1991. évi XVIII. törvény

a számvitelről[1]

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereség-orientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre.

E törvény - a nemzetközi számviteli elvekkel összhangban lévő - olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

Ennek érdekében az Országgyűlés a számvitelről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § Ez a törvény meghatározza a törvény hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről magánszemélyek és jogi személyek tájékoztatást igényelnek.

(2) A törvény hatálya alá tartoznak:

a)[2] a vállalkozók (ideértve az egyesülést is),

b) a költségvetés alapján gazdálkodó szervek,

c) az egyéb szervezetek,

d) a Magyar Nemzeti Bank

(a továbbiakban együtt: gazdálkodó).

3. § (1)[3] E törvény alkalmazásában vállalkozó minden olyan jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez (ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosító intézetet is), de nem tartozik a (2) és (3) bekezdésben felsoroltak közé.

(2)[4] E törvény alkalmazásában költségvetés alapján gazdálkodó szerv a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a társadalombiztosítási alapok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok kezelői.

(3) E törvény alkalmazásában egyéb szervezet

a) a lakásszövetkezet, a társasház,

b)[5] a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy és az általuk alapított intézmény,

c)[6] az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

d)[7] az ügyvédi iroda,[8]

e) a víziközmű társulat,

f)[9] a közhasznú társaság,

g)[10] a befektetési alapok,

h)[11] a Műsorszolgáltatási Alap,

i) külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezet.

(4)[12] A törvény hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás - külön törvényben meghatározott - magyarországi fióktelepére.

(5)[13] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozóan - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A törvény hatálya nem terjed ki a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

3/A. §[14] E törvény alkalmazásában:

a) leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyben egy másik vállalkozó, az anyavállalat a 8/A. § szerint meghatározó befolyást gyakorolhat;

b) közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a 8/A. § szerinti jogosultságokkal paritásos alapon rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást az anyavállalat és/vagy leányvállalata másik vállalkozóval közösen irányítja;

c) társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekinthető a konszolidálásba bevont vállalat, ha az egy másik gazdasági társaságnál legalább a jegyzett tőke, illetve a szavazatok 25 százalékával (pénzintézet 10 százalékával) közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés arányának meghatározása során a 8/A. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;

d) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, nem tartozik az a), b), c) pontok szerinti leányvállalat, illetve vállalkozások közé;

e)[15] konszolidálásba bevont vállalatok: az anyavállalat, a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalat, a tőkerészesedés alapján bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen.

II. Fejezet

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS

Beszámolási kötelezettség

4. § (1)[16] A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

(2) A 3. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt szervek, illetve szervezetek beszámolójáról a 11. § intézkedik.

(3)[17]

(4) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét az e törvény szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszűnés napjára - mint mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésőbb a megszűnést követő 90 napon belül.

Előtársaság[18]

4/A. § (1) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodót alapításának időpontjától [létesítő okirata (társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától] létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésnek), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak tekintetében is [a (2)-(4) bekezdések szerinti eltérésekkel] e törvény szerinti beszámolási, könyvvezetési kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a gazdálkodó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül köteles eleget tenni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti időszak egy beszámolási időszaknak minősül akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Ez esetben a beszámolási kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti alapítás időpontjában érvényben lévő előírások szerint kell eleget tenni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 26. §-ának (4) bekezdése szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.

(5) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdálkodó eszközeinek és forrásainak nyitó adatai az (1) bekezdés szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival egyeznek meg.

5. § (1) A beszámoló formáját a jogszabály az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől, továbbá - meghatározott esetben - a könyvvezetés módjától függően határozza meg.

(2) A vállalkozók esetében az (1) bekezdés szerinti beszámoló a következő lehet:

a) éves beszámoló,

b) egyszerűsített éves beszámoló,

c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,

d)[19] egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés.

6. § Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a 7. §-ban foglaltak kivételével.

7. § Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,

c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt.

8. §[20] Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése értelmében anyavállalatnak minősül, továbbá az a vállalkozó, amely a közös vezetésű vállalkozásban a 8/A. § (1) bekezdése szerinti jogosultságokkal tőkerészesedés alapján rendelkezik.

8/A. §[21] (1) Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy egy másik leányvállalaton keresztül közvetetten meghatározó befolyást gyakorol, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, illetve más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; vagy

b) a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja; vagy

c) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy az alapszabály rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a leányvállalatok bármelyikét megillető jogokat az anyavállalatnál kell számításba venni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat az (1) bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek - saját nevükben - az anyavállalat vagy egy leányvállalata javára gyakorolják.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül kell hagyni azokat a jogosultságokat (jogokat), amelyeket

a) szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorol;

b) biztosítékként átvettek, és a jogokat harmadik személy utasításai szerint gyakorolják;

c) mint kezességvállalónak birtokba adtak, és a jogokat a kezes érdekében gyakorolják.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz. A számítás során az összes szavazati jogból le kell vonni a visszavásárolt saját részvény, üzletrész alapján vagy jogszabály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat a szavazati jogokat, amelyekkel az adott leányvállalat - mint anyavállalat - szavazati jogaiból saját leányvállalata rendelkezik.

