1983. évi 4. törvényerejű rendelet

az ügyvédségről

Annak érdekében, hogy az ügyvédség - az ügyvéd és az ügyvédi szervek - hatékonyabban működjenek közre a törvényesség érvényesítésében, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

I. Fejezet

Az ügyvéd jogai és kötelességei

1. § (1)[1] Az ügyvéd feladata, hogy ügyfelét megbízás vagy hatósági kirendelés alapján a jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Az ügyvéd a bíróságok, továbbá más hatóságok előtt képviseli ügyfelét, eljár ügyfele védelmében; jogi tanácsokat és tájékoztatást ad, közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezés útján intézzék el, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít.

(2) Az ügyvéd - külön jogszabályban meghatározott - egyéb tevékenységre is jogosult.

(3) Az ügyvéd köteles az e törvényerejű rendeletben és más jogszabályokban meghatározott jogait és kötelességeit a legjobb tudása szerint érvényesíteni, illetve teljesíteni. Tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

(4)[2] Az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák, vagy a joggal bármely módon visszaéljenek.

(5)[3] Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt illetően, amelyről feladata teljesítése során szerzett tudomást. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi hivatás gyakorlása során készített és az ügyvédi szerveknél őrzött olyan iratokra is, amelyek az ügyvédi titoktartás körébe tartozó adatokat tartalmaznak. Ezek a rendelkezések az ügyvédjelöltre, valamint az ügyvédek és az ügyvédi szervek alkalmazottaira értelemszerűen irányadók. Az ügyfél a titoktartás kötelezettsége alól felmentést adhat.

2. §[4] (1) Ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki az ügyvédi kamara tagja. Az ügyvéd egyéni ügyvédként, illetőleg ügyvédi iroda tagjaként működhet.

(2) Az ügyvédi kamarai felvételre jogosult, aki

a) egyetemi jogi végzettségű,

b) a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát letette,

c) magyar állampolgár,

d) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,

e) büntetlen előéletű,

f) ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egylet tagja.

(3) Nem vehető fel az ügyvédi kamarába,

a) aki az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

b) akit az ügyvédi kamarából, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösségből kizártak, vagy akit mint munkaviszonyban álló jogtanácsost fegyelmi büntetésként elbocsátottak, amíg e büntetéshez fűződő hátrányos következmények fennállnak;

c) akit az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt az ügyvédi kamara tagjai közül töröltek, az ezt kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig;

d) aki az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik;

e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben az ügyvédi kamarából törölt személy akkor vehető fel újból, ha a tagdíjhátralékát, illetve az ügyvédi kamarával szemben fennálló más tartozását rendezte.

(5) Az ügyvéd csak egy ügyvédi kamara tagja lehet, és csak annak területén tarthat fenn irodát; más ügyvédi kamarába a kérelmére jegyezhető át.

(6) Az ügyvédi kamarába való felvételről az ügyvédi kamara elnöksége a törvényi feltételek vizsgálata után, harminc napon belül határoz. A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az Országos Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(7) Ha az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fordulhat. A bíróság az eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit alkalmazza.

3. § (1)[5] Az ügyvéd tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, és ezek, valamint közéleti választottbírói vagy egyéb jogi szakértelmet igénylő tevékenység kivételével nem folytathat más, munkaviszonynak nem minősülő kereső foglalkozást sem.

(2) Munkaviszonyt létesíthet, illetőleg más kereső foglalkozást folytathat az az ügyvéd, akit az ügyvédi hivatás gyakorlásától fegyelmi eljárás során felfüggesztettek. A felfüggesztés megszűnése után azonban ügyvédi gyakorlatot csak akkor folytathat, ha a munkaviszonya, vagy más kereső foglalkozása megszűnt

4. § (1) Az ügyvéd működésének megkezdése előtt esküt tesz.

(2)[6] Az ügyvédi eskü szövege a következő:

"Én ... esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz és az Alkotmányhoz hű leszek, az ügyvédi hivatásomat ügyfelem érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok szerint lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm."

5. § (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik

a) lemondással;

b) a kamarai tagság megszüntetésével;

c) fegyelmi határozattal történő kizárással;

d) a közügyektől, illetőleg az ügyvédi foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással;

e)[7] ha az ügyvéd a magyar állampolgárságát elveszti, illetőleg a magyarországi állandó lakóhelyét megszünteti;

g)[8] az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt a kamara tagjai közül törléssel;

h)[9] a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezéssel;

i)[10] ha nem rendelkezik ügyvédi felelősségbiztosítással, illetőleg az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyleti tagsága megszűnik;

j)[11] ha az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik.

