Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

ÍH 2015.95 A BECSÜLETSÉRTÉS MEGÁLLAPÍTHATÓSÁGÁNAK KÉRDÉSEI

A becsületsértés vétsége megállapíthatóságának vizsgálata a Büntető Törvénykönyv és a cselekmény elkövetésekor hatályos Alaptörvény rendelkezéseinek a figyelembevételével történik. Ennek során nem alkalmazható a bűncselekmény szigorúbb elbírálására vezető, a cselekmény elkövetése után hatályba lépő, a szólásszabadság jogát az emberi méltósághoz képest korlátozó negyedik módosítása az Alaptörvénynek [Alaptörvény IX. cikk (1) és (4) bekezdés; 1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés a) pont].

A közvádas büntetőeljárásban hozott ítéletében az elsőfokú bíróság dr. K. T. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontja szerinti 2 rendbeli becsületsértés vétségében, ezért halmazati büntetésül 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 2500 forintban, a pénzbüntetés teljes összegét 200 000 forintban állapította meg a következő tényállás alapján.

Az orvos foglalkozású vádlott 2012. augusztus 1. napján 21 óra körüli időpontban személygépkocsijával B. város belterületén közlekedett. A város egyik útkereszteződésében szolgálatot teljesítő R. T. és B. G. rendőrök azt észlelték, hogy a vádlott a kezében mobiltelefont tart, ezért utána mentek, majd az N.-i útkereszteződésében megállították és rendőri intézkedés alá vonták. Felszólították iratai átadására, majd ezek ellenőrzése után a vádlottal közölték, hogy szabálysértést követett el, mely miatt helyszíni bírságot szabnak ki vele szemben. A vádlott a felelősségét nem ismerte el, és közölte a sértettekkel, hogy "Majd, ha anyátokat viszik be a sürgősségire, meglátjuk, hogy reagál!" erre R. T. sértett megkérdezte, hogy az édesanyjának mi köze van ehhez, mire a vádlott azt felelte, hogy "Apuka, eszednél vagy? Azért, mert két rendőr azt mondja, hogy mobiloztam? Én meg azt mondom, hogy nem és maguk hazudnak! Normális maga?". R. T. közben tájékoztatta a vádlottat arról, hogy az általa tett kijelentések miatt rendőri jelentést készít, és szabálysértési feljelentést tesz. Mire a vádlott azt mondta, hogy "Maguknak nagyon sok ideje van, mennyi az órabérük? Minden orvost meg kell büntetni? Mennyit kell begyűjtenetek?". Az intézkedés befejezés után a vádlott távozott a helyszínről. A sértettek 2012. augusztus 14. napján joghatályos magánindítványt terjesztettek elő.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tényállásban rögzített, mindkét rendőrnek címzett kijelentések, miszerint "Mennyit kell begyűjtenetek, mennyi az órabéretek?" objektíve alkalmasak voltak a sértettek becsületének csorbítására, hisz ezzel a vádlott általa is elismerten arra utalt, hogy a rendőrök nem a törvényesség mentén jártak el vele szemben, hanem egy előre kialakított normát teljesítettek, amikor a bírságolást alkalmazták. A vádlott a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőrök felé lényegében azt fogalmazta meg, hogy hazudtak, amikor az intézkedés során azt állították, hogy mobiltelefont használt. A vádlott továbbá becsületsértő kijelentést tett azzal is, amikor megkérdezte R. T. sértettet, hogy normális-e, és gyalázkodó kifejezést használt, amikor azt mondta, hogy "Majd, ha anyátokat viszik be a sürgősségire, meglátjuk, hogyan reagál!". Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogszerű rendőri intézkedés során a vádlott által tett kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás kereteit, a szabálysértési felelősség vitatása nem adott alapot a vádlottnak a becsmérlő, gyalázkodó kifejezések használatára, így megvalósította a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontja szerinti becsületsértés vétségét.

Az ügyben eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés a) pontja szerinti 2 rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy "a becsület csorbítására alkalmasság" - mint a bűncselekmény törvényi tényállási eleme - nem a bírálattal illetett személy szubjektív felfogása, hanem az objektív társadalmi értékítélet alapján ítélhető meg. E kitételt az elsőfokú bíróság is helyesen ismerte fel, amikor az ítélet indokolásában erre hivatkozott. Tévedett azonban akkor, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlottnak azon kérdései, hogy "Mennyit kell begyűjtenetek, mennyit az órabéretek?", illetve azon kijelentései, hogy "hazudnak", valamint megkérdezte az intézkedő rendőrt, hogy normális-e, alkalmasak a becsület csorbítására; továbbá akkor is, amikor azon mondatot, hogy "Majd, ha anyátokat viszik be a sürgősségire, meglátjuk, hogy reagál!" gyalázkodónak minősítette.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a sérelmezettek egyik esetben sem alkalmasak objektíve a becsület csorbítására, nem érik el azt a szintet, amely bűncselekmény megállapításának alapja lehet. A tényállásban rögzítettek alapján az kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vádlott által használt társalgási mód nem volt éppen kulturáltnak nevezhető, nem emelt szintű társalgást folytatott, de önmagában az, hogy udvariatlan kérdéseket tett fel, illetve ily módon reagált a vele szemben kezdeményezett rendőri intézkedésre, az általa mondottakat még nem tette alkalmassá a becsület csorbítására, még akkor sem, ha az intézkedő rendőröket érthető módon érzékenyen érintette. A neveletlenség, illetlenség, gorombaság, tiszteletlenség, trágár beszéd és gúnyolódás kívül esik a becsületsértés körén, a kulturált érintkezési formák, a konvencionális viselkedési szokások kialakítása ugyanis nem a büntetőjog feladata. Mindezek alapján megállapítható, hogy a becsületcsorbításra való alkalmasság, mint a becsületsértés vétségének tényállási eleme hiányzik, ezért bűncselekmény hiányában, a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján a vádlott felmentésének van helye az ellene emelt vád alól. Figyelemmel arra, hogy mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori Büntető Törvénykönyv azonos módon szabályozta a becsületsértés vétségét, és az új szabályozás nem kedvezőbb a vádlottra, a másodfokú bíróság az 1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, és e szerint minősülő becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól mentette fel a vádlottat.

A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére bűnösségének megállapítása végett, melyet a fellebbviteli főügyészség átiratában fenntartott. Álláspontja szerint a "Mennyi az órabéretek?" kérdés nem kizárólag udvariatlannak, hanem a túlterhelt, de alulfizetett rendőrökkel szemben megalázó, negatív értékítéletet magában hordozó kijelentésnek tekinthető. Az anyjára való utalást kimondottan sértő kifejezésnek tartotta az ügyész, az "Apuka, eszednél vagy?" kijelentés használata nézete szerint a rendőrök észbeli képességének megkérdőjelezéseként fogható fel. A "Mennyit kell begyűjtenetek?" kérdést pedig az eljárás törvénytelenségére utalónak vélte, mintha a bírságolás során kvóta teljesítését kívánnák meg a rendőröktől. A rendőröknek címzett kijelentések - álláspontja szerint - túllépik a tiszteletlenség mértékét, és objektíve alkalmasak a sértettek becsületének csorbítására. A harmadfokú nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője a másodfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését az átiratában írtakkal egyezően fenntartotta.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!