15/1997. (V. 8.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), c), d), f), h), i), j), k), l), m) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr), valamint a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, továbbá a törvényben meghatározott esetben és körben a testület hivatásos és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira terjed ki.

A szolgálati viszony alanyai

(A Hszt. 36. §-ához)

2. § (1) A szolgálati viszony a vám- és pénzügyőrség, mint munkáltató és az állományába kerülő személy között határozatlan időtartamra jön létre.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat (a továbbiakban: munkáltatói jogok) a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) gyakorolja, aki ezt a jogkörét e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint ruházhatja át.

Szolgálati viszony létesítése

(A Hszt. 37-41. és 310-312. §-aihoz)

3. § (1) A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományába, a Hszt. 37. §-ban rögzített feltételek megléte esetén kinevezhető:

a) zászlósi, tiszthelyettesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik, illetve középiskolai végzettség nélkül az, aki a Hszt. 309. § (2) bekezdésében meghatározott feladatot lát el,

b) tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztásba, aki hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben az adott beosztás ellátásához szükséges szakképesítést szerzett.

(2) Tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátáshoz szükséges szakképesítés

a)[1] a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységébe tartozó feladatokat ellátók tekintetében

aa) az Állam- és Jogtudományi Egyetemen,

ab) a Közgazdaságtudományi Egyetemen,

ac) a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nemzetvédelmi és katonai képzési területének szakjain,

ad) az Államigazgatási Főiskolán,

ae) a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán,

af) a Külkereskedelmi Főiskolán,

ag) a Rendőrtiszti Főiskola Vámigazgatási és a Nyomozati Szakán

b) a speciális (funkcionális) feladatokat ellátók tekintetében a munkaterületnek megfelelő felsőfokú szakképesítés.

(3) A polgári életből történő felvétel esetén férfiaknál előnyben részesül, aki a sorkatonai szolgálatát letöltötte.

(4) A Hszt. 37. § (3) bekezdésében meghatározott jogkört az országos parancsnok gyakorolja.

(5)[2] A vám- és pénzügyőrségnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, munkaköröket, az ahhoz kapcsolódó rendfokozatot, beosztási kategóriát és képesítési követelményt az 1. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben nem szereplő munkakörök betöltésére hivatásos szolgálati viszony nem létesíthető.

4. § (1)[3] Szolgálati viszony állományba vételi eljárás keretében létesíthető. A jelentkezést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz címezve, írásban kell előterjeszteni, és mellékelni kell hozzá a saját kézzel írt önéletrajzot.

(2)[4] A felvételi eljárás során be kell mutatni:

a) az erkölcsi bizonyítványt,

b) az iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratot,

c) a jelentkező, valamint a közeli hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 37. § és 258. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzések elvégzéséhez és személyes adataik kezeléséhez,

d) vagyonnyilatkozat tételére kötelezett beosztásba való felvételekor a jelentkező, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársa, gyermekei írásbeli hozzájárulását személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott szervek általi - kezeléséhez,

e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jelről (TAJ) szóló igazolást,

f) az adóazonosító jelről szóló adóigazolványt,

g) férfiak esetében, amennyiben sorkatonai szolgálatát letöltötte az erről szóló igazolást,

h) a korábbi foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat.

Eredetiben kell bemutatni az a), c), d), g) és h) pontban foglaltakat.

(3) A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozata ösztöndíjas hallgatójának a hivatásos szolgálati viszony vállalását tartalmazó nyilatkozatot kell tennie.

(4) A szolgálati viszony létesítése törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeinek (így különösen: egészségi, pszichológiai, egyes esetekben nemzetbiztonsági követelmények) meglétét a szolgálati elöljáró intézkedése alapján, a személyügyi szerv köteles ellenőrizni, illetve ellenőriztetni.

(5) A felvételi eljárás eredményéről a jelentkezőt írásban kell tájékoztatni.

5. § (1) A pénzügyőrt a próbaidő tartama alatt előképző tanfolyamra be kell rendelni, illetve az országos parancsnok által kijelölt tananyagból be kell számoltatni.

(2) A próbaidő leteltéig kell dönteni a szolgálati viszony esetleges megszüntetéséről.

6. § A szolgálati viszony az állományba vételt elrendelő parancs, határozat (kinevezési okmány) felek általi aláírásával jön létre, mellyel egy időben az állományba lépőnek esküt vagy fogadalmat kell tennie. Az aláírt eskü, fogadalmi okmány egy példányát a felvett személynek kell átadni, egy példányát pedig a kinevezési okmány mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.

A szolgálati viszony módosítása

(A Hszt. 15., 33., 46., 51., 102. és 314. §-aihoz)

7. § (1) A szolgálati viszonynak a kinevezési okmányban rögzített lényeges körülményre vonatkozó módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére, vagy a pénzügyőr kérelmére történik. Ez esetekben új okmányt - parancsot, határozatot - kell készíteni.

(2) A szolgálat érdekében történő áthelyezés a Hszt. 47. § (2) bekezdésében rögzített korlátozás betartásával magasabb vagy azonos beosztásba történhet.

(3)[5] Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetői beosztások esetén magasabb a szervezeti struktúrában elfoglalt helye vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, illetve mindezek azonossága esetén magasabb az illetménykiegészítés vagy a vezetői illetménypótlék mértéke. Amennyiben a beosztásváltozás nem jár beosztási kategóriaváltással, úgy a beosztásban eltöltött időt az áthelyezés esetén folyamatosnak kell tekinteni.