(2)[12] Az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szüneteltetheti. Ha az ügyvéd a kamarai tagságát szünetelteti, ez alatt munkaviszonyban állhat, illetve más kereső foglalkozást folytathat. Az ügyvédi kamarai tagságnak az ügyvéd országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbizatása miatti szüneteltetése esetén az ügyvéd az ügyvédi kamarai közéletben részt vehet.

(3)[13]

(4)[14] Az ügyvéd országgyűlési képviselői és polgármesteri megbízatásának ideje alatt kamarai tagságát szüneteltetheti.

6. § (1) Ügyvédet mindenki szabadon választhat.

(2) Az ügyvéd az ügyfélnek vagy más jogosultnak a megbízásából, illetve a bíróság vagy más hatóság kirendelése alapján jár eb

(3)[15] A megbízás ellátásához az ügyvéd helyettes vagy ügyvédjelölt közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt az ügyfél a megbízás létrejöttekor kizárta.

7. §[16] Az ügyvéd annál a bíróságnál, ügyészségnél, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész volt, két éven át nem járhat el.

8. § (1)[17] Az ügyvédi megbízást az ügyvéd vállalja el és ő köti meg az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást. Ügyvédi iroda kirendelése esetén az ügyben eljáró ügyvédet az ügyvédi iroda vezetője jelöli ki.

(2) A megbízást - a tanácsadást kivéve - írásba kell foglalni, amely tartalmazza az ügyvédi munka díjazását is.

(3) Kirendelés esetén a kijelölt ügyvéd, köteles az ügyben eljárni.

9. § (1) A megbízás elvállalása megtagadható és a már elfogadott megbízás is felmondható. A felmondás csak akkor érvényes ha azt az ügyvéd írásban közli. A felmondási idő a képviselt ügyfél értesítésének napjától számított tizenöt nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles az ügyfél érdekében eljárni.

(2)[18] Kirendelés esetén az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda indokolt esetben a kirendelés alól a felmentését kérheti.

(3) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Az ügyvéd ügyfelével szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi ügyfelével szemben megbízást csak akkor vállalhat eb ha az nem sérti volt ügyfele érdekeit.

10. § (1)[19] Az ügyvédi meghatalmazást írásba kell foglalni; a meghatalmazást a meghatalmazónak saját kezűleg alá kell írnia, az ügyvédnek ellenjegyezni kell.

(2) Az ügyvédi meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.

(3) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a bíróság (hatóság) vagy a harmadik személy irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitűnik.

11. § (1) Az ügyvéd díjazása munkadíjból, költségátalányból és készkiadásból áll.

(2)[20] Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről jogszabály rendelkezhet. A kirendelés ellátásának díját az igazságügyminiszter állapítja meg.

12. § Az ügyvéd köteles az ügyfél haláláról az ügy megjelölésével haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket, akiknek az ügyfél halála folytán a megbízással összefüggésben jogaik vagy kötelezettségeik keletkeztek, valamint azt a bíróságot (hatóságot), amelyik előtt az ügy folyamatban van.

13. § (1) Az ügyvéd köteles az ügyfél részére befolyt pénzről vagy egyéb értékről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.

(2) Az ügyvéd a befolyt pénzből beszámítással kielégítheti az ügyfelével szemben ügyvédi munkadíj, valamint költségátalány és készkiadás címén fennálló, jogerős bírósági (hatósági) határozattal megállapított vagy kikötött és esedékessé vált követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról az ügyfelét írásban köteles értesíteni.

(3) Nincs helye beszámításnak, ha a pénzt

a) nem azzal a rendeltetéssel adták az ügyvédnek, hogy azt az ügyfelének kiadja, vagy

b) az ügyfél olyan követelése fejében fizették, amellyel szemben nincs helye beszámításnak.

14. § (1) Az az ügyvéd, aki az ügyvédi hivatás gyakorlásából eredő kötelességét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el.