(5) A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalat állapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a minősítést a leányvállalattal közölni.

8/B. §[22] (1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat),

a) ha a fölérendelt anyavállalat e törvény szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít és nyilvánosságra hoz, és abban a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 8/E. §; és

b) a tulajdonostársak vagy azok valamelyike - akiknek (akinek) részvénytársaságnál legalább 10 százalékos, korlátolt felelősségű társaságnál legalább 20 százalékos részesedés van a birtokában - hat hónappal a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérleg-fordulónapja előtt nem kérték (kérte) a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.

(2)[23] Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra az anyavállalatra, amely egyben egy másik nem belföldi székhelyű vállalkozó leányvállalata.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a mentesíthető anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletének a következőket is kell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat nevét és székhelyét; valamint

b) utalást arra vonatkozóan, ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól az (1) bekezdés szerint mentesítették.

8/C. §[24] (1) Az anyavállalatnak nem kell a tárgyévről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha a tárgyévet megelőző két - egymást követő - évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:[25]

a) a mérlegfőösszeg 500 millió forintot;

b) az éves nettó árbevétel 1000 millió forintot;

c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

(2) A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak (ideértve a 8/E. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni.

(3) A pénzintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

8/D. §[26] (1)[27] Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 8/E. § kivételével -, továbbá a közös vezetésű vállalkozást - a 61/F. és 61/G. §-ok alapján bevontak kivételével - be kell vonni.

(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat által bevont leányvállalatok összetételében a tárgyév folyamán lényeges változás következett be, úgy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba fel kell venni olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egymás után következő évek összevont (konszolidált) éves beszámolóinak összehasonlítását. Az összehasonlíthatóság követelményének azzal is eleget lehet tenni, ha az előző évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait a változásnak megfelelően módosítják.

(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz a 3. számú melléklet szerint részletezett éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, és ha az éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata megtörtént a vizsgálati jelentéseket, valamint a 60. § (2) bekezdése szerinti közbülső beszámolót átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.

8/E. §[28] (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha

a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis major miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy

c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 8/A. § (1) bekezdésében megnevezett jogai gyakorlásában.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazását az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben indokolni kell.

(4) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe az (1)-(2) bekezdés szerint be nem vont leányvállalatnál szerzett részesedés értékének megállapítására a 61/G. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

9. §[29] Egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthet az az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől.

10. § (1)[30] A 8. § szerinti vállalkozónak, illetve ezen vállalkozó leányvállalatának, közös vezetésű vállalkozásának a 3. számú melléklet szerint továbbrészletezett éves beszámolót kell készítenie, a 71. § (1) bekezdése szerint letétbe helyeznie, a 72. § szerint közzétennie, és a 8/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően minden olyan adatot szolgáltatni köteles, amely adat az összevont (konszolidált) éves beszámoló, illetve az összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítéséhez az anyavállalatnak szükséges.

(2) A 7. § előírásait részvénytársaság nem alkalmazhatja.

(3) Ha a 13. § szerint megváltozik a könyvvezetés módja, annak megfelelően megváltozik a beszámolási kötelezettség és a beszámoló 5. § szerinti formája is.

11. § (1)[31][32] A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.

(2)[33] Az egyéb szervezet éves beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó rendelet és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.

(3)[34] A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, a befektetési alap, a betétbiztosítási alap, az intézményvédelmi alap, a befektetővédelmi alap, az ügyfélvédelmi alap, a tőzsde, az elszámolóház, valamint a közraktár könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.

(4)[35] Az ÁPV Rt. könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.

(5)[36] Az egyéb szervezetek által alapított intézmények könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó kormányrendelet, valamint más jogszabály rendelkezései alapul vételével - a létrehozó szervezet állapítja meg, és az eltérhet a létrehozóra érvényes előírásoktól.

(6)[37] A kormányrendelet az (1)-(4) bekezdésben jelölt szervek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek e törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírások az (1)-(4) bekezdésben jelölt szerveknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - érvényesek.

Könyvvezetési kötelezettség

12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja.

(2)[38] A könyvvezetés a 77-87. §-okban foglaltak figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.