(4)[6] A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetői szintek szerinti beosztásba kinevezettek esetében a kinevezési okmányban a munkakör megnevezése mellett rendelkezni kell az illetmény besorolás szempontjából irányadó vezető szint meghatározásáról is.

(5)[7] A vezetői beosztásból történő felmentést írásban kell elrendelni, és annak átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6)[8] A Hszt. 245/D. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlását személyes megbeszélés keretében kell végrehajtani, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni, és egy példányát az érintett részére át kell adni.

(7)[9] Az (5)-(6) bekezdés szerinti megbeszéléseken részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy a szolgálati elöljárónak, valamint a személyügyi szerv vezetőjének - és amennyiben az érdekelt igényli - a szakszervezet képviselőjének.

(8)[10] A pénzügyőr kérelem alapján történő áthelyezése elsősorban családi, szociális, vagy egyéb méltánylandó indok alapján, de a szolgálati érdek sérelme nélkül történhet. A kérelmet írásban, a szolgálati út betartásával, az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki köteles a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a hatáskörét meghaladó ügyben a kérelmet javaslatával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz továbbítani.

(9)[11] A hivatásos szolgálati beosztás átminősítése esetén a pénzügyőr más beosztásba helyezéséig, illetve szolgálati viszonyának megszűnéséig változatlan feltételek mellett - eltérő státuson - a hivatásos állományra vonatkozó jogosultságok biztosítása mellett tovább foglalkoztatható.

8. § Amennyiben a pénzügyőr - a Hszt. 48. § (1) bekezdés a) pontja jogcímén történő alacsonyabb beosztásba helyezést - nem fogadja el, és a rendelkezési állományba vétel feltételei nem állnak fenn, vele szemben - a szolgálati viszonyban töltött idejétől függően - a Hszt. 56. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 182. § (1) és (4) bekezdése szerint kell eljárni.

9. § (1) A szolgálati beosztás módosítása esetén előzetesen meg kell vizsgálni a pénzügyőrnek a beosztásra való egészségi alkalmasságát.

(2) Az éves költségvetési törvénnyel jóváhagyott létszámon belül a vám- és pénzügyőrség állományába tartozó, de szolgálati beosztást ideiglenesen be nem töltő pénzügyőrök elhelyezésére, a rendszeresített státusokat nem érintő, legfeljebb a hivatásos állomány összlétszámának tíz százalékát kitevő "rendelkezési állományú" státust kell biztosítani.

(3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f) pontjai alapján beosztás hiánya miatt rendelkezési állományban lévők részére az állományilletékes parancsnok köteles a szolgálatteljesítés helyét meghatározni, és számukra képzettségüknek, felkészültségüknek, illetve az f) pont esetében egészségi, pszichikai és fizikai állapotuknak megfelelő, ideiglenes feladatot biztosítani.

Vezénylés

10. § (1)[12] Nem minősül külföldi szolgálatra vezénylésnek, ha a pénzügyőr nemzetközi szerződés alapján külföldön létesített magyar vám- és pénzügyőri hivatalnál teljesít szolgálatot. Ilyen esetben a Hszt. 322. § (2) bekezdésben foglalt külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

(2) A Vám- és Pénzügyőri Iskolára berendelések esetében vezénylést nem kell elrendelni.

(3) A vezénylés elrendelésére a középfokú szerv illetékességi területén a középfokú szerv parancsnoka, míg a különböző középfokú szervek között, illetőleg az országos parancsnokságra vagy onnan történő vezénylésre az országos parancsnok jogosult.

A szolgálati viszony szünetelése

11. § (1) A pénzügyőr szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén beosztása a választásokig csak ideiglenesen, megbízással tölthető be.

(2) Amennyiben a szolgálati viszony szüneteltetésére a próbaidő alatt kerül sor, a kinevezésben rögzített próbaidő befejező időpontját nem kell módosítani.

A szolgálati viszony megszűnése

(A Hszt. 53. és 63. §-aihoz)

12. § A pénzügyőr a szolgálat érdekében vagy kérelmére - az átadó és a fogadó szerv parancsnokának egyetértésével - más fegyveres szervhez áthelyezhető.

13. § (1) A közös megegyezésre irányuló javaslatot, illetve kérelmet a szolgálati elöljáró soron kívül köteles felterjeszteni a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz.

(2) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését követő ismételt állományba vétel csak új szolgálati viszony létesítéseként, a Hszt. 37. § és a 40. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával lehetséges.

14. § (1) A felmentésről szóló parancsot legkésőbb a felmentés kezdő időpontja előtti munkanapon a próbaidő alatti azonnali hatállyal történő megszüntetés esetén a megszüntetés napján, de legkésőbb három munkanapon belül a pénzügyőrnek át kell adni.

(2) Az egészségi alkalmatlanság megállapítása csak a vám- és pénzügyőrség Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottsága) döntése alapján történhet. Ilyen esetben a bizottság jogerős határozatát kell a felmentésről szóló parancshoz, határozathoz mellékelni.

(3)[13] A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartásának kérdését, azonban a biztonsági szakvélemény megállapításával szemben benyújtott panasz jogerős elbírálásáig a beosztás betöltéséről vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről nem lehet dönteni.