(2) Fegyelmi büntetések:

a) megrovás;

b) szigorú megrovás;

c) pénzbírság;

d)[21]

e) az ügyvédi kamarából való kizárás.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fegyelmi büntetés végrehajtása indokolt esetben két évre felfüggeszthető, és mellette pénzbírság szabható ki. Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

(4)[22] Az ügyvédi kamara elnöke figyelmeztetésben részesítheti az ügyvédet, ha az ügyvédi tevékenysége során olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely fegyelmi vétséget nem valósít meg.

15. § (1) A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén egy éven túl is, de legkésőbb a büntető eljárás befejezésétől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség súlyára tekintettel az ügyvédi tevékenység gyakorlása alól legfeljebb három hónapi időtartamra, büntető eljárás esetén legfeljebb a büntető eljárás befejezéséig felfüggeszthető. Amennyiben az ügyvéddel szemben az első fokú fegyelmi határozat az ügyvédi kamarából való kizárást tartalmaz, és ennek végrehajtását nem függesztették fel, a fegyelmi eljárás alá vont ügyvédet az ügyvédi tevékenység folytatása alól - a fegyelmi eljárás befejezéséig - fel kell függeszteni. A felfüggesztés tartama alatt a tagsági viszonyból származó jogok nem gyakorolhatók.

16. § (1)[23] Fegyelmi eljárást az ügyvédi kamara elnöke indíthat.

(2)[24] A fegyelmi ügyben első fokon az ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága, másodfokon az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága jár el.

(3)[25] Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen az. Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottja és a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

16/A. §[26] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi bizottság által hozott határozatra a közigazgatási határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A másodfokú határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd a kézbesítéstől számított harminc napon belül a közigazgatási perekre [1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezet] irányadó szabályok szerint keresetet terjeszthet elő. Az eljárásra a megyei bíróságnak, illetve a fővárosi bíróságnak van hatásköre. A megyei (fővárosi) bíróság a keresettel megtámadott fegyelmi határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(3) A bíróság a fegyelmi bizottság törvénysértő határozatát megsemmisíti vagy megváltoztatja, szükség esetén a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja.

17. § (1)[27] A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól a 14. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti fegyelmi büntetés jogerős kiszabásától számított egy év, az e) pontban írt fegyelmi büntetés esetén három év elteltével mentesül.

(2)[28] A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd kérelmére a 14. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában írt fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően mentesíthető a hátrányos következmények alól, ha arra érdemes.

(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a fegyelmi szabályzat állapítja meg.

II. Fejezet

Az ügyvédi iroda[29]

18. § (1)[30] Az ügyvédi iroda legalább két, ugyanabban az ügyvédi kamarában tagsággal rendelkező ügyvéd jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

(2)[31]

(3)[32] Az ügyvédi irodát a vezetője képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan az iroda bármely tagjára átruházhatja.

(4)[33]

19. §[34] (1) Az ügyvédi iroda az alapszabálya szerint működik.

(2) Az alapszabályt az ügyvédi kamarának nyilvántartásba vétel végett be kell mutatni. Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a kamara harminc napon belül módosítás céljából visszaadja az ügyvédi irodának.

(3) Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda ugyanannak az ügyvédi kamarának a területén alirodát tarthat fenn.

20. §[35]

21. §[36]

22. §[37]

23. §[38]

24. §[39]

25. §[40] (1) Az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata ellen az, akire a határozat sérelmes rendelkezést tartalmaz, a határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt az ügyvédi kamara elnökségéhez halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

(2) Ha az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes, azt az ügyvédi kamara hatályon kívül helyezi.

26. §[41]

27. §[42] (1) Az ügyvédi iroda megszűnik:

a) egyesüléssel,

b) szétválással,

c) ha a taggyűlés az ügyvédi irodát megszünteti.

(2) A taggyűlés a szétválásról és a megszűnésről akkor dönthet, ha meghatározza az ügyvédi iroda jogutódlását, és megosztja az ügyvédi iroda vagyonát is.

(3) A megszűnt ügyvédi iroda tagja az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.

28. § (1)[43] Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda az ügyvédi megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szerint felelős.

(2)[44] Az ügyvédi iroda az anyagi felelősséget a kárt okozó ügyvédre átháríthatja.

29. § (1)[45] Az ügyvéd köteles az ügyvédi irodának okozott kárt megtéríteni. Ha a kárt többen, közösen okozták, vétkességük arányában, szándékos károkozás esetén pedig egyetemlegesen felelnek.