(3)[39]

(4) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a 9. § szerint egyszerűsített mérleget készítő vállalkozó.

(5)[40] Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, továbbá a költségvetés alapján gazdálkodó szerv és a Magyar Nemzeti Bank.

(6) Egyszeres, illetve kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyéb szervezet a 94. § b) pontja szerinti kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével.

13. § (1)[41]

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó áttérhet a kettős könyvvitelre - saját elhatározása alapján - bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített mérleg készítésére a 9. §-ban rögzített feltételnek két egymást követő évben már nem felel meg.

(3) A kettős könyvvitelt vezető, a 9. §-ban említett vállalkozó az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével térhet át, amikor a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladta meg az 50 millió forintot.

(4) Az a kettős könyvvitelt vezető, a 9. §-ban említett vállalkozó, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitel választását követő második év január 1-jével térhet át, ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladta meg az 50 millió Ft-ot.

(5)[42]

14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.

(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.

(3)[43] A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

(4)[44] A számviteli politika keretében rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek [15. § (14), 72. § (6) bekezdés], az ellenőrzés, az önellenőrzés során jelentősebb összegű hibának [18. § (3) bekezdés], adósonként együttesen kisösszegűnek [27. § (1) bekezdés], nem jelentősnek [31. § (3) bekezdés], fajlagosan kisértékűnek [39. § (5) bekezdés].

(5)[45] A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

(6)[46] A (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá a 34. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vállalkozó.

15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).

(2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve).

(3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve).

(4) A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni (a világosság elve).

(5) A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (a következetesség elve).

(6) A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat (a folytonosság elve).

(7) Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).

(8) Az egyszerűsített mérleget készítő a (2) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az árbevételt, a bevételt és a költségeket - az értékcsökkenési leírás kivételével - a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában köteles a könyvekben elszámolni.

(9) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehető figyelembe az előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve).

(10) A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el (a bruttó elszámolás elve).

(11)[47] Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve). A beszámoló elkészítése során - a (13)-(15) bekezdésben foglaltak alapján - az egyedi értékelés elve e törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet.

(12) Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve).

(13)[48] A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (tartalom elsődlegessége a formával szemben elve).

(14)[49] Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (lényegesség elve).

(15)[50] A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel (költség-haszon összevetésének elve).

III. Fejezet

AZ ÉVES BESZÁMOLÓ

Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok

16. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - ha törvény kivételt nem tesz - a naptári évről december 31-i fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a 7. §-ban előírt feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

(2) Az egyszerűsített éves beszámolónak az éves beszámolótól eltérő előírásait az 57. és 58. § tartalmazza.

17. § Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek.

18. § (1) Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből áll.

(2) Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.

(3)[51] A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek ) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

(4)[52] E törvény alkalmazásában jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés, az önellenőrzés során, az egy adott évet érintően megállapított hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a 14. § (4) bekezdése szerint elkészített számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérlegfőösszegének 1 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 1 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.

(5) Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.

(6) A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, az eredménykimutatásban a bevételeket és a ráfordításokat bruttó módon kell kimutatni.

19. § (1) Az éves beszámolót a törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell elkészíteni.

(2) Az éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni. Az adatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1000 forintban kell megadni.

(3)[53] A vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 85. §-a szerinti devizakülföldinek minősülő társaságokat is, az éves beszámolót, illetve a könyveket magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni, illetve vezetni. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam listája szerinti devizaegységben kell megadni.

(4) Az éves beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

Közbenső mérleg[54]

19/A. § (1) Ha törvény - osztalékelőleg fizetése feltételeként - közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget az e törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A közbenső mérleget a - vállalkozó által meghatározott - fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azok év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit, az azokat alátámasztó számításokat.

(4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

20. § (1) A mérleg tagolását, továbbá az egyes tételek tartalmára vonatkozó további előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett.

21. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat.

(2) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.

(3)[55] A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező - az (1) bekezdés szerinti - eszközöket is a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben.

22. § (1) E törvény alkalmazásában befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan legalább egy éven túl szolgálja.

(2) A befektetett eszközök csoportjába az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

(3)[56] Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan - a 37. § szerint meghatározott várható élettartam, de legalább a 37. § (3) bekezdése szerinti kötelező leírási idő alatt - szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

(4)[57] Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke is. Ez esetben, ameddig ez az érték nem kerül leírásra, addig a adózott eredményből csak akkor lehet osztalékot (részesedést) fizetni, ha az adózott eredmény (beleértve az eredménytartalékot is) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt.

(5)[58] A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem (ideértve a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközöket is).[59]

(6) Azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, használatba vételükig nem a tárgyi eszközök, hanem készletként a forgóeszközök között kell kimutatni.

