A Fővárosi Törvényszék P.22708/2012/10. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 8. §, 59. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bíró: Takács Péter Attila

Fővárosi Törvényszék

...P..../2012/10.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Kummer Ákos ügyvéd (ügyvéd címe ) által képviselt

Jobbik Magyarországért Mozgalom (1113 Budapest, Villányi út 20/A) felperesnek

dr. Nagy Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

alperes neve( alperes címe.) alperes ellen

jóhírnév megsértése miatt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy az TV csatorna neve televíziós csatornán 2011. december 14-én a műsor címe című műsorban a vele készített interjúban neonácinak nevezte a felperest.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy elégtétel gyanánt az általa elkövetett jogsértés miatt 15 napon belül a felperesnek küldendő magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a felperessel szemben.

A bíróság a felperest feljogosítja ezen magánlevél nyilvánosságra hozatalára.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi továbbá az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 36.000 (harminchatezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve 3 példányban, jelen bíróságon lehet benyújtani.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárata előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Ha fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, a teljesítési határidőre vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes világhálón található honlapja szerint elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség, melyet egyetemisták alapítottak, és célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt. A 2002-es országgyűlési választás után több neves közéleti személy (1-es személy, 2-es személy, 3-as személy, 4-es személy, 5-ös személy) kérésére 2003. októberében felperes neve nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.

A felperes a 2009-es Európai Parlamenti választásokon mandátumot szerzett és képviselőket küldött Brüsszelbe, majd a 2010. évi országgyűlési választásokon a parlamentbe jutott négy párt, illetve pártszövetség egyikeként, a Fidesz-KDNP kormány megalakulása óta a második legnagyobb létszámú ellenzéki frakcióból politizál.

2011. december 14-én az TV csatorna neve műsor címe című reggeli televíziós műsorában 6-os személy műsorvezető meghívott történész vendége az alperes volt, akivel a közel tíz perces beszélgetés apropóját egy felállítani tervezett 7-es személy-szobor, illetve 8-as személy történész által megjelentetni kívánt azon könyv adta, melyben a szerző a kormányzóról kialakult képet akarta kissé árnyalni.

Az alperes mondanivalóját teljes egészében arra fűzte fel, hogy cáfolja 8-as személy azon álláspontját, miszerint 7-es személy inkább mentette a zsidóságot, mintsem asszisztált a deportálásukhoz. Az alperes ebből a szempontból végigvette a két világháború közötti időszakot, a numerus clausus-ra, az 1938-as törvényekre, illetve a deportálásokra mint csomópontokra fókuszálva.

A műsor vége előtt egyetlen szó erejéig megemlítette a felperest azon szerkesztői kérdésre adott válaszában, hogy hirtelen mitől lett annyira fontos 7-es személy restaurálása. Az alperes elmondta, hogy azért, mert 7-es személy-ban a szélsőjobb a neonáci Jobbikkal az élén megpróbálja egy előképét adni a mai 9-es személy-vezette kormánynak. Közölte, hogy ennek az államférfinak kell egy előkép, az erős, az ország atyja, a pártok fölött álló hatalmas államférfi, majd a beszélgetést azzal zárta, hogy ez egy hazug kép, hazug országnak pedig hazug szobrokra van szüksége.

A felperes ezt követően keresetlevelet terjesztett elő az alperessel szemben, melyben kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy az interjúban neonácinak titulálta. Ezenkívül kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint elégtétel adására kötelezését és perköltségben történő marasztalását.

A felperes keresetét a Ptk. 78. § (1) és (2) bekezdésére, illetve a 84. § (1) bekezdés a), b), és c) pontjaira alapította.

Keresetének indokolásában előadta, hogy ő természetesen se nem náci, se nem neonáci, mint ahogy az sem lehet kérdéses, hogy a náci, neonáci ideológiákat és a nácizmust a társadalom egyértelműen elmarasztalóan, negatívan értékeli. Hivatkozott olyan eseti döntésekre, melyekben a bíróság megállapította, hogy személyiségi jogot sért az a közlés, amelyben minden ténytartalom nélkül hoznak valakit összefüggésbe egy elmarasztalt társadalmi jelenséggel.

Nem vitatta, hogy közszereplőnek, sőt politikai közszereplőnek minősül, így vele szemben a véleménynyilvánítás határai igen tágak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az indokolatlanul sértő, bántó, megalázó véleményeket, kritikát ő sem köteles eltűrni. Közölte, hogy soha nem volt, és a jövőben sem lesz olyan megnyilvánulása, amely alapot adhatna a neonáci kifejezés vele szemben történő használatára, vagy arra, hogy őt bárki ezzel az eszmerendszerrel azonosítsa.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását. Indokolásában elmondta, hogy a felperest neonácinak tartja és tény, hogy ezzel a véleményével nincs egyedül. Közölte, hogy a magyar és nemzetközi média jelentős részében a Jobbik neonáci mivolta közhelyszámba menő evidencia.

Ellenkérelméhez csatolt egy elemzést, továbbá véleményeket általa felkért történészektől, akik közül egyesek a felperest neonácinak tartják, míg mások szerint nemzetiszocialistákra illő jellemzőket mutat. Valaki szerint pedig nem is neonáci, csak rasszista, homofób és soviniszta. Csatolta továbbá a tanulmány címe című tanulmányt is.

Az alperes tényként leszögezte, hogy a társadalomtudomány a náci és a neonáci kifejezéseket terminus technicus-ként használja, és tény az is, hogy e tudományokat művelők - csakúgy mint a közvélemény - jelentős része a felperesi pártot neonácinak definiálja.

Hangsúlyozta, hogy a társadalomtudományban hasonló jelenségek leírására néhányan egyaránt használják a radikális jobboldali, szélsőjobboldali, új jobboldali, neonáci, újfasiszta, nemzeti populista és ultranacionalista kifejezéseket, mások viszont e kifejezések között dogmatikai különbségeket tesznek. Rámutatott, hogy a neonáci kifejezés értéktartalmat hordoz, de nem okvetlenül egyféle értéktartalmat, mert van, aki büszkén vallja magát neonácinak, és ott ahol a törvény nem tiltja - például az Egyesült Államokban - ma is van náci párt. Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai és a magyar jogi környezetben nem illik azzal dicsekedni, hogy valaki náci, vagy neonáci, mert ez akár jogi következményekkel is járhat.