(2)[46] Szándékos károkozás esetén a kárt okozó ügyvéd a teljes kár, gondatlan károkozás esetén az ügyvédi iroda alapszabályában meghatározott mértékű kár megtérítésére kötelezhető.

(3) A kárt okozó ügyvéd vétkességére tekintet nélkül, teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

30. §[47] A kártérítésről az ügyvédi iroda vezetője írásban határoz. A határozat közlésétől számított 15 napon belül a kártérítésre kötelezett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet az ügyvédi kamara elnökségéhez. A jogerős határozat ellen az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda a kézbesítéstől számított 30 napon belül az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes járásbírósághoz fordulhat.

III. Fejezet

Az ügyvédi kamara

31. §[48] (1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzattal rendelkező területi szerve, Budapesten és a megyei bíróságok székhelyén működik, jogi személy.

(2) Az ügyvédi kamara a működési területén képviseli az ügyvédek érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, a rendelkezésre álló eszközökkel előmozdítja a feladataik teljesítéséi, az ügyvédi tevékenységgel összefüggő kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni.

(3) Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából fedezi. A tagdíj mértékét az ügyvédi kamara elnöksége határozza meg.

32. § (1) Az ügyvédi kamara feladatait választott szervei útján látja el.

(2) Az ügyvédi kamara szervei a) a közgyűlés;

b) az elnökség;

c) a fegyelmi bizottság;

d) az ellenőrző bizottság.

(3)[49] A (2) bekezdésben meghatározott szerveken kívül gazdasági bizottság, szociális-jóléti bizottság, oktatási bizottság, felvételi bizottság és etikai bizottság is választható.

33. § (1) A közgyűlés

a)[50] megválasztja és visszahívja az ügyvédi kamara elnökségének fegyelmi bizottságának, ellenőrző bizottságának vagy más bizottságának elnökét (elnökhelyettesét, titkárát) és tagjait, továbbá az Országos Ügyvédi Kamara tagjait;

b) megvitatja az elnökség, a fegyelmi bizottság és az ellenőrző bizottság munkájáról szóló beszámolót, és határoz a további feladatokról;

c)[51] az ügyvédi kamara elnökségének előterjeszése alapján határoz az önkormányzati gazdálkodásról;

d)[52]

e) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben.

(2) Az ügyvédi kamara elnöke évenként legalább egy alkalommal köteles az ügyvédi kamara közgyűlését összehívni.

(3)[53] Az ügyvédi kamara elnöke vagy az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége a közgyűlést szükség szerint bármikor összehívhatja. A kamarai tagság egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni.

(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada megjelent. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges,

(5)[54] A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

34. § (1) Az ügyvédi kamara elnöksége elnökből (elnökhelyettesből), titkárból (főtitkárból), fegyelmi megbízottból és tagokból (póttagokból) áll

(2)[55] Az elnökség tisztségviselőinek, tagjainak és póttagjainak számát az ügyvédi kamara közgyűlése határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról.

(3)[56] Az elnökség

a) összehívja az ügyvédi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását;

b) elbírálja az ügyvédi kamarai felvételi kérelmeket;

c) meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szempontjait;

d) dönt az ügyvédi kamarai tagság megszüntetéséről;

e) kijelöli az egyéni ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd a hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesítésről nem gondoskodott;

f) kijelöli az egyéni ügyvéd irodájának felszámolóját, ha az ügyvéd kamarai tagság megszűnt, és a folyamatban levő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott;

g) meghatározza az ügyvédek és az ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat;

h) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről;

i) elbírálja az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata elleni fellebbezést;

j) megállapítja az ügyvédi kamara költségvetését, és beszámol a költségvetés felhasználásáról;

k) meghatározza az ügyvédi kamara ügyrendjét;

l) beszámol a közgyűlésnek;

m) intézi az ügyvédi kamara egyéb ügyeit;

n) elvégzi a közgyűlés által meghatározott feladatokat.

(4)[57] Az ügyvédi kamara elnökségének első fokon hozott határozata ellen az, aki a határozatot magára nézve sérelmesnek tartja - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a határozat közlésétől számított 15 napon belül az Országos Ügyvédi Kamara elnökségéhez halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

35. § Az ügyvédi kamara elnöke

a) képviseli az ügyvédi kamarát;

b) biztosítja az elnökség és a választott bizottságok működését, előkészíti üléseit, s gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról;

c) tevékenységéről beszámol az ügyvédi kamara elnökségének;

d)[58] fegyelmi eljárást indít, figyelmeztetést alkalmaz, és indítványozza az ügyvéd kamarai tagságának megszüntetését;

e) munkáltatói jogot gyakorol az ügyvédi kamara alkalmazottai felett.

