A Szegedi Ítélőtábla Pf.20329/2011/2. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 339. §] Bírók: Hámori Attila, Kermenes István, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.329/2011/2.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Szula Attila ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű, (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű és a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt (III.renű alperes neve, címe) alatti székhelyű III. rendű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2011. március 7. napján kelt 5.P.20.344/2010/11. számú ítéletével szemben a felperes 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg a III. rendű alperesnek 15 nap alatt 30.000,- (Harmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az É... Kft. 2003-ban társasház építésébe kezdett (település, utca, házszám) alatti ingatlanon. A III. rendű alperes tudomást szerzett arról, hogy az építkezés az építési engedély beszerzése előtt megkezdődött, ezért helyszíni szemlét tartott, majd 2003. augusztus 19-én az alapozás végleges fennmaradására és az épület terv szerinti továbbépítésére engedélyt adott, egyben a kivitelezővel szemben építésügyi bírságot szabott ki. A II. rendű alperes felelős műszaki vezetőként dolgozott 2003. október 10. napjáig, október 31-én bejelentette a III. rendű alperesnek is, hogy ezt a feladatot a továbbiakban nem látja el. Ebben az időpontban az épület körítő főfalai álltak. A továbbiakban az építkezés műszaki vezető közreműködése nélkül zajlott.

A kivitelező kismértékben eltért az építési engedélytől, 2005. februárjában megvalósulási tervet készített, amely tartalmazta a módosításokat is. Az elkészült lakások tulajdonosai 2005-ben megbízták az I. rendű alperest, hogy a használatbavételhez szükséges okiratokat szerezze be és tegyen műszaki vezetői

- 2 -

nyilatkozatot. Ezek alapján a III. rendű alperes az érintett lakásokra a használatbavételi engedélyt megadta.

A felperes 2006. március 23-án az É... Kft-vel 4.000.000,- Ft-os vételáron a 9. számú, 68 m² alapterületű tetőtéri lakásra adásvételi szerződést kötött. Ebben rögzítették, hogy a vételár kialakításánál figyelembe vették a készültségi fokot, hiányoztak a belső válaszfalak, a teljes belső szerelési és szerelvényezési munkák. Az eladó tájékoztatta a felperest arról is, hogy egyes munkákat már a lakók végeztek, ilyenek voltak a homlokzatvakolás, a tetőszerkezet megerősítése, a betonozás, a közművek lakásokba való bevitele, mely munkák tekintetében a vevő a lakóközösséggel külön megállapodást fog kötni. Tartalmazza a szerződés, hogy: "Evonatkozásban az eladót felelősség nem terheli". A vétel megtekintett állapotban történt, a felperes lényegében egy továbbépítésre szánt padlásteret vásárolt meg.

Az eladó kft-vel szemben 2006. szeptember 19-én felszámolás indult, a cég törlése a cégjegyzékből 2008. március 7-én megtörtént. A felperes az eladóval szemben hibás teljesítésre alapítottan semmilyen igényt nem érvényesített.

A felperes kezdeményezte a III. rendű alperesnél az építési engedély módosítását, a tervező ennek során két támasztó oszlop elhelyezését tartotta szükségesnek. A III. rendű alperes 2008. december 10-én hozott III.775-10/2008. számú határozatával engedélyt adott a tetőtéri lakás műszaki tervdokumentációtól eltérő módon történő továbbépítéséhez azzal, hogy a kivitelezés során a tetőszerkezet és a lépcsőfeljáró megerősítésére van szükség, miként azt a benyújtott és (személy neve) által készített műszaki leírás tartalmazza.

A felperes felkérésére 2007. december 15-én (személy neve) szakértői véleményt készített és megállapította, hogy az eredeti 6,6 m fesztáv helyett 7,7 m készült, eltértek az építési engedélytől. Álláspontja szerint a szakszerűtlen munkáért a kivitelező felel, de mulasztott a műszaki vezető és a használatbavételi engedélyt kiadó hatóság is. Kimunkálta a javítási költségeket és az értékcsökkenés mértékét.

A felperes keresetében az általa beszerzett szakvéleményre alapítottan 2.975.000,- Ft szerződésen kívül okozott kár egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Arra hivatkozott, hogy az I. és II. rendű alperesek műszaki vezetőként felelősséggel tartoznak a kivitelezés hibáiért. A III. rendű alperes államigazgatási jogkörben eljárva elmulasztotta a tervtől eltérő építkezés ellenőrzését, majd törvénysértő módon adta ki a használatbavételi engedélyeket.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását arra figyelemmel kérte, hogy a kivitelezésben műszaki vezetőként nem vett részt, tevékenysége csupán azon lakásokra korlátozódott, amelyek tulajdonosai a használatbavételi engedély beszerzése kapcsán megbízták.

A II. rendű alperes kiemelte, hogy az építkezésben való részvétele műszaki vezetőként 2003. októberéig tartott, a tetőszerkezet kivitelezése ezt követően történt, arra semmilyen hatással nem lehetett.

A III. rendű alperes álláspontja szerint a használatbavételi engedélyek kiadása jogszerűen történt. Kiemelte, hogy a felperes az adásvételkor tisztában volt azzal, miként valósult meg a kivitelezés, bizonyos munkákat maguk a lakók végeztek el, a továbbiakban milyen munkákra lesz szükség. Ezt kompenzálta a 4.000.000,- Ft-os vételár.

- 3 -

Pf.I.20.329/2011/2.szám