Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

A Kúria Köf.5019/2013/8. számú precedensképes határozata. [2001. évi L. törvény 22. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az önkormányzat anyagi jogforrásként eredeti vagy származékos normát alkot. Utóbbi esetben meg kell felelnie a felhatalmazó, illetve azon normának, amelyre visszavezeti önmagát.

Mivel sem a Helyi adó tv., sem pedig az Art. nem hatalmazza fel az önkormányzatot ara, hogy új adónemet, illetve az adó megfizetésének az Art-tól eltérő idejét vagy módját szabályozza, ezért az ilyen önkormányzati rendelet törvénysértő.

***********

A KÚRIA

önkormányzati tanácsa

Köf.5.019/2013/8.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a dr. Balogh Ádám ügyvéd által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4025 Debrecen, Piac u. 54.) indítványozónak, a dr. Fejesné dr. Terdik Edda jogtanácsos által képviselt Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (4025 Debrecen, Piac u. 20.) ellen Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi adókról szóló 35/1999.(XII.10.) számú közgyűlési rendeletének felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi adókról szóló 35/1999.(XII.10.) közgyűlési rendelet 19/A. § (1) bekezdése törvénysértő, ezért azt 2013. december 31. napjával megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: érintett önkormányzat) elsőként 2007-ben, azt követően pedig 2009-ben fogadta el a helyi adókról szóló 35/1999.(XII.10.) közgyűlési rendelete (a továbbiakban: Kgyr.) 19/A. § (1) bekezdésének módosítását.

2. Az első módosítást követően, 2008. április 3-án az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési Főosztálya (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felhívással fordult az érintett önkormányzathoz azzal, hogy a módosítás sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.), valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) egyes rendelkezéseit, valamint pozitívan különbözteti meg a kutatás-fejlesztést végző vállalkozásokat. Az érintett önkormányzat megtárgyalta a törvényességi felhívásban foglaltakat, de azzal nem értett egyet.

3. Az indítványozó az ismételt és eredménytelen törvényességi felhívást követően az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a Kgyr. 19/A. § (1) bekezdésének megsemmisítését.

4. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 72. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság 2013. márciusában kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához.

5. Az indítványozó érvelése szerint a Kgyr. 19/A. § (1) bekezdése adókedvezményként értékelendő. A Helyi adó tv. 43. § (3) bekezdése és az Art. 37-39. §-ai rendezik az adó megfizetésének időpontját és módját. E törvényi szabályok az adófizetési módok alatt a pénzügyi teljesítést rendezik, és meghatározzák az iparűzési adónemben a helyi önkormányzatok által szabályozható mentességek és kedvezmények körét. A Kgyr. támadott szakasza ezzel szemben kedvezményszabály és az adófizetés olyan módját szabályozza, amelyre az érintett önkormányzatnak nem volt törvényi felhatalmazása. Az indítvány utal arra is, hogy a Helyi adó tv.-t módosító 2001. évi L. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 22. §-a iktatta be a Helyi adó tv. 7. § (1) bekezdését, valamint 39/C. §-át, amely rendelkezések 2003. március 31-től kezdődően kizárják azt, hogy helyi iparűzési adónemben az önkormányzatok kedvezményszabályokat alkossanak. A Ptv. 79. §-a értelmében az önkormányzatok 2007. december 31.-ei határidővel kötelesek voltak hatályon kívül helyezni mindazon határozott és határozatlan időtartamú adókedvezményt, amelyek ellentétesek voltak a Helyi adó tv. 7. § e) pontjában foglaltakkal.

Az indítvány értelmében azzal, hogy a támadott rendelkezés csak a kutatást, kísérleti fejlesztést végző vállalkozások részére állapított meg kedvezményt, hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a helyi iparűzési adó hatálya alá tartozó vállalkozók között. Mindezen indokok alapján indítványozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa semmisítse meg a Kgyr. 19/A. § (1) bekezdését.

6. Az érintett önkormányzat Alkotmánybírósághoz benyújtott állásfoglalásában vitatta, hogy a támadott rendelkezés adókedvezmény volna. Ebben a körben különböző adótörvények [például: a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) által az adófizetés módja tekintetében bevezetett modell] által létrehozott adófizetési modelleket ismertetett, ezzel párhuzamba hozva a Kgyr. helyi iparűzési adó megfizetésére vonatkozó 19/A. §-át. Álláspontja szerint tehát a rendelet hatálya alá tartozó vállalkozások nem mentesülnek az adó egy részének a megfizetése alól, hanem ezt a kötelezettségüket a város érdekében, a város által preferált módon teljesítik. A kedvezmény - ha egyáltalán erről beszélni lehet - nem financiális, hanem technikai, eljárási jellegű, amely azonban "tipikusan növeli a helyi iparűzési adó össz-alapját, mert ez az összeg az adóztatás alapjául szolgáló bevételként jelentkezik."

Az érdemi állásfoglalás ugyanakkor az Európai Unió joganyagára is hivatkozik abban az összefüggésben, hogy a kutatás-fejlesztés az Európai Unió prioritással bíró politikái közé tartozik, és mint ilyen, a közösségi jog szerint nem lehet diszkriminatív. Az uniós jogi vonzatok tekintetében az érintett önkormányzat állásfoglalása az Európai Unió különböző intézményeinek közleményeiben foglaltakra alapozott.

7. A Kúria ismételten felhívta az érintett önkormányzatot állásfoglalása kiegészítésére. Az érintett önkormányzatnak arra kellett választ adnia, hogy hogyan hozható párhuzamba a támadott adószabályozás a Helyi adó tv. 2013. január 1-jétől hatályos 35. és 39. §-aival, valamint a 39. § (1) bekezdés d) pontjával. A felhívás kiterjedt arra is, hogy amennyiben az érintett önkormányzat a tagállami törvényi szabályozást az uniós joggal ellentétesnek ítéli, úgy fejtse ki ezen álláspontját, támaszkodva az Európai Unió elsődleges avagy az uniós intézmények által alkotott másodlagos joganyagra illetve az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatára.

Az érintett önkormányzat csupán a korábbiakban előterjesztett állásfoglalásában foglaltakat tartotta fenn.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!