36. § (1) Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyvédi kamara elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a kamara titkára helyettesíti.

(2) Az ügyvédi kamara elnökhelyettese és titkára az elnök által a hatáskörükbe utalt feladatokat látják el.

37. § A fegyelmi bizottság elnökből, elnökhelyettesből, valamint tagokból (póttagokból) áll. A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki.

38. § (1) Az ellenőrző bizottság elnökből és két tagból (egy póttagból) áll.

(2) Az ellenőrző bizottság az ügyvédi kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi.

39. §[59] Az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége hatályon kívül helyezi.

IV. Fejezet

Az Országos Ügyvédi Kamara[60]

40. § (1)[61] Az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete, amely képviseli az ügyvédség érdekeit, biztosítja az ügyvédség alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését, valamint a jogszabályi és az önkormányzaton belül önként vállalt kötelességeinek teljesítését. Az Országos Ügyvédi Kamara a jogalkotást, a jogalkalmazást és az ügyvédséget érintő kérdésekben véleményt nyilvánít, és javaslatot tehet az igazságügyminiszternek.

(2)[62]

(3)[63] Az Országos Ügyvédi Kamara jogi személy, a működésének költségeit az ügyvédi kamarák által fizetett költségtérítésből fedezi.

(4)[64] Az Országos Ügyvédi Kamara szervei

a) a teljes ülés;

b) az elnökség;

c) a fegyelmi bizottság;

d) az ellenőrző bizottság.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szerveken kívül gazdasági-szociális bizottság, oktatási bizottság és etikai bizottság is választható.

41. § (1) A teljes ülés az ügyvédi kamarák elnökeiből és az ügyvédi kamarák által választott tagokból áll.

(2) A teljes ülés

a) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az ügyvédséget, a jogalkalmazást és az igazságszolgáltatást érintő legfontosabb kérdésekben;

b)[65] az ügyvédi tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében szabályzatot és iránymutatást adhat ki, gondoskodik az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, e célból meghatározza az ügyvédi szervek feladatait;

c) megválasztja és beszámoltatja az elnökséget, a bizottságokat, valamint azok tisztségviselőit;

d) határoz az elnökség által előterjesztett költségvetésről és zárszámadásról;

e) meghatározza az ügyvédi kamarák által fizetett hozzájárulás mértékét;

f)[66] megállapítja az Országos Ügyvédi Kamara tisztségviselői díjazását;

g)[67] meghatározza az Országos Ügyvédi Kamara ügyrendjét.

(3)[68] Az Országos Ügyvédi Kamara elnöke szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal, vagy a tagság egyharmadának indítványára köteles a teljes ülést összehívni.

(4) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada megjelent. A teljes ülés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges.

42. § (1)[69] Az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége elnökből, elnökhelyettesekből, főtitkárból, titkárokból, fegyelmi főmegbízottakból és a teljes ülés által választott tagokból (póttagokból) áll.

(2) Az Országos Ügyvédi Kamara Elnöksége[70]

a) összehívja a teljes ülést és javaslatot tesz az ülés napirendjére, a teljes ülés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát előkészíti, s a teljes ülés határozatainak végrehajtását megszervezi;

b) véleményt nyilvánít az ügyvédséget, a jogalkalmazást és az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben;

c) az ügyvédi kamarák vizsgálatát elrendeli, a vizsgálati tapasztalatokat megtárgyalja, beszámoltatja az. ügyvédi kamarák elnökeit;

d) jóváhagyja az ügyvédi kamarák ügyrendjét;

e)[71]

f)[72]

g)[73]

h) elbírálja az ügyvédi kamara elnökségének határozata elleni fellebbezést;

i)[74] az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezi;

j)[75]

k)[76]

43. § (1) A fegyelmi bizottság elnökből, elnökhelyettesből, valamint tagokból (póttagokból) áll.

(2) A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki.

44. § (1) Az ellenőrző bizottság elnökből és négy tagból áll.

(2)[77] Az ellenőrző bizottság az Országos Ügyvédi Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi.