(4)[14] Akivel szemben az ellenőrzés során felmerült kockázati tényező, illetve az az ellen benyújtott panasz jogerős elbírálása alapján az állományilletékes parancsnok a beosztás ellátására vonatkozó alkalmatlanságot állapít meg, a szolgálati viszony megszüntetésére soron kívül intézkedni kell. Az érintettet a felmentési idő teljes időtartamára mentesíteni kell a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

15. § (1)[15] A beosztás ellátására való alkalmatlanság megállapítására - az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság kivételével - csak a minősítés alapján a szolgálattal összefüggő tevékenységben jelentkező konkrét hibák, mulasztások megjelölésével van mód. A minősítés abban az esetben lehet a szolgálati viszony megszüntetésének jogalapja, ha a feltárt hibák ismétlődtek, az azok kijavítására adott határidő eredménytelenül telt el, illetve a mulasztások súlyossága miatt az érintett további hivatásos állományban tartása sértené a Vám- és Pénzügyőrség érdekeit. Az alkalmatlanság megállapítása előtt biztosítani kell az érintett vagy képviselőjének meghallgatását, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A Hszt. 56. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanná válást az ügyet érintő kivizsgálás alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban rögzítenie kell. A vizsgálat során biztosítani kell az érintett meghallgatását is.

16. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése előtt az érintettel beszélgetést kell folytatni, amelyen a szolgálati elöljárónak és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának részt kell venni. A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi jogi, személyi, illetve anyagi kérdést. A beszélgetésről írásos emlékeztetőt kell készíteni, amit a résztvevők aláírnak, s azt a személyi anyag részeként kell kezelni.

(2) Amennyiben a szolgálati viszony a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, úgy az érintettel legalább három hónappal előbb kell az (1) bekezdés szerinti beszélgetést lefolytatni.

(3) A szolgálati viszony megszüntetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szükséges okmányok előkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre, és a szolgálati viszony megszüntetése során intézkedésre jogosult szervek azokat a jogviszony megszűnése előtt legalább 15 nappal megkapják.

(4) Amennyiben a szolgálati viszony megszüntetésének parancsban rögzített időpontjáig a leszereléssel kapcsolatos intézkedések - a pénzügyőr hibáját kivéve - nem kerültek végrehajtásra, úgy a leszerelés tényleges megtörténtéig érintett részére az utolsó beosztásának megfelelő összegű illetményt kell folyósítani.

17. § Az országos parancsnokság, illetve a középfokú szerv

a) személyügyi szervének gondoskodnia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás és más okmányok előkészítéséről, az érintettnek való átadásáról, és a szolgálati igazolvány, valamint az egyéb visszaadási kötelezettséggel átvett dolgok bevonásáról,

b) pénzügyi szervének gondoskodnia kell a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban, határozatban rögzített járandóságok kifizetéséről, és a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás kiadásáról.

Hivatásos állományba való visszavétel

(A Hszt. 64. §-ához)

18. § (1)[16] Ismételt hivatásos állományba vétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. § előírásait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a korábbi szolgálati viszony során már beszámított szolgálati időt tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(2) Visszavétel esetén a pénzügyőrt legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért rendfokozatba kell kinevezni.

(3) A 64. § (2) bekezdés értelmében történő visszavételre a törvényben meghatározott felső korhatárra vonatkozó megkötöttség nélkül kerülhet sor.

19. § A pénzügyőrök tekintetében - a főigazgatók kivételével - a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogokat, továbbá - a tábornoki és ezredesi rendfokozatot kivéve - a rendfokozatokra vonatkozó munkáltatói döntéseket a Hszt. 308. §-ában foglaltak alapján - a jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott körben a közép- és alsó fokú szervek parancsnokai útján - az országos parancsnok gyakorolja.

Összeférhetetlenség

(A Hszt. 65. és 316. §-aihoz)

20. § (1) A pénzügyőr a Hszt. 65. és 316. §-ában meghatározottaknak megfelelően - a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségei maradéktalan teljesítése mellett létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.

(2) A Hszt. 65. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelemszerző tevékenységen kívül nem folytathatnak munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a testület alábbi vezető beosztású tagjai:

a) a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka és főigazgatói,

b) az országos parancsnokság főosztályvezetője és az azzal azonosan sorolt más beosztású vezető,

c) az országos parancsnokság főosztályvezető-helyettese és az azonosan sorolt más beosztású vezető,

d) az országos parancsnokság osztályvezetője és az azonosan sorolt más beosztású vezető,

e) alsó fokú szerv parancsnoka és parancsnokhelyettese.

21. § (1) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása szempontjából

a) munkavégzéssel járó egyéb jogviszony: a pénzügyőr szolgálati viszonyon kívüli jövedelemszerző tevékenysége;

b) jövedelemszerző tevékenység, különösen:

ba) a munkaviszony, a köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony keretében történő munkavégzés,

bb) a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsági tagjaként, könyvvizsgálójaként, tanácsadójaként kifejtett tevékenység,

bc) a gazdasági társaságok tagjai és a szövetkezeti tagok munkavégzése,

bd) a munkavégzésre irányuló egyéb - polgári jogi - jogviszonyok alapján végzett tevékenység;

c) szolgálati idő: a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés ideje.

(2) A szolgálati viszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszonya miatt a pénzügyőr a beosztása szerinti feladatát nem tudja a képességei alapján vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, illetőleg, ha emiatt egyes szolgálati feladatok ellátásával nem lehet megbízni.

22. § A pénzügyőr az Hszt. 65. § (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.

