BH+ 2015.6.245 Bírósági ítéletben a fél személyéről rögzítettek becsületet és jóhírnevet sértő voltának vizsgálata. Bírósági eljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog, egyenlő bánásmódhoz fűződő jog megsértésének megítélése. [1959. évi IV. tv. 76. §, 78. §, 84. §, 349. §; 1952. évi III. tv. 2. §, 221. §].

Pertörténet:

Kúria P.20789/2012., Székesfehérvári Törvényszék P.20789/2012/34., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21140/2013/5., Kúria Pfv.21423/2014/4. (*BH+ 2015.6.245*)

***********

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes, mint a Városi Bíróság aktusaiért felelős jogi személy a gyermekelhelyezési perben való eljárás során megsértette a magánélethez, családi élethez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy végrehajthatatlan végzést hozott az ideiglenes intézkedésről, ami miatt nem tudott élni a gyermekével való kapcsolattartás jogával. Annak megállapítását is kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltósághoz fűződő jogát azzal, hogy az első ideiglenes intézkedés meghozatala előtt nem hallgatta meg. Az egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát pedig azzal sértette meg, hogy annak ellenére nem hallgatta meg, hogy a perbeli ellenfelének a meghallgatására sor került. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes megsértette emberi méltósághoz való jogát azzal, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelméről nem hozott végzést, így a jogorvoslati joga is sérült. Kereseti kérelmében annak megállapítását is kérte, hogy az emberi méltósághoz való jogát azzal is megsértette az alperes, hogy - egy rövid meghallgatást követően - személyesen nem hallgatta meg, az egyenlő bánásmódhoz való jogát pedig azzal, hogy az ellenfelét ennek ellenére meghallgatta. Becsülethez való jogát azzal sértette meg az alperes, hogy az ítélet indokolásában a felperest indulatosnak nevezte. A jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal sértette meg, hogy az indokolás azt tartalmazta: a felperes a kapcsolattartásért nem tett meg mindent. Annak megállapítását is kérte, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogát, emberi méltóságát megsértette azzal az alperes, hogy nem biztosította számára a tisztességes eljárást. A személyhez fűződő jogsértések miatt elégtételadásra is kérte kötelezni az alperest. Mindezeken túlmenően az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 84. § (1) bekezdés e) pontja, a Ptk. 349. §-a, valamint a Pp. 2. § (3) bekezdése alapján 6 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és 2 302 500 forint vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg az I. r. alperes részére 15 nap alatt 200 000 forint perköltséget, valamint az államnak 498 000 forint eljárási illetéket.

Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes volt élettársa által az alperes ellen a közös gyermek elhelyezése és járulékai iránt indított 16.P.21.351/2008. számú perben a Városi Bíróság 8. sorszámú végzésével ideiglenes intézkedésként az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást úgy szabályozta, hogy annak helyszíne az anya lakóhelye (ami egyben az anyai nagyszülők lakóhelye), kapcsolattartásra pedig az anya jelenlétében kerüljön sor. Bár a másodfokú bíróság végzésével ezt a végzést a kapcsolattartás körében hatályon kívül helyezte, arra tekintettel, hogy az anyai nagyszülőhöz fűződő rendkívül rossz viszony miatt az anya lakásán a kapcsolattartás nem szolgálja a kiskorú gyermek érdekét, de ez nem jelenti, hogy az elsőfokú végzés törvénysértő lett volna. Megállapította ugyanis, hogy a peradatokból előre nem volt biztosra vehető a kapcsolattartás ellehetetlenülése, annak meghiúsulásáért a jelen per alperese nem tehető felelőssé. Azt pedig objektív tény nem támasztotta alá, hogy szándékosan, a felperesnek ártó célzattal került sor a döntés meghozatalára.

Az ideiglenes intézkedést tartalmazó végzéssel szembeni fellebbezés felterjesztése tekintetében jelentős intézkedési késedelem nem volt feltárható.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a keresetlevélben előterjesztett intézkedési kérelemmel kapcsolatos határozathozatal vonatkozásában sem történt ésszerűtlen késedelem.

A bíróság a Csjt. 74. §-ának megfelelően mindkét szülő személyes meghallgatására sort kerített. Utalt arra, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalához szükséges mértékig a 2009. február 27-i tárgyaláson a bíróság meghallgatta a feleket, ezután már nem került sor a felek meghallgatására. Azonban a felperes több oldalas személyes nyilatkozatában részletesen beszámolt a körülményekről. Ezt követően is több oldalas beadványokat terjesztett elő a bíróságnál, így a felperest semmiféle hátrány nem érte. Mindezek alapján sem az emberi méltósághoz fűződő jog, sem az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog, sem pedig a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelme nem volt megállapítható.

A kapcsolattartásra vonatkozó ítéleti rendelkezés részjogerejének megállapítására irányuló kérelem elutasítására helytállóan került sor, mert nem álltak fenn a Pp. 230/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek. Ezért e körben sem szenvedett sérelmet a felperes személyhez fűződő, tisztességes eljáráshoz való joga.

A felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmével kapcsolatos eljárási szabálysértés tekintetében azt fejtette ki, hogy az önmagában a felperes emberi méltósághoz és jogorvoslathoz fűződő jogát nem sérti és nem ad alapot kártérítésre, elégtételadásra.

Mivel az erre vonatkozó indítványát a felperes a gyermekelhelyezési perben viszontkeresetként is előterjesztette, az eljáró bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmét nem tartja fenn, figyelemmel arra is, hogy a kapcsolattartásról szóló ideiglenes intézkedést elfogadta, ami azt jelentette, hogy az eljárás befejezéséig a gyermek az anyánál marad. Az elsőfokú bíróság arra is rámutatott, hogy a felperes jogorvoslatként a Pp. 114/A. § szerinti eljárás elhúzódása miatti kifogást igénybe vehette volna, ha fenntartotta volna ideiglenes intézkedés iránti kérelmét. Mindezekből következően jogorvoslathoz való joga nem sérült.

A felperes által sérelmezett ítéleti megállapításokkal kapcsolatban a becsület és a jóhírnév sérelme nem volt megállapítható, mivel a kijelentések értékítéletet tartalmaznak és kellően megindokoltak.

Kifejtette azt is, hogy a bírósági jogkörben okozott kár csak akkor állapítható meg, ha az eljáró bíróság a rá vonatkozó eljárási szabályokat megsérti, az anyagi jog szabályait nyilvánvalóan tévesen alkalmazza. A környezettanulmány és a szakvélemény elfogadásával, a bizonyítási indítványok elutasításának hiányosságával kapcsolatban megállapította, hogy téves jogalkalmazás nem történt. Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos végzésben foglalt megállapítások nem jelentik a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő jogának sérelmét, amiatt, hogy a végzést később hatályon kívül helyezték. Az ítéletben a meghatározott folyamatos és időszakos kapcsolattartás kérdésében útmutató jellegűek a rendelkezések, az érintett alperes terhére jogellenesség nem róható e körben.