45. § Az Országos Ügyvédi Kamara elnöke[78]

a)[79] képviseli az Országos Ügyvédi Kamarát;

b) biztosítja az elnökség és választott bizottságai működését, és gondoskodik határozatainak végrehajtásáról;

c)[80] biztosítja az Országos Ügyvédi Kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol;

d) fegyelmi eljárást kezdeményez.

46. § (1)[81] Az Országos Ügyvédi Kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.

(2)[82] Az Országos Ügyvédi Kamara elnökhelyettesei és titkárai az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége által hatáskörükbe utalt feladatokat látják el.

V. Fejezet

Választások

47. § (1) Az ügyvédi önkormányzati szervek tisztségviselőit és tagjait öt évre választják, megbízatásuk a következő választásig szól.

(2)[83] Az ügyvédi kamarai választások időpontját az Országos Ügyvédi Kamara Elnöksége, az ügyvédi irodai választások időpontját az ügyvédi kamara elnöksége határozza meg.

48. § (1) Az ügyvédi szervek tisztségviselőit és tagjait titkos szavazás útján kell megválasztani.

(2)[84] A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit ugyanabban az ügyvédi önkormányzati szervezetben több tisztségre választottak meg, csak egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.

(3) Nem választható az az ügyvéd, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

49. § (1)[85] A választó szerv tagjainak egyharmada, az ügyvédi kamara elnöksége, illetőleg az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége a megbízás lejárta előtt is indítványozhatja bármelyik választott tisztségviselő visszahívását és új választás kitűzését. Az indítványról a taggyűlés (közgyűlés, teljes ülés) 15 napon belül határoz.

(2) A választás részletes szabályait a választási szabályzat tartalmazza.

VI. Fejezet

Törvényességi felügyelet[86]

50. §[87] (1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara tevékenysége felett.

(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében

a) ellenőrzi az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt, hogy a tevékenységük megfelel-e a jogszabályoknak;

b) ellenőrzi, hogy az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara határozatai nem sértenek-e jogszabályt;

c) fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(3) Az igazságügyminiszter

a) az ügyvédi kamara, illetve az Országos Ügyvédi Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát, illetőleg szabályzatát és az ügyvédi iroda jogszabállyal ellentétes alapszabályát hatályon kívül helyezheti;

b) ismételt, súlyos törvénysértés esetén az ügyvédi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara működését felfüggesztette, miniszteri küldöttet rendel ki az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.

51. §[88]

52. §[89]

VII. Fejezet

Az ügyvédjelölt

53. §[90] (1) Ügyvédjelöltként az ügyvédi kamarai névjegyzékbe azt az egyetemi jogi végzettséggel rendelkező, magyar állampolgár, büntetlen előéletű kérelmezőt kell felvenni, aki igazolja, hogy az ügyvédi kamara területén működő egyéni ügyvéddel vagy ügyvédi irodával ügyvédjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.

(2) Ügyvédjelölti munkaviszony csak azzal létesíthető, akit az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvettek.

(3) Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt, akinek a munkaviszonya megszűnt, és újabb ügyvédjelölti munkaviszony létesítését az ügyvédi kamaránál kilencven napon belül nem igazolta.

54. §[91]

55. §[92] Az ügyvédjelölt a munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és más hatóság előtt eljárni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

56. §[93] (1) Az ügyvédjelölt fegyelmi felelősségére a 14- 16. § rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) a szakvizsgára bocsátáshoz jogszabályban meghatározott joggyakorlati idő meghosszabbítása legfeljebb egy évvel,

d) törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések.

57. §[94]

58. § Az ügyvéd - az erre vonatkozó jogszabályok szerint - társadalombiztosítási ellátásra jogosult.

59. §[95] Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység hivatásszerű ellátására törvény által feljogosított más személy vagy szervezet is jogosult.

60. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1983. szeptember hó 1-én lép hatályba; egyidejűleg az 1958. évi 12. törvényerejű rendelet és az ezt módosító 1966. évi 22. számú és 1976. évi 26. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik.

61. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) 67. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A perben meghatalmazottként eljárhat)

"c) az ügyvédi munkaközösség;"

(2)[96]

(3) A Pp 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés második mondata hatályát veszti:

"(1) Teljes vagy részleges költségmentesség esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérelmére pártfogó ügyvédként rendeli ki a bíróság székhelyén működő ügyvédi munkaközösséget, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik."

(4) A Pp. 70. §-a (3) bekezdésének első mondata hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára