 1-jei visszafizetési határidő mellett. A szerződésben vállalt kötelezettségüknek az alperesek határidőre nem tettek eleget, a kölcsön összegéből 1996. szeptember 3-án mindössze 40.000 forintot fizettek vissza. Erre tekintettel 2.560.000 forint tőketartozás és ennek kamatai megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az első fokú bíróság a per tárgyalását 1996. október 17. napjára tűzte ki. A tárgyaláson az alperesek nem jelentek meg; ugyanazon a napon csatolt beadványukban bejelentették, hogy távolmaradásukat "egészségügyi okok" indokolják, s az orvosi igazolást később csatolják. A felperes érdemi nyilatkozatát követően a bíróság a tárgyalást elhalasztotta, és egyben felhívta az alpereseket, hogy nyolc napon belül írásban nyilatkozzanak a felperes tényállításaira, bizonyítékaira, saját tényállításaikat, bizonyítási kérelmüket tegyék meg, bizonyítékaikat csatolják. Utalt a Pp. 141. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, s tájékoztatta az alpereseket arról, hogy nyilatkozatuk hiányában a bíróság úgy tekinti, hogy a felperes tényállításait, bizonyítékait nem vitatják. Az alperesek a felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget, és nem jelentek meg az 1996. november 21. napjára kitűzött tárgyaláson sem. A tárgyalás napján érkezett beadványukban bejelentették viszont, hogy a felperes keresetét vitatják, képviseletük ellátásával jogi képviselőt kívánnak megbízni, s bejelentették, hogy a tárgyaláson betegségük miatt nem jelennek meg.

Ilyen előzmények után az első fokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 2.600.000 forintot és ennek kamatait, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes által okirattal igazoltan a felek között a Ptk. 523. §-ának (1) bekezdése szerinti kölcsönszerződés jött létre, és az említett okiratból megállapítható a kölcsön összege is. Az alperesek a Pp. 141. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelő felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére érdemi nyilatkozatot nem tettek, és bizonyítási indítványt sem terjesztettek elő; távolmaradásukat egészségi állapotukkal indokolták ugyan, erre vonatkozóan orvosi igazolást azonban nem csatoltak. Mindezekre tekintettel a Pp. 141. §-ának (6) bekezdése alapján az alperesek nyilatkozatainak, bizonyítási kérelmeinek bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján állapította meg a tényállást. Figyelemmel arra, hogy az alperesek 1996. augusztus 1. és 1996. szeptember 2. napja között már késedelmi kamat fizetésére kötelesek voltak, s ennek összege 44.758 forint. Ezt az összeget a Ptk. 293. §-a szerint a kamatra elszámolva az alpereseket az eredeti kölcsönösszeg megfizetésére kötelezte; a késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját viszont - a keresettől eltérően - 1996. augusztus 31. napjában határozta meg.

Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperesek nyújtottak be fellebbezést, melyben a kölcsön uzsorás voltára hivatkoztak és bizonyítási indítványt is előterjesztettek.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, míg a fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Jogerős ítéletében a másodfokú bíróság utalt az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokaira és kifejtette, hogy a Pp. 235. §-ának (1) bekezdése értelmében a fellebbezésben új tényt is lehet állítani, továbbá új bizonyítékra is lehet hivatkozni, és olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az első fokú bíróság mellőzött, kivéve, ha az első fokú bíróság az adott tényállítást, illetve a bizonyítékot a Pp. 141. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem vette figyelembe. Tekintettel arra, hogy az adott esetben az első fokú bíróság kifejezetten az alperesek mulasztására hivatkozással alkalmazta a Pp. 141. §-ának (6) bekezdését, ennélfogva a másodfokú bíróság a bizonyítást nem rendelhette el.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása végett - az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint a bíróság jogszabálysértéssel hagyta figyelmen kívül igazolási kérelmüket - ténymegállapításai nem felelnek meg a valóságnak és helytelenül értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Nem vizsgálta a bíróság a kölcsönszerződés létrejöttének körülményeit, visszafizetésének módját; e kérdések tisztázása esetén ugyanis megállapíthatta volna, hogy a felperes az uzsorakamat összegét a szerződésben tőkeként szerepeltette. A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.