23. § (1) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését vagy módosítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. Orvosi magángyakorlat folytatása iránti kérelem engedélyezéséhez az országos parancsnok előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A kérelmet szolgálati úton, írásban kell benyújtani. Ha a kérelem tekintetében a Hszt. 65. § (1) bekezdés b) pontja, (5) és (6) bekezdése, valamint 316. §-a alapulvételével összeférhetetlenség nem állapítható meg, az engedélyt meg kell adni.

(3) A Hszt. 65. § (5) bekezdésében foglaltak alapján különösen összeférhetetlen a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, ha arra a pénzügyőr hatósági jogalkalmazó tevékenysége által érintett gazdálkodó szervnél és egyéb szervezetnél, illetve magánszemélynél kerülne sor, illetve a szolgálati hely és a tevékenységet biztosító szervezet között gazdasági, elszámolási jogviszony áll fenn.

(4) A kérelem tárgyában hozott döntéséről az állományilletékes parancsnok 30 napon belül köteles a pénzügyőrt értesíteni. Az elutasító döntést indokolni köteles.

24. § (1) Az engedélyhez kötött munkavégzéssel járó egyéb jogviszony befejezését vagy az e rendeletben foglaltakra figyelemmel lényeges, utóbb bekövetkező változását az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul jelenteni kell.

(2) Bejelentési kötelezettség alá eső munkavégzéssel járó egyéb jogviszony megszűnését, illetve módosítását is be kell jelenteni.

25. § (1) Ha a Hszt. szerinti összeférhetetlenségi okok valamelyike az engedély kiadását követően merül fel, illetve válik ismertté, az állományilletékes parancsnok az annak megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.

(2) A pénzügyőr a Hszt. 65. § (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettsége elmulasztásáért fegyelmi felelősséggel tartozik.

26. § A más - polgári - szervhez vezényelt pénzügyőr esetében a más szerv munkavállalóira vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A hivatásos állomány előmenetele

(A Hszt. 71-82. §-aihoz)

27. § A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró és a személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a pénzügyőr megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről.

28. § (1) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés az egyéb feltételek megléte esetén is soron kívülinek minősül.

(2) A soron kívüli előléptetésre a javaslatot az állományilletékes parancsnok terjeszti elő az országos parancsnokhoz.

29. § (1) A magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati évek alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.

(2) Annak az előresorolása, aki ellen a kötelező előresorolás időpontjában büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, az eljárás jogerős lezárásáig nem végezhető el. Ezt követően - ha vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabták ki - visszamenőleges hatállyal intézkedni kell besorolása, az új illetmény megállapítása iránt.

30. § (1) A pénzügyőr felkészültségét, szakmai teljesítményét, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével - minősítés, illetve szolgálati jellemzés formájában rendszeresen - 5 évenként - értékelni kell.

(2) A tisztek, főtisztek és tábornokok esetében a minősítést, a zászlósok és tiszthelyettesek esetében a jellemzést az 5 év eltelte előtt is el kell készíteni a Hszt. 82. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítést, illetve jellemzést a szolgálati viszony meghosszabbítására vonatkozó javaslat megtétele előtt szintén el kell készíteni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl jellemzést kell készíteni a pénzügyőr oktatási intézménybe történő beiskolázása, tartós külszolgálatra vezénylése, kitüntetésre és más magasabb elismerésre történő előterjesztése esetén is, amennyiben előző minősítésétől, illetve jellemzésétől több mint 3 év már eltelt.

(5)[17] A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos hallgatóiról, valamint a Vám- és Pénzügyőri Iskola vám- és pénzügyőri szaktanfolyamainak hallgatóiról tanulmányaik befejezésekor tanulmányi jellemzést kell készíteni.

(6) Az elkészült minősítést, jellemzést ismertetése előtt azt érintettnek megismerés céljából úgy kell kiadni, hogy annak tanulmányozására megfelelő idő álljon a rendelkezésére. A pénzügyőr kérésére észrevételezés végett azt az illetékes érdekképviseleti szervnek, illetve tisztségviselőnek is meg kell küldeni.

(7) A minősítés, illetve jellemzés ismertetésén az illetékes személyügyi szerv képviselőjének is részt kell venni. Érintett írásos észrevételét a minősítéshez, illetve jellemzéshez kell csatolni. Tájékoztatni kell őt arról, hogy a minősítés általa valótlannak tartott vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen jogorvoslattal élhet.

(8) A pénzügyőr szolgálati viszonyát érintő intézkedéseknél a minősítést (jellemzést) kell alapul venni.

(9)[18] A hivatásos állomány szolgálati tevékenységének, munkateljesítményének évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok által meghatározott célok figyelembevételével a szolgálati elöljáró két példányban írásban készíti el, és külön utasításban meghatározott határideig felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt - egyetértése esetén - jóváhagyja.

(10)[19] Az állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy jóváhagyott példányát az érintettnek át kell adni, míg másik példányát a személyi anyagban kell elhelyezni, amelynek megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következő minősítés elkészítésekor köteles figyelembe venni.

(11)[20] Az írásbeli értékelés átadására biztosított személyes megbeszélésén részt kell venni a szolgálati elöljárónak és a személyügyi szerv képviselőjének.

Pályázati rendszer

(A Hszt. 45. és 313. §-aihoz)

31. § A szolgálati beosztásban történő előmenetelt a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok kiválasztással vagy pályázat kiírásával is biztosíthatja.

