BH 2005.5.168 Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértésével kapcsolatos önhiba akkor állapítható meg, ha a mulasztás annak ellenére történik, hogy a járulékok befizetését az elkövető jövedelmi, vagyoni helyzete lehetővé tette volna [Btk. 310/B. §].

Az elsőfokú bíróság a 2002. január 30. napján hozott ítéletével K. L. I. r. terheltet 1 rb. társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási járulék fizetési kötelezettség megsértésének vétsége és 1 rb. számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt 300 napi tétel, napi tételenként 350 forint pénzbüntetésre ítélte, az adócsalás bűntettének vádja alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:

Az I. r. terhelt 1996. augusztus 16. napjától 1997. december 19. napjáig a J. V. Futball Klub elnöke volt. Az "Alapszabály" értelmében a klub elnökének feladatát képezte a klub képviselete, az ügyvezető elnök kinevezése, a klub alkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, aláírási és utalványozási jog, a klub gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása.

Az APEH megyei igazgatósága 1998. április 30-án ellenőrzést tartott a klubnál, melynek tárgya célellenőrzés, nyilvántartási kötelezettség, a bizonylatmegőrzés, illetve a könyvvezetés ellenőrzése volt. A vizsgálat 1994. évtől 1997. év végéig terjedő időszakra vonatkozott.

A vizsgálat az 1994-1995. évekre vonatkozó iratanyagot, könyvelést ellenőrizni nem tudott, mert a szükséges iratokat sem az I. r. terhelt, sem a klub korábbi elnöke, a II. r. terhelt nem tudta a rendelkezésére bocsátani.

A terheltek a fentiekkel megszegték a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. 87. § (2) bekezdésének rendelkezését. Erre az időszakra vonatkozóan a terheltek a klub vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését meghiúsították.

Az 1996. és 1997. évi könyveléssel kapcsolatban az ellenőrzés több hiányosságot és törvénysértést tárt fel. A terheltek erre az időszakra vonatkozóan a klub vagyoni helyzetének pontos áttekintését és ellenőrzését megnehezítették.

Az I. r. terhelt, mint a V.-i Futball Klub elnöke kötelességeit megszegve a sportegyesület által kifizetett bérjellegű juttatások után a társadalombiztosítási szervek felé kötelezően fizetendő társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék befizetési kötelezettségének önhibájából nem tett eleget. 1996. szeptember 1. és 1997. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozóan a járulékok bevallása rendben megtörtént, mégsem fizettek be 987 652 forint társadalombiztosítási járulékot, 103 520 forint nyugdíjjárulékot és 69 013 forint egészségbiztosítási járulékot, valamint 142 260 forint egészségügyi hozzájárulást. A V.-i Egészségbiztosítási Pénztár határozatával 1999. március 10. napjáig részletfizetést engedélyezett ezen összegekre.

A másodfokú bíróság a 2003. február 26. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az 1 rb. társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási járulék fizetési kötelezettség megsértése vétségeként értékelt cselekményeit 1 rb. folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség megsértése vétségének, 1 rb. folytatólagosan elkövetett egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség megsértése vétségének, 1 rb. folytatólagosan elkövetett nyugdíjbiztosítási járulék fizetési kötelezettség megsértése vétségének minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság a tényállást akként pontosította, hogy az I. r. terhelt 1996. augusztus 16-i és 1997. december 19-i elnökségének idején a J. V. Futball Klub előírt társasági adóbevallási kötelezettségét és a zárómérleg elkészítését 1996. évre nem teljesítette. 1996-ban ez a kötelezettség az I. r. terheltet terhelte.

Az ítéleti tényállás az APEH vizsgálati jelentése alapján egyéb kötelességszegéseket is megállapított, ezeket azonban a másodfokú bíróság a bűnösség köréből kirekesztette és a számviteli fegyelem megsértése tekintetében csak a kiegészített tényállásba foglalt kötelességszegést állapította meg. A másodfokú bíróság pontosította az ítéleti tényállást az egyes járulékok összegszerűségét illetően is.