A Fővárosi Törvényszék K.32593/2007/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 1. §, 15. §, 33. §, 1999. évi LXIX. törvény (Szabs. tv.) 76. §, 152. §] Bíró: Fábián Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32593/2007/8.*, Kúria Kfv.37342/2008/6. (BH 2009.12.382)

***********

Fővárosi Bíróság

20.K. 32.593/2007/8.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Szöllősi Gábor ügyvéd (cím.)által képviselt felperes(cím.), a dr. ándi Éva osztályvezető jogtanácsos (hivatkozási szám: 260-80/1/2007.R.P.) által képviselt Országos Rendőr-őkapitányság (cím.) ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 16.500.- (tizenhatezer-ötszáz) forint eljárási illetéket az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására a Magyar Államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 20.000.- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az intézkedő rendőrök jelentése szerint 2007. február hó 3. napján 10:00 óra körüli időben a gépkocsizó járőrszolgálat ellátása során a parancsnok utasítására jelentek meg a Budapest ..., mivel onnan jogellenesen összegyűlt tömegről tettek jelentést. A rendőrök a térre megérkezve kb. 100-150 főt találtak, akik a ... szemben lévő kordonnál álltak. A rendőrök odaérkezésükkor utasítást kaptak a tömeg feloszlatására, amit más csapaterős századokkal együtt hajtottak végre. A mozgó sorfal az ... utca felől a ... tere felé kiszorította az összegyűlt tömeget. Déli 12:00 óra körüli időben egy kb. 70 fős tömeg visszaszállingózott a ... térre, és a járdán, majd a villamossínen és részben az úttesten megálltak. Az időközben megindult villamosforgalom miatt többször figyelmeztették a rendőrök a tömeget, hogy a villamosforgalmat ne zavarják. Egy esetben a villamosnak meg is kellett állnia a tömeg miatt, annak ellenére, hogy a közlekedését a BKV részéről külön segítők támogatták. Az összegyűlt tömeget a rendőrök többször felszólították, hogy menjenek fel a járdára, és a villamossínt ne foglalják el, valamint tegyék el a zászlókat, de ez eredménytelennek bizonyult. A tömeg ekkorra már kb. 150 főre szaporodott. A felperes többszöri felszólítás ellenére sem hagyta el a ... terét, valamint kézi hangosbeszélő segítségével a téren szintén jogellenesen tartózkodóknak beszédet mondott. Beszéde közben a kezében lévő zászlót elővette, és annak lengetésével, valamint beszédével a tömeget a jogellenes gyülekezés folytatására szólította fel. Az oszlató egység ismét felszólította a tömeget, hogy jogellenes magatartásukat hagyják abba, a ... teret hagyják el, melynek többen is eleget tettek. A téren kb. 4-5 fő ennek ellenére ott maradt, majd miután az ismételt többszöri felszólításnak sem tettek eleget, elkezdődött újbóli kiszorításuk. Az intézkedő rendőrök a mozgó sorfal mögött mentek, és a parancsnok által meghatározott feladatuk az volt, hogy a passzívan ellenállókat emeljék ki a tömegből. Felperes kiemelésére és előállítására 2007. február hó 3. napján 12:05 órakor a fenti okok miatt a parancsnok utasítására került sor. A felperesnél ruházatátvizsgálást hajtottak végre, az adatait a központon keresztül ellenőrizték, majd szabálysértés elkövetése miatt a BRFK Bűnügyi Főosztály Budapest, II. Gyorskocsi utcai fogdájába állították elő. A felperest 2007. február hó 3. napján 19:10 órakor a szabálysértés elkövetésével kapcsolatosan meghallgatták, majd a fogva tartásról szóló igazolás átvételét követően 19:50 órakor szabadon bocsájtották.

A felperes a fogva tartásáról szóló igazolás átvételekor a fogva tartás ellen panasszal élt, melyben azt jogellenesnek ítélte meg.