32. § (1) A vám- és pénzügyőrségnél - a Hszt. 45. § (7) bekezdése szerinti vezető beosztásokat is beleértve -

a) az országos parancsnokság főosztályvezetői,

b) a középfokú szerv parancsnoki,

c) az egyes, a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységéhez képest speciális felsőfokú szakképesítést igénylő beosztások pályázat útján is betölthetők.

(2)[21]

(3) A pályázat meghirdetése (megjelenése) és a benyújtási határidő között legalább 30 napnak kell eltelnie.

33. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett szolgálati beosztás megnevezését és a szolgálati hely címét,

b) a szolgálati beosztás ellátásával kapcsolatos főbb feladatokat,

c) a szolgálati beosztás betöltésének kezdő időpontját,

d) a szolgálati beosztás ellátásához előírt képesítési és egyéb követelményeket,

e) a pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

f) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, továbbá az elbírálás várható időpontját,

g) a pályázattal kapcsolatos felvilágosításra jogosult nevét, címét és telefonszámát.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, a majdani munkájára vonatkozó elképzeléseit ismertető pályamunkát és a megpályázott beosztás betöltésével kapcsolatos esetleges feltételeit, igényét.

(3) A pályázathoz mellékelni kell a pályázati feltételekben meghatározott képesítési követelményeket igazoló bizonyítványok (oklevelek) másolatát és a pályázati felhívásban meghatározott egyéb kellékeket.

34. § (1) A pályázatokat bizottság bírálja el.

(2) A bizottság elnökét és tagjait az országos parancsnok írásban bízza meg.

(3) A bizottság 5 tagból, valamint az elnökből áll.

35. § (1) A bizottság ülését az országos parancsnokság személyügyi szerve készíti elő. Ennek keretében:

a) összeállítja a pályázók névjegyzékét,

b) megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázatok és mellékleteik megfelelnek-e a követelményeknek,

c) felhívást intéz a pályázóhoz az esetleges hiányok pótlására,

d) gondoskodik a bizottsági tagok és a pályázati követelményeknek megfelelő pályázók meghallgatásra történő meghívásáról.

36. § (1) A bizottság ülése zárt, azon a bizottság elnökén, tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn és - meghallgatásának idejére - a meghívott pályázón kívül más nem vehet részt.

(2) A bizottság a pályázatok értékelése és a meghívott pályázók személyes meghallgatása alapján foglal állást.

(3) Nem vehet részt a pályázat elbírálásában a pályázó, a pályázó hozzátartozója, valamint akitől annak tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

(4) A bizottság határozatképes, ha ülésén az elnök és legalább három tag jelen van. A bizottság állásfoglalását nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - az elnök szavazata dönt.

(5) Ha a szavazategyenlőség az első helyre sorolt személyére vonatkozik, a jelöltek közül valamennyit javasoltnak kell tekinteni.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez mellékelni kell a pályázók névjegyzékét és a bizottsági tagok megbízását. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a bizottság ülésének helyét, időpontját, a bizottság jelenlévő tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

b) a meghívott és megjelent pályázók nevét és címét,

c) a bizottság tagjainak a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét, a sorrendiséget illető állásfoglalását és annak rövid indoklását, valamint ezek összegzése alapján a bizottság kinevezésre vonatkozó javaslatát, illetve a (4) bekezdés szerinti szavazategyenlőség esetén az első helyre sorolt jelöltek névsorát.

37. § (1) A pályázatra kiírt beosztásba kinevezésről az országos parancsnok dönt.

(2) Ha a pályázat eredménytelen volt, új pályázatot kell kiírni.

(3) Az országos parancsnokság személyügyi szerve köteles a döntést követő 30 napon belül minden pályázót pályázata eredményéről értesíteni, egyúttal részükre a pályázati anyagot visszaküldi.

Szolgálatteljesítési idő

(A Hszt. 84-88. és 320. §-aihoz)

38. § A munkaközi szünet napi harminc perc.

39. § (1) Az ügyeleti szolgálat lehet állandó - folyamatos és folytonos, megszakítás nélküli - vagy eseti szolgálat, a készenlét szolgálati időn kívüli eseti szolgálat.

(2) Az állandó ügyeleti szolgálatot a pénzügyőr szolgálati beosztása alapján, az eseti ügyeleti szolgálatot külön parancs, illetve utasítás szerint - szolgálatvezénylés alapján - teljesíti.

(3) Készenlét esetén a pénzügyőr külön paranccsal, illetve utasítással előre meghatározott helyen, módon és ideig köteles munkavégzésre készen állni.

(4) Állandó ügyeleti szolgálat a szakmai feladatok folyamatos ellátása érdekében az országos parancsnokságon, a területi szerveknél és a Központi Járőrszolgálati Parancsnokságnál működő ügyeleti szolgálat. A Központi Járőrszolgálati Parancsnokság meghatározott területek, létesítmények és értékek őrzésvédelmére őrfeladatokat ellátó szervet is működtet.

(5) Az állandó ügyeletet, őrfeladatokat ellátók - ha részükre szabadidő nem biztosítható - a túlszolgálat időtartamára a Hszt. 320. § (2) bekezdése szerinti díjazásra jogosultak.

A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

(A Hszt. 89-97. és 321. §-aihoz)

40. § (1) A pénzügyőrt az őt megillető szabadság mértékéről az alapnyilvántartást vezető személyügyi szervnek évente tájékoztatnia kell.

(2) A Hszt. 97. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szolgálati helyenként szabadságolási ütemtervet kell készíteni.

(3) A szabadság kiadásánál az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik.

