A Kecskeméti Törvényszék Mf.21399/2010/9. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 68. §, 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. §] Bírók: Bulla László, Gálné dr. Galgóczy Mária, Koós Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.226/2009/27., *Kecskeméti Törvényszék Mf.21399/2010/9.*, Kúria Mfv.10461/2012/10., 3143/2024. (V. 3.) AB határozat

***********

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Mf.21.399/2010/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Bodolai László ügyvéd (ügyvéd címe által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperes által,- jogtanácsos (jogtanácsos címe által képviselt alperes neve alperes címe alatti székhelyű alperes ellen felmentés jogellenes-ségének megállapítása iránt indított perében a városi Munkaügyi Bíróság 2010. május 13. napján kelt 4.M.226/2009/27. számú ítélete ellen az alperes 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése és a felperes Mf.3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezése folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000-(Egyszázötvenezer) forint első-és másodfokú eljárási költséget, egyben mellőzi az elsőfokú ítélet szerint az alperest a felperes javára 500.000 forint perköltség megfizetésére történt kötelezését.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága külön felhívására 7000-(Hétezer)forint le nem rótt elsőfokú eljárási és 12.000-(Tizenkettőezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes 1999. szeptember 1. napján létesített szolgálati viszonyt az alperessel. A felperes 2004. október 1. napjától kezdődően a központnál, utóbb annak jogutódjánál a városi Regionális Ellenőrzési Központnál alosztályvezetői feladatokat látott el.

A alperes neve parancsnoka a 2008. december 9. napján kelt számú parancsával a felperes szolgálati viszonyát 2008. december 12-i hatállyal felmentéssel megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperesnek a regionális központnál betöltött munkaköréhez "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges. A felperes nemzetbiztonsági ellenőrzése során a nemzetbiztonsági hivatal kockázati tényezőt állapított meg, amely körülményt az állományilletékes parancsnok mérlegelte és a beosztás ellátására alkalmatlannak minősítette. A paranccsal szemben a felperes panaszt nyújtott be, amit a minisztérium szakállamtitkára a 2009. február 19. napján kelt 2601/1/2009. számú határozatával elutasított.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a X Y számú parancsa jogellenesen szüntette meg felmentéssel a szolgálati viszonyát. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felmentés nem felel meg a Hszt. 56. § (8) bekezdésében foglalt világosság követelményének, ugyanis abból nem állapítható meg, hogy miért nincs szükség a felperes szolgálati viszonyának a fenntartására. Álláspontja szerint a felmentés indokolása közhelyszerű, tények és konkrétumok nélküli. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a felmentés a valóság követelményeinek sem felel meg. Előadása szerint a nemzetbiztonsági szempontból történő alkalmassága nem feltétele a szolgálati viszonya fenntartásának, minthogy a minisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkakörének megállapításáról rendelkező 34/1996. (XII.21.) PM rendelet, továbbá ennek módosításáról rendelkező 22/2007. (X.10.) PM rendelet által meghatározott munkakörök között a munkaköri beosztása nem szerepel. Hangsúlyozta, hogy jogellenesen került sor a "C" típusú kérdőív kitöltetésére és az ez alapján elvégzett ellenőrzés lefolytatására, minthogy a munkakörére nem írja elő jogszabály a "C" típusú kérdőív kitöltését.

A felperes a jogellenesség megállapítása mellett vissza-helyezésének mellőzésével az utolsó négy naptári negyedévben elért jövedelméből számított az átlagkeresete alapján a megtérült jövedelmének beszámításával 2010. május 13. napjáig 4.031.364 forint elmaradt illetmény és ezen összeg után a középarányos időponttól számított késedelmi kamat, 1.313.648 forint négyhavi végkielégítés, 1.983.580 forint négyhavi felmentési időre járó átlagkereset és ezen összegek után 2008. december 12. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat és a Hszt. 197. § (6) bekezdése alapján 3.471.265 forint héthavi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes olyan munkakört töltött be az alperesnél, ami a 34/1996. (XII.21.) PM rendelet 2007. október 16. napjáig hatályos 3.17., és a 3.23. pontjai alapján fontos és bizalmas munkakörnek minősül. Mind a 3.17., mind a 3.23. ponthoz tartozó munkakört ellátó érintett személyek tekintetében a biztonsági ellenőrzést megelőzően kitöltendő kérdőív típusa "C" volt. Határozott álláspontja szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való írásbeli hozzájárulásának, a biztonsági kérdőívben lévő ún. biztonsági nyilatkozat aláírásának az időpontja az ügydöntő abban a kérdésben, hogy milyen típusú biztonsági kérdőívet kellett a felperesnek kitöltenie, s milyen típusú ellenőrzést fog a nemzetbiztonsági hivatal lefolytatni. A 15/1997. (V.8.) PM rendelet 14. § (3) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartásának kérdését és amennyiben az állományilletékes parancsnok az állomány tagját a beosztás ellátására alkalmatlannak találja, a szolgálati viszonyának megszüntetéséről soron kívül intézkednie kell. Az állományilletékes parancsnok tehát kötelezően előírt mérlegelési jogkörrel rendelkezik, e mérlegelési jogkörben hozott döntését a bíróságnak felülbírálni nincs jogosultsága. A felperes arra történt hivatkozása kapcsán, hogy a felmentés indokolása nem felel meg a világosság és a valóság követelményének hangsúlyozta, hogy az Nb.tv. 72. § (5) bekezdése értelmében az ellenőrzéshez kitöltött kérdőív, valamint az ellenőrzés során a szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minősülnek, erre tekintettel a nemzetbiztonsági ellenőrzés ténymegállapításait a felmentésről szóló személyügyi parancs értelemszerűen nem tartalmazhatja. Ugyanakkor az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 15. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján a felperes mint a vizsgálat érintettje megismerési kérelemmel fordulhatott volna a minősítőhöz, aki engedélyt adhat a minősített adat megismerésére, avagy a kérelmet elutasítja, amely utóbbi esetben a felperes bírósági eljárást kezdeményezhet.

A kereseti kérelem összegszerűségét illetően előadta, hogy a felperessel hasonló, vagy azonos beosztásban lévők illetménye csökkent, jutalmazásuk kisebb mértékű, mint a szolgálati viszony megszüntetését megelőző négy negyedévben volt, ezért az elmaradt illetmény megállapítását a 2010. április 30. napjáig megállapítható vélelmezett illetményösszeg figyelembevételével kérte. Az átalány-kártérítés vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint a Hszt. 197. § (6) bekezdése nem alkalmazható, továbbá a végkielégítés és a felmentési időre járó átlagkereset után a felperes részére kamat a kért időponttól nem jár.