A panaszeljárást Budapest Rendőrfőkapitánya folytatta le a 111-161-6/2007. Rp. számú első fokú határozatával, mely 2007. április hó 4. napján kelt. Ez a felperes panaszát elutasította, mint alaptalant. A határozat a fentebb ismertetett tényállás rögzítését követően jogszabályi hivatkozással alátámasztottan azt fejtette ki, hogy az elkövetéskor hatályban lévő szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv. (továbbiakban: Sztv.) 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendzavarást valósított meg a felperes, valamint az Sztv. 152. § (1) bekezdésében szabályozott gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését. A határozat szerint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés f) pontja alapján aki a szabálysértést az abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatja, azt a rendőr a közbiztonság érdekében a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja. Hivatkozott még a határozat az Rtv. 31. § (1) és (2) bekezdésében rögzítettekre, mely szerint jogosultak voltak a felperes ruházatának átvizsgálására is. A határozat szerint ugyanis a felperes a rendőrök többszöri határozott felszólítása ellenére sem hagyta el a ... teret, sőt, a kezében lévő hangosbeszélőn keresztül a jogellenesen jelenlévő tömeg résztvevőit arra buzdította, hogy a rendőri felszólításnak ne engedelmeskedjenek, és jogellenes magatartásukat folytassák tovább. A határozat kifejtette még azt is, hogy az Rtv. 33. § (3) bekezdése alapján maximum 8 órán keresztül lehet valakit előállítani, és azt indokolt esetben egy alkalommal lehet 4 órával meghosszabbítani. Ezt az időtartamot a rendőri intézkedés kezdetétől kell számolni. A vizsgálat során megállapították, hogy 2007. február hó 3. napján 12:05 órától 2007. február hó 3. napjának 19:50 óráig tartott a felperes előállítása, mely a törvényben előírt időtartamot nem haladta meg. A határozat utalt még arra, hogy a szabálysértés elkövetésének vizsgálata jelen eljárásnak nem képezi a tárgyát, a rendzavarás szabálysértési ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportja, míg a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértés tekintetében az eljárást a lakóhely szerint illetékes Szeged Városi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatósága folytatja le. A határozat szerint így megállapítható, hogy a rendőrök az intézkedésük során szakszerűen és jogszerűen jártak el.

A határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. Ebben kifejtette azt, hogy álláspontja szerint a vele szemben eljáró hatósági személyek a jogkörüket túllépve, jogait sértő módon jártak el. Fellebbezésében kifejtette, hogy a 2007. február hó 3-i tüntetést nem ő szervezte, nem ő vezette, amikor a helyszínre érkezett, ott már csoportosulás volt. Nem értette azt az alperesi elsőfokú határozati megállapítást, hogy miért használják a jogellenesen összegyűlt tömeg kifejezést. Véleménye szerint az ... Magyarországot jogállamnak nyilvánítja, és a jogállamban lehetőség van demonstrációt tartani, a demonstráció célja pedig nem csak kulturális rendezvények látogatása, közös kirándulás vagy vallási szertartás, hanem más is lehet. Utalt arra, hogy értelmezési zavart lát abban is, hogy a fenti gyülekezés vonatkozásában 122-21/316/2007. számon a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörének hiányát azért állapította meg, mert álláspontja szerint a Budapest V. kerületi ... tér nem közterület. Sérelmesnek tartotta azt is, hogy a rendőrök felszólították a jelenlévőket, hogy tegyék el a zászlókat. Nem értette, milyen jogszabály alapján lehet azt megtiltani, hogy Magyarország területén zászlókat kibontva vihessenek magukkal a demonstrálók. Nem értette, mikor vált jogellenessé a ... terén való tartózkodása, hiszen a rendőrök szorították oda a többiekkel együtt. Fellebbezésében azt nem vitatta, hogy kézi hangosbeszélő segítségével beszédet mondott, de videofelvételen rögzített tény, hogy arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy csak békésen demonstrálhatnak, ezért akadályozzanak meg minden olyan megmozdulást, ami erőszakba fordulna. Nem vitatta, hogy idézett a Szabadságjogok Kartájából. Elmondása szerint amikor őt előállították, akkor mintegy 4-5 fő volt jelen a ... terén, ami nem minősül demonstrációs tömegnek. Véleménye szerint indokolatlan volt 12:05 órától 19:10 óráig a szabadságától megfosztani és a Gyorskocsi utcai fogdában tartani őt. Álláspontja szerint jogosult volt a rendőrség arra, hogy igazoltassák és adatait ellenőrizzék, de arra már nem, hogy ruházatát átvizsgálják. Véleménye szerint sem rendzavarás, sem garázdaság gyanúja fel sem merülhetett a vonatkozásában. Elmondása szerint a Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pontjára való hivatkozás is téves és alaptalan, mivel ő a közbiztonságot nem veszélyeztette. Véleménye szerint az nem került megállapításra, hogy miért volt szükség 8 órán keresztül az őrizetben tartására. Álláspontja szerint a vele szemben alkalmazott, szabadságot korlátozó intézkedés törvénysértő.