Egészségügyi szabadság

(A Hszt. 93. §-ához)

41. §[22]

42. §[23]

43. §[24]

Érdemek elismerése

(A Hszt. 118. §-ához)

44. § (1) A pénzügyőr szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért, valamint hosszabb időn át eredményesen ellátott szolgálatáért elismerésben részesíthető.

(2) Az országos parancsnok az alábbi elismerések adományozására jogosult:

a) fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idő csökkentése,

b) fizetési fokozatban előresorolás,

c) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

d) soron kívüli előléptetés,

e) országos parancsnoki dicséret pénzjutalommal vagy anélkül,

f) pénz- vagy tárgyjutalom.

(3) A középfokú szerv parancsnoka az alábbi elismerések adományozására jogosult:

a) fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idő csökkentésére

b) fizetési fokozatban előresorolásra,

c) dicséretként pénzjutalomban részesítésre,

d) főtörzszászlósig soron kívüli előléptetésre,

e) szóban vagy írásban dicséret adására.

(4) Az alsó fokú szerv parancsnoka a pénzügyőrt szóban vagy írásban megdicsérheti.

(5) Az országos parancsnok által adományozható tárgyjutalom lehet különösen:

a) Vám- és Pénzügyőrségért Érem,

b) Vám- és Pénzügyőri díszszablya,

c) Vám- és Pénzügyőri dísztőr,

d) Vám- és Pénzügyőri címeres testületi jelvénnyel ellátott aranygyűrű,

e) minden 50. életévét betöltő pénzügyőrnek az alkalomnak megfelelő tárgyjutalom.

45. § A felsorolt elismerések a Nemzetközi Vámnap (január 26.), a Magyar Köztársaság állami és nemzeti ünnepei (március 15., augusztus 20., október 23.) vagy rendkívüli, kiemelkedő szolgálatteljesítés, betöltött szolgálati évek, illetőleg 50. születésnap alkalmából adományozhatóak.

46. §[25] A köztársasági elnöki elismerésekre vonatkozó javaslatot minden év április 15-éig, az adópolitikáért felelős miniszter által adható miniszteri és az országos parancsnoki elismerésekre a javaslatot a tervezett átadás előtt másfél hónappal köteles a középfokú szerv parancsnoka az országos parancsnokságra felterjeszteni.

47. § A pénz- vagy tárgyjutalmat mindig paranccsal, határozattal kell kiadni.

48. § (1) A szóbeli dicséretről feljegyzést kell készíteni.

(2) A dicséretet a pénzügyőr személyi anyagában fel kell jegyezni és ki kell hirdetni.

A vám- és pénzügyőrségnél fegyelmi jogkört gyakorló szolgálati elöljárók köréről

49. § A pénzügyőrök fegyelmi ügyében a Hszt. 126. §-ában meghatározott szolgálati elöljárón kívül fegyelmi jogkör gyakorlására az alábbiak jogosultak:

a)[26] főigazgató,

b)[27] a Rendőrtiszti Főiskola vám- és pénzügyőri tanszékvezetője, a Vám- és Pénzügyőri Iskola parancsnoka,

c)[28] alsó fokú szerv parancsnoka.

50. § (1) A Hszt. 126. § (2)-(4), valamint a 127. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törvény, valamint a jelen rendelet 76. §-a szerint fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult elöljárók közül:

a)[29] az adópolitikáért felelős miniszter, az országos parancsnok és a főigazgatók, továbbá a középfokú szervek parancsnokai valamennyi fenyítés,

b)[30] a Rendőrtiszti Főiskola vám- és pénzügyőri tanszékvezető, illetőleg a Vám- és Pénzügyőri Iskola parancsnoka a feddés, a megrovás,

c) az alsó fokú szerv parancsnoka a feddés, a megrovás, az egy fizetési fokozattal egy évre visszavetés fenyítés

kiszabására jogosult.

(2) Fegyelmi jogkörét

a)[31] az adópolitikáért felelős miniszter az országos parancsnokkal és a főigazgatókkal,

b) az országos parancsnok a hivatásos állomány valamennyi tagjával,

c)[32] a főigazgató az országos parancsnokság állományából a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tagjával,

d)[33] a Rendőrtiszti Főiskola vám- és pénzügyőri tanszék vezetője a kettős jogállású nappali tagozatos hallgatókkal,

e)[34] a középfokú szerv parancsnoka az állományába tartozókkal, ezen felül a Vám- és Pénzügyőri Iskola parancsnoka az alap, középfokú szaktanfolyamra, valamint a nyelvtanfolyamra berendelt hallgatókkal,

f)[35] az alsó fokú szerv parancsnoka az alsó fokú szerv állományába tartozókkal

szemben gyakorolja.

51. §[36] A fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult elöljáró jogkörét az illetékességébe tartozó állomány egészére vagy annak egy részére vonatkozóan szervezetszerű helyettesére ruházhatja. A fegyelmi jogkör átruházását és az átruházás terjedelmét írásba kell foglalni.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

(A Hszt. 75. §-ához)

52. §[37]

53. §[38]

54. §[39]

55. §[40]

56. §[41]

57. §[42]

Nyugellátással kapcsolatos eljárás

(A Hszt. 182-192. §-aihoz)

58. § A pénzügyőrt meghatározott feltételek mellett szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék illeti meg.

59. § (1) A pénzügyőr szolgálati nyugdíjának megállapítására kérelemre vagy hivatalból kerülhet sor. A szolgálati jogviszony megszűnését parancsban vagy határozatban kell elrendelni.

