A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.117/2015/6. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §, 227. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 387. §, 388. §, 397. §] Bírók: Halász Etelka, Hrabovszki Zoltán, Sebe Mária

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság B.839/2013/23., Fővárosi Törvényszék Bf.7929/2014/3., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.117/2015/6.* (ÍH 2015.95), 3263/2018. (VII. 20.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

4.Bhar.117/2015/6. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, 2015. év július hó 1. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

végzést:

A becsületsértés vétsége miatt vádlott ellen indult büntetőügyben az ügyész másodfellebbezését elbírálva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2015. év február hó 3. napján kelt 20.Bf.I.7929/2014/3. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Budai Központi Kerületi Bíróság vádlott vádlottat 2 rb. becsületsértés vétsége [Btk. 227. § (1) bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 80 napi tétel - 2500 forint egy napi tétel összegű - összesen 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet ellen kölcsönösen bejelentett fellebbezések folytán eljáró Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budai Központi Kerületi Bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat 2 rb. becsületsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés a) pont] alól felmentette.

A másodfokú bíróság határozata ellen az ügyész jelentett be fellebbezést vádlott vádlott terhére bűnösségének megállapítása végett, melyet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.345/2015661.számú átiratában fenntartott. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint "a mennyi az órabéretek" kérdés nem kizárólag udvariatlannak, hanem a túlterhelt, de alulfizetett rendőrökkel szemben megalázó, negatív értékítéletet magában hordozó kijelentésnek tekinthető. Az anyára való utalást kimondottan sértő kifejezésnek tartotta. Az "apuka eszednél vagy!" kijelentés használata - nézete szerint - a rendőrök észbeli képességeinek megkérdőjelezéseként fogható fel. A "mennyit kell begyűjtenetek" kérdést pedig az eljárás törvénytelenségére utalónak vélte, mintha a bírságolás során kvóta teljesítését kívánnák meg a rendőröktől. A vádlott rendőröknek címzett kijelentései - álláspontja szerint - túllépik a tiszteletlenség mértékét, és objektíve alkalmasak a sértettek becsületének csorbítására.

A védő a nyilvános ülésen tartott felszólalásában a másodfokú bíróság határozatának helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy miért nem valósult meg bűncselekmény. A 2012 augusztusában történt esettel összefüggésben maradéktalanul osztotta a másodfokú bíróság határozatának 3. oldal 3. bekezdésében kifejtetteket: a neveletlen, illetlen, goromba, gúnyos szóhasználat nem érte el a becsület csorbítására alkalmas, büntetőjogi védelmet megalapozó mértéket. Hangsúlyozta, hogy a vélemény nyilvánítás alkotmányos alapjog, és a médiában ennél súlyosabb kifejezések is elhangzanak. Aláhúzta, hogy a rendőrök esetében nagyobb a tűréshatár, erősebb szóváltás esetén sem indokolt büntetőeljárás kezdeményezése. Bár helytelenítette védence magatartását, de az nem valósított meg bűncselekményt, ezért a másodfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.

A harmadfokú bíróság nem találta alaposnak a bejelentett fellebbezést.

A fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást a Be. 387. § (1) bekezdése értelmében bírálta felül abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetve a másodfokú eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e.

A felülbírálat során megállapítható volt, hogy az eljárási szabályokat mind a másodfokú bíróság, mind az elsőfokú bíróság megtartotta.

A jogorvoslati kérelmek útján sem támadott tényállás mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a Be. 388. § (1) bekezdése értelmében irányadó volt a harmadfokú eljárásban is.

A vádlott a terhére megállapított kijelentések többségének elhangzását nem vitatta, mindössze az intézkedő rendőrök édesanyjának a sürgősségi osztályra kerülésével összefüggő szóhasználattal vitatkozott előadva, hogy ilyen kijelentést nem tett. Ezzel összefüggésben a harmadfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az első fokú bíróságnak a bizonyítékok logikailag hibátlan értékelése útján megállapított tényállásával.