(7) A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

23. § (1) A forgóeszközök csoportjába a készleteket, a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket kell besorolni.

(2) Készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek - a 22. § (6) bekezdése szerinti eszközök és az állatok kivételével - rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, illetve a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

(3)[60] Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak.

(4) Az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt kötvények, részvények, egyéb értékpapírok vételi értékét, továbbá a saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét kell kimutatni.

(5) A pénzeszközök a készpénz és csekkek, továbbá a bankbetétek értékét foglalják magukban.

24. §[61] (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, továbbá a 40. § (6) bekezdése szerinti különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el nem számolt összeget.

(2)[62] Aktív időbeli elhatárolásként kell a kamatbevételekkel szemben kimutatni a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.

(3)[63] Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.[64]

(4) A devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 40. § (4) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét aktív időbeli elhatárolásként lehet elszámolni az egyéb ráfordítások csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban időbelileg elhatárolt halmozott összegből - a törlesztő részletre jutó - időbeli elhatárolásként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, az egyéb ráfordítások növelésével (realizált árfolyamveszteség).

(5)[65] Aktív időbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni a 22. § (3) bekezdése alapján az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jog beszerzési értékének azt a részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszak(ok)ra szabad elszámolni.

25. § A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.

26. § (1)[66] Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (az alapító) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (az alapító) a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni a 41/A. § szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2)[67] A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

(3)[68] Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke, az alapító okiratban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, az egyéb létesítő okiratban meghatározott összegben. Más gazdálkodónál jegyzett tőke a részjegytőke, az üzletrésztőke, a vagyoni betét, a vagyoni hozzájárulás, az alapítói vagyon vagy egyéb módon nevezett, a létesítő okiratban (a társasági szerződésben, az alapítói okiratban, a tulajdonosok közötti megállapodásban) meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is) mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik.

(4)[69] A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,

b) az alapítók által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, a pénzeszközök értékét az eszközmozgással, illetve a pénzmozgással egyidejűleg,

c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,

d) jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

(5)[70] A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,

b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,

c) jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

Az a)-c) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet.

(6)[71] Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) az előző év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,

b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,

c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,

d)[72] a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,

e) jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

(7)[73] Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:[74]

a) az előző év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,

b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,

c) a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, ezek adójára, továbbá az eredménytartalék egyéb célra történő felhasználása miatti adóra igénybe vett összeget,

d)[75] a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaságnál a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen átvett - pótbefizetés visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejűleg,

e) jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

(8)[76] Értékelési tartalékként kell kimutatni a 41/A. § szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető.

(9)[77] A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett (a kifizetni jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

(10)[78] Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévő eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem kötötték le, és az igénybevétel után a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.

(11)[79] Az ellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított - az előző év(ek)re vonatkozó - jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni.

(12)[80] A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

26/A. § (1)[81] Év közben - a 19/A. § szerinti közbenső mérleg alapján - osztalékelőleg csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett fizethető.

(2) A tárgyévi adózott eredményből a kamatozó részvény tulajdonosának kamat csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett fizethető.

(3) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.

(4) A jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történik a jegyzett tőke emelése - a (3) bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki, továbbá akkor is, ha a részvényeket annak adják, aki - törvény előírása alapján - a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond.

(5) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak megfelelően.

(6) Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál (ha a jegyzett tőke tekintetében cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

27. § (1)[82] Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a vevő, az adós minősítése alapján - a mérlegfordulónapon fennálló követelések, kétes követelések (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni pénzköveteléseket is), továbbá a kölcsönként, az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére. A fizetési határidőt egy évvel meghaladó, és vevőnként, adósonként együttesen kisösszegű (a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát nem meghaladó) követelések esetén a céltartalék összege az ilyen követelések értékének százalékában is meghatározható. A kiegészítő mellékletben részletezni kell a képzett céltartalék összegét a felsorolt jogcímek szerint.

(2)[83] Céltartalék képezhető jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, korengedményes nyugdíj, végkielégítés fedezetére. Ha az előbbiek szerinti garanciális kötelezettségek fedezetére a vállalkozó céltartalékot nem képez, az összes garanciakötelezettséget garanciafajtánként tagolva a kiegészítő mellékletben meg kell adnia. Ha a garanciális kötelezettségek fedezetére céltartalékot nem képzett a vállalkozó, és a garanciális kötelezettség az előző évtől lényegesen eltérő összeggel merült fel, ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell.

(3)[84] Biztosító intézetnél, befektetési vállalkozásnál a 94. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint képezhető céltartalék.

(4)[85] Hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetekről, a pénzügyi vállakozásokról szóló törvény, a Magyar Nemzeti Banknál a jegybankról szóló törvény, valamint a 94. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint kell céltartalékot képezni.