(2) A szolgálati jogviszony nyugállományba helyezéssel történő megszűnésére kiadott, szolgálati parancs vagy határozat tartalmazza a hivatásos jogviszonyban eltöltött időt.

60. § A hivatásos állomány tagjának rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

61. § A magasabb fokozatú baleseti járadék az állapotrosszabbodás orvosilag megállapított időpontjától, de legkorábban az igénybejelentést követő hónap első napjától jár.

62. § A nyugdíj alapját képező jövedelemről, amennyiben az nem a vám- és pénzügyőrségtől származik, a kérelmezőnek igazolást kell benyújtania.

63. § A csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj helyett a teljes összegű szolgálati nyugdíjat az ötvenedik életév betöltése hónapjának első napjától, illetve az 50%-os munkaképesség-csökkenés orvosi megállapításának hónapjának első napjától - legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától - kell folyósítani.

64. § A baleset alapján megállapított baleseti járadékot a baleset napjától, a szolgálatból eredő betegség alapján megállapított baleseti járadékot pedig az ebből származó munkaképesség-csökkenés országos orvosszakértői szakvéleménye megállapításának hónapjának első napjától kell folyósítani.

65. §[43] Az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást a pénzügyőr elhalálozása hónapját követő második hónap adott napjától, vagy ha az elhunyt hozzátartozói számára az kedvezőbb, akkor az elhalálozás napjától kell folyósítani.

66. §[44] A pénzügyőrrel közös háztartásban nem élt, de nyugellátásra jogosult családtagjainak nyugdíját az elhalálozás napjától, a jogosultság későbbi keletkezése esetén pedig az utóbbi időponttól kell megállapítani és folyósítani.

67. § (1) E rendelet alkalmazásában nyugdíj-megállapító szerv az országos parancsnokság.

(2) A Hszt. alapján járó nyugellátásokat az országos parancsnokság határozattal állapítja meg.

(3) A határozat ellen az érdekelt jogorvoslattal élhet.

68. § Az országos parancsnokság hivatalból, kérelem nélkül hoz határozatot

a) a szolgálati nyugdíjigény,

b) a rokkantsági nyugdíjigény,

c) az elhunyt pénzügyőr özvegye (élettársa) és árváinak nyugellátási igénye,

d) a szolgálati, rokkantsági, özvegyi nyugdíjigény megnyílásakor érvényesíthető családi és házastársi pótlék elbírálásáról.

69. § Az országos parancsnokság kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:

a) baleseti járadékigény,

b)[45]

c) szülői nyugdíjigény,

d) elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye,

e) az orvosi bizottság által adott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosítása, illetve azok folyósításának beszüntetése,

f) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj teljes összegben való folyósítására irányuló igény,

g) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igények,

h)[46]

i) ötvenedik életév betöltésekor a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításának megkezdése.

70. § Az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni arról, hogy a pénzügyőr, illetőleg elhalálozása esetén a jogosult családtagok - özvegyi, árvaellátása elbírálásához szükséges okmányok és egyéb adatok a szolgálati viszony megszűnéséről szóló parancs megjelenésétől számított legkésőbb 15 napon belül az országos parancsnoksághoz kerüljenek.

71. §[47] A rokkantság fokára, illetve a munkaképesség-csökkenés mértékére vonatkozóan az Egészségügyi Központ FÜV Bizottsága írásban tesz javaslatot az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottsága részére.

Kérelem, szolgálati panasz

(A Hszt. 193-194. §-aihoz)

72. § (1) A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyve kell foglalni. Az intézkedésről a kérelmezőt írásban vagy szóban értesíteni kell. A szóbeli értesítést is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A szolgálati elöljáró a hatáskörét meghaladó ügyben előterjesztett kérelmet véleményével együtt soron kívül a kérelem elbírálására jogosult elöljáróhoz köteles felterjeszteni.

73. § (1) Ha a pénzügyőr a sérelmezett döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatti szolgálati panaszát nem a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál terjeszti elő, azt a közbeeső elöljáró soron kívül köteles az érintett elöljáróhoz továbbítani.

(2) A szolgálati panasz alapján tett intézkedésekről a panaszost írásban értesíteni, az elutasító döntést - a jogorvoslati lehetőségre való figyelemfelhívás mellett - indokolni kell.

A személyügyi nyilvántartás rendje

(A Hszt. 199-203. §-aihoz)

74. § (1) A központi személyi nyilvántartást az országos parancsnokságon, az alapnyilvántartást az állományilletékes szervnél kell vezetni.

(2) Az alapnyilvántartást az állományilletékes szervnek szolgálati helyenként kell nyilvántartani, kezelni. A pénzügyőr személyi anyagát a külön e célra rendszeresített gyűjtőben kell elhelyezni és tárolni.

(3) A gyűjtőben kell elhelyezni az alábbi személyi iratokat:

a) a felvételi eljárás során keletkezett okmányokat,

b) a kinevezési okmány egy, eredeti aláírásokat tartalmazó példányát,

c) személyi adatlapot,

d) a szolgálati viszony módosítása során keletkezett okmányokat (előresorolás, előléptetés, kinevezés, vezénylés, áthelyezés),

e) a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos okmányokat (beiskolázási javaslat, tanulmányi szerződés, végzettséget, képzettséget igazoló irat),

f)[48] a minősítést, a jellemzést, a teljesítményértékelésről készült feljegyzéseket,

g) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igazolásokat, nyilatkozatokat,

h) a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos okmányokat (javaslat, kérelem, szolgálati igazolás).

