BH 1995.3.151 I. A személyhez fűződő jogában megsértett személy választása szerint indíthat pert a kiadó, a lapalapító, a szerkesztő, az újságíró, a nyilatkozattevő vagy az olvasói levelet író személy, illetőleg valamennyiük ellen [Ptk. 78. §, Pp. 51. § b) pont].

II. Ugyanazon valótlan tényállítások miatt több alperes ellen indított perben azok a személyek, akiket a bíróság a személyhez fűződő jogok megsértése miatt marasztalt, olyan pertársaságot alkotnak, akikre a pertárs által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján hozott döntés kiterjed [Ptk. 84. §, Pp. 51. § a) pont, 270. § (1) bek.].

III. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén indított polgári perben kiszabható, közérdekű célra fordítható bírság a keresetindítás járulékos következménye, ezért a pertárgy értékének és a perköltség összegének a megállapításánál nem lehet figyelembe venni [Ptk. 84. § (2) bek., 1986. évi II. tv. 19. § (4) bek., Pp. 51. § a) pont].

A felperes keresetében a II. r. és a III. r. alperesek által írt, a IV. alperes által szerkesztett és az I. r. alperes által kiadott időszaki lap különböző számaiban közölt, a felperes személyére vonatkozó sajtóközlemények teljes tartalma miatt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperesek a Ptk. 78. §-ában védett személyhez fűződő jogát (jó hírnevét) megsértették. Elégtétel adására és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket közérdekű célra fordítható bírság megfizetésére is. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az alperesek a sajtóról szóló - az 1990. évi XI. törvénnyel módosított - 1986. évi II. törvény (továbbiakban: St.) előírásait nem szegték meg, a felperes személyhez fűződő jogát nem sértették meg.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, a II. r. alperes pedig csatlakozó fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva megállapította, hogy a II. r. alperes a perbeni időszaki lap 1990. június 20-i számában "Ellopták a V. M.-i rendőrbotrány dokumentumait, munkatársunk autójával együtt", az 1990. július 4-i számában "A plágiumtól a hatalommal való visszaélésig és tovább", illetve "Rendőrhelikopter a vadásztanyán, vadásztársaság a rendőrségen", az 1990. július 18-i számában "Mégis van áram az alezredes kerítésében?", az 1990. augusztus 22-i számában "A szálak a belügyes bársonyszékekig vezettek, nyugdíjazták a V. M.-i rendőrbotrány főszereplőjét" és "Tisztelt ...... Kicsoda?", az 1990. november 14-i számában "Huszáros melléfogás, avagy a hírnöknek nem kell elnézést kérnie" cím alatt megjelent cikkek megírásával és közzétételével, továbbá a III. r. alperes a perbeli időszaki lap 1990. szeptember 12-i számában "Az Egri Csillagok és a betiltott H. H.", valamint az 1990. november I4-i számában "H. M. leszámol a maffiával?" cím alatt megjelent cikkek megírásával és közzétételével, míg a IV. r. alperes a fenti sajtóközlemények közlésével a felperes jó hírnevét megsértette. A felperes keresetét a II-IV. r. felperesekkel szemben ezt meghaladóan elutasította, míg az I. r. felperes tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A II., III. és IV. r. alperesekkel szemben a megyei bíróság a sérelmezett közlemények megjelenése napjának, valamint címének megjelölésével megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok téves mérlegelésével utasította el a keresetet. A II., III. és IV. r. alperesek a "cikkek megírásával a közzétételével" megsértették a felperes jó hírnevét. [Ptk. 78. § (1)-(2) bek.] A Ptk. 84. §-a (1) bekezdése a) és e) pontjának felhívásával a (2) bekezdés alapján a felperesnek a közérdekű célra fordítható bírság kiszabása iránti kérelmét alaptalannak találta.

A jogerős ítélet ellen a II. és a III. r. alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet.

A II. r. alperes a jogerős ítélet megváltoztatása mellett a felperes keresetének a teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint, a jogerős ítélet jogszabálysértően bírálta el a felperes kereseti kérelmét, mert a felperes nem jelölte meg az eljárás során, hogy milyen tényállításokat tart sérelmesnek, így keresete tárgyalásra eleve alkalmatlan volt. Az eljárt bíróságok a perköltséget is jogszabálysértően állapították meg, mert a felperes - bár a jogsértés megállapítására irányuló keresete tekintetében pernyertes lett - a bírság összege tekintetében viszont nagyobb részben pervesztes, így az alperesnek járna perköltség.

A III. r. alperes ugyancsak a felperes keresetének az elutasítását kérte. Jogszabálysértőnek tartotta, hogy az ítélet rendelkező része nem tartalmazza azt a jogsértést, ami miatt a személyhez fűződő jog megsértését a jogerős ítélet megállapította. Álláspontja szerint egyes tényállítások tekintetében - bár azok valósága bizonyítást nyert - jogszabálysértéssel állapította meg a jogsértést a bíróság, más vonatkozásban pedig a személyhez fűződő jogot nem sértő véleménynyilvánítást minősítette jogsértőnek.