(5)[86]

(6)[87] Ha a vállalkozás a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 24. § (4) bekezdése szerint időbelileg elhatárolta, év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett hitelfutamidő nem lehet hosszabb, mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama.

(7)[88] A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság részvénye (a továbbiakban: kockázati tőkerészvény) és a kockázati tőkealap-jegy mérlegfordulónapi értékelésekor, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, céltartalékot lehet képezni. A kockázati tőkealap-jegy értékelésekor a 34. § (3) bekezdésében hivatkozott gazdasági társaság helyett a kockázati tőkealapot kell érteni. A kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg a kockázati tőkerészvény, illetve a kockázati tőkealap-jegy könyv szerinti értéke és a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap saját tőkéjének a befektetés névértékével arányos összege közötti különbözetet. A kockázati tőkerészvény, illetve a kockázati tőkealap-jegy eladásakor, továbbá a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap megszűnésekor, valamint, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek együttesen fennállnak, a céltartalék összegét fel kell használni.

(8) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a - tulajdoni, tagsági viszonyt megtestesítő - kockázati tőkebefektetéseinek mérlegfordulónapi értékelésekor, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, az összes - ilyen címen eszközölt - befektetések összevont minősítése alapján céltartalékot képezhet. Az ilyen címen képzett kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg az összes kockázati tőkebefektetés könyv szerinti értékét. Ha a portfolióból a befektetések kikerülnek, a kikerülő befektetésekre jutó, képzett kockázati céltartalékot meg kell szüntetni. A kockázati céltartalékot negyedévenként felül kell vizsgálni és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.

28. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak.

(2) Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az alapítókkal szembeni kötelezettség, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

(3) Rövid lejáratú kötelezettség az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

29. § (1)[89] Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

a)[90] a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,

b)[91] a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra,

c) a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget,

d) a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig kifizetésre került, illetve már megállapított, de ki nem fizetett prémiumot (a vezetőknek is), jutalmat, azok járulékát.

(2)[92] Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt

a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,

b) elengedett kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében),

c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

(3)[93] A támogatásonként, jtásonként, térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott passzív időbeli elhatárolást a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 35. § szerint meghatározott beszerzési értékének, illetve beszerzési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

(4)[94] Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

30. § (1) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.

(2) Az előző évi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket, és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.

(3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell.

(4) A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek körültekintően elvégzett értékelése során figyelembe kell venni - a 37-39. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ténylegesen bekövetkezett és ismertté vált.

A mérlegben szereplő eszközök értékelése

31. § (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket - a 32-34. §-ban foglaltak kivételével - a 35-36. § szerinti beszerzési, illetve előállítási költségeken kell értékelni, csökkentve azt a 37-39. § szerint alkalmazott leírásokkal.

(2)[95] Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értékben - a 41/A. §-ban foglaltak kivételével - nem szabad a mérlegbe felvenni.

(3)[96] A 32. § (2)-(3), a 33. § (3)-(4), illetve a 40. § (4) bekezdésében foglalt értékelési előírások alkalmazása nem kötelező, ha az értékelésnek a valutában-devizában lévő eszközökre, forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása nem jelentős, vagy várhatóan az a következő évben ellentételeződik.

32. § (1)[97] A valutapénztárban lévő valutakészletet és a devizaszámlán lévő devizát - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a könyvekben szereplő értéken kell kimutatni.

(2)[98] Ha a valutapénztárban lévő valutakészletnek, illetve a devizaszámlán lévő devizának a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a könyvekben szereplő értéket - az előbbiek szerinti - az év utolsó napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni.

(3)[99] Ha a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek által nem jegyzett és nem transzferálható helyi valuta az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a könyvekben szereplő értéket az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni.

(4)[100]

33. § (1)[101] Ha a tőzsdén jegyzett, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír tőzsdei árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, az értékpapírt az év utolsó, közzétett tőzsdei átlagárfolyama alapján kell értékelni. Minden más esetben a 39. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[102] A külföldi pénzértékre szóló követelést a mérlegben a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni akkor, ha az előbbiek szerinti devizavételi árfolyam nem csökkent, és a pénzügyi teljesítés (a számla részbeni vagy teljes kiegyenlítése) a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg.

(3)[103] Ha a (2) bekezdés szerinti követelés pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és a (2) bekezdés szerint figyelembe vett devizavételi árfolyam - az év utolsó napjára vonatkozó árfolyam szerint - csökkent, a külföldi pénzértékre szóló követelést a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben szerepeltetni.

(4)[104] Ha a (2) bekezdés szerinti - a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