A Kúria Mfv.10461/2012/10. számú precedensképes határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. §, 15/1997. (V. 8.) PM rendelet 14. §] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A 15/1997. PM rendelet 14. § (4) bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok mérlegelése, illetve a beosztás ellátására vonatkozó alkalmatlanság megállapítása kapcsán a bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy valóban volt-e olyan nemzetbiztonsági ellenőrzés, melynek során a hivatásos állomány tagjával szemben kockázati tényező merült fel, illetve az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálása mit tartalmaz. 1996. XLIII. Tv. 56. § (2), 15/1997. PM rend. 14. § (3), 15/1997. PM rend. 14. § (4)

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.226/2009/27., Kecskeméti Törvényszék Mf.21399/2010/9., *Kúria Mfv.10461/2012/10.*, 3143/2024. (V. 3.) AB határozat

***********

Mfv.II.10.461/2012/10.szám

A Kúria a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal (mint a Vám- és Pénzügyőrség jogutóda) alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon 4.M.226/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.399/2010/9. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2012. december 12. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.399/2010/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000,- Ft (Ötvenezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 357.040,- Ft (Háromszázötvenhétezer-negyven forint) felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A felperes 1999. szeptember 1-től állt az alperessel hivatásos szolgálati viszonyban, 2004. október 1-től a Regionális Jövedéki, illetve annak jogutóda, a ...i Regionális Ellenőrzési Központnál alosztályvezető beosztásban, melyet kezdetben megbízással, majd 2007. december 30-tól kinevezéssel látott el.

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 2008. december 9-én kelt parancsával a felperes szolgálati viszonyát 2008. december 12-i hatállyal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján felmentéssel megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperesnek a VPDARP Regionális Központnál betöltött munkaköréhez "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges. A felperes nemzetbiztonsági ellenőrzése során a Nemzetbiztonsági Hivatal kockázati tényezőt állapított meg, amely körülményt az állományilletékes parancsnok mérlegelte és a beosztás ellátására alkalmatlannak minősítette.

A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását kérte.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 4.M.226/2009/27. számú ítéletével megállapította, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának 3990. számú parancsa a felperes szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg. Kötelezte az alperest 4.031.364,- Ft elmaradt illetmény, 1.313.648,- Ft végkielégítés, 1.983.580,- Ft felmentési időre járó átlagkereset, valamint 7 havi átlagkereset címén 3.471.265,- Ft megfizetésére.

A megállapított tényállás szerint a felperes 2003. március 28-tól rendelkezett minősített iratokba történő betekintési engedéllyel. A ...i Vám- és Pénzügyőrség Regionális Jövedéki Központ parancsnoka 2007. szeptember 19-én kezdeményezte a felperessel együtt kilenc fő ilyen engedéllyel rendelkező személy nemzetbiztonsági "C" típusú ellenőrzését és a felperes által kitöltött kérdőívet a Vám- és Pénzügyőrség ... Regionális Parancsnokságára küldte meg, melynek parancsnoka azt felterjesztette a VPOP ... főosztályára. A felperes nemzetbiztonsági ellenőrzésének kezdeményezésére hivatalosan 2007. október 11-én került sor, a nemzetbiztonsági vizsgálat elrendelésére pedig 2007. október 26-án, melynek keretében a felperesről 2008. január 21-én biztonsági szakvélemény készült.

A biztonsági szakvélemény megállapításai ellen a felperes jogi képviselője útján panaszt nyújtott be, melyet dr. ... polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter 2008. április 12-én kelt határozatával elutasított. A miniszter kifejtette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal a biztonsági ellenőrzés során tényszerűen állapította meg, hogy a felperes a hivatali feladatai ellátásához szükséges mértéket meghaladó kapcsolatokat tart fenn a Vám- és Pénzügyőrség ... Regionális Parancsnokság ...i Regionális Jövedéki Központ illetékességi körébe tartozó személyekkel. A felperes a hivatali feladatait meghaladó kapcsolatai miatt támadhatóvá válhat és ezt a Nemzetbiztonsági Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 71. §-ának (6) bekezdésében foglalt arányosság figyelembevételével értékelte kockázati tényezőként.

A döntés ellen a felperes további panasszal élt, amit az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2008. szeptember 23-án elutasított. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága alelnöke általi tájékoztatás szerint az ügyben eljáró hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Bizottság a 2008. szeptember 23-i ülésén meggyőződött arról, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés által feltárt, a felperessel kapcsolatos - nemzetbiztonsági szempontból kifogásolt - ténymegállapítások a valóságnak megfelelnek. A Bizottság további vizsgálatot nem tartott indokoltnak.

A felperes a nemzetbiztonsági vizsgálat eredményét illetően megismerési kérelemmel nem fordult a minősítőhöz.

A munkaügyi bíróság nem értett egyet a felperes azon elsődleges érvelésével, mely szerint a felmentés indokolásából nem tűnik ki, hogy miért nincs szükség a hivatásos állományban tartására. Az ítéletben foglaltak szerint a felmentés indokolása a körülményekhez képest elegendő és kellően világos. A munkaügyi bíróság szerint a felmentésben nem volt szükséges annak részletezésére, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal konkrétan milyen kockázati tényezőket állapított meg, különös tekintettel arra, hogy ezen tényezők mindkét fél által ismertek lehettek volna, amennyiben a felperes, mint a nemzetbiztonsági vizsgálat érintettje megismerési kérelemmel fordult volna a minősítőhöz. Ennek elmulasztása az alperes intézkedését nem teszi jogellenessé.

A munkaügyi bíróság a felperes munkaköri leírása, volt parancsnoka dr. ... tanúvallomása alapján nem fogadta el azt a felperesi hivatkozást sem, mely szerint az alperesnél nem töltött be olyan beosztást, illetve nem látott el olyan munkakört, ami alapján szükséges volt a nemzetbiztonsági ellenőrzése.

Ugyanakkor a felmentés indokolásának valóságát és okszerűségét vizsgálva a munkaügyi bíróság arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a felmentés keltezésének, de már a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének időpontjában sem volt valós az az állítás, miszerint a felperes betöltött munkaköréhez "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges. A Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkakörének megállapításáról rendelkező 34/1996. (XII.21.) PM rendelet ugyanis a 22/2007. (X.10.) PM rendelet folytán módosult és a 2007. október 18-án hatályba lépett módosítás folytán a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének időpontjában a felperessel szemben már csak a "B" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége állt fenn.