(4) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak hivatalos irat, okmány, eredeti okirat alapján lehet.

75. § (1)[49] A központi személyügyi nyilvántartásból az adópolitikáért felelős miniszter, a kormánybiztos, illetve az országos parancsnok és a főigazgatók igényeinek megfelelően összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni az állomány összetételéről, felkészültségéről, a fluktuációról, annak okairól a vezetési, szervezési, a létszámgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, stb. tevékenységgel kapcsolatos vezetői döntések előkészítéséhez.

(2) Az adatok kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon adhatók át.

76. § A vám- és pénzügyőrség szervezési adatai és teljes személyi állományának a személyügyi nyilvántartás keretében nyilvántartható adatait manuális vagy számítógépes rendszerben kell feldolgozni.

A szociális gondoskodás

(A Hszt. 206-207. §-aihoz)

77. §[50]

A pénzbeli szociális támogatások

78. §[51]

79. §[52]

80. §[53]

81. §[54]

Természetbeni támogatások

82. §[55]

83. §[56]

84. § (1)[57]

(2)[58]

A pénzbeli és természetbeni kedvezmények közös szabályai

85. §[59]

86. §[60]

87. §[61]

A kegyeleti gondoskodás

88. §[62]

89. §[63]

90. §[64]

91. §[65]

92. §[66]

93. §[67]

94. §[68]

95. §[69]

96. §[70]

97. §[71]

Értelmező rendelkezések

98. § E rendelet alkalmazásában:

a) az országos parancsnokság létszámába tartozók szolgálati helye az országos parancsnokság, a középfokú szerv létszámába tartozók szolgálati helye a középfokú szerv;

b) az országos parancsnokság állományába tartozók vonatkozásában szervezeti egység az országos parancsnokság;

c)[72] szolgálati elöljáró a kormánybiztos, az országos parancsnok, a főigazgató, az igazgató, a főosztályvezető, önálló osztályvezető, hivatalvezető, a középfokú szerv parancsnoka is;

d) állományilletékes parancsnok az országos parancsnokság állományába tartozók, valamint a középfokú szervek parancsnokai és helyettesei tekintetében az országos parancsnok;

e) a vám- és pénzügyőrség középfokú szervei

ea) a hatósági jogkörrel rendelkező területi vámszervek,

eb) a Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága és a vám- és pénzügyőrség technikai, anyagi eszközökkel való ellátása, a vámadatok számítástechnikai feldolgozása és a külkereskedelmi statisztika szolgáltatása, a vámkezeléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, továbbá a pénzügyőrök alapképzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megszervezése érdekében létrehozott vámszervek.

f)[73] vám- és pénzügyőri hivatal I.:

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Szombathely,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Győr,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Zalaegerszeg,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Miskolc,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Eger,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Salgótarján,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Debrecen,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Szolnok,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Nyíregyháza,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Beregsurány,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Záhony,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Pécs,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Kaposvár,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Szekszárd,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Székesfehérvár,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Tatabánya,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Veszprém,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Szeged,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Békéscsaba,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Kecskemét,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Röszke,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Tompa, Buda-térségi

Vám- és Pénzügyőri Hivatal, Dél-Pest térségi

Vám- és Pénzügyőri Hivatal, Észak-Pest térségi

Vám- és Pénzügyőri Hivatal,

17. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal,

Pesti Jövedéki Adójegy és Zárjegy Hivatal,

18. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal,

1. számú Repülőtéri Vám- és Pénzügyőri Hivatal,

2. számú Repülőtéri Vám- és Pénzügyőri Hivatal;

g)[74] vám- és pénzügyőri hivatal II.:

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Sopron,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Letenye,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Sátoraljaújhely,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Kisvárda,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Tiszabecs,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Barcs,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Drávaszabolcs,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Gyékényes,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Mohács,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Udvar,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Esztergom,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Pápa,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Baja,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Kiskőrös,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Hercegszántó,

Vám- és Pénzügyőri Hivatal Mátészalka

99. § A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyára való alkalmazásáról szóló 26/1992. (XI. 12.) PM rendelet , a vám- és pénzügyőrség fegyelmi szabályzatáról szóló 8/1978. (PK 10.) PM utasítás, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak képesítési szabályairól szóló 6/1994. (PK 12.) PM utasítás, valamint a vám- és pénzügyőrség szervezeti és szolgálati szabályzatáról szóló 7/1978. (PK 10.) PM utasítás 1., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 18., 20., 21., 22., 23., 25., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 35., 67., 72. §-ai, valamint az ezt az utasítást módosító 5/1994. (PK 12.) PM utasítás.

1. számú melléklet a 15/1997. (V. 8.) PM rendelethez[75]

A Vám- és pénzügyőrségnél rendszeresített hivatásos beosztások

Vezetői munkakörök

* Kivéve: vám- és pénzügyőri hivatal I. parancsnok, a regionális ellenőrzési központ parancsnok.

I. besorolási osztály

* Kivéve: Vám- és pénzügyőri hivatal I. parancsnokhelyettes, a Regionális ellenőrzési központ parancsnokhelyettes.

** A szakmai területeken kívül, az ilyen beosztásban szolgálatot teljesítő fegyelmi tiszt is.

II. besorolási osztály

2. számú melléklet a 15/1997. (V. 8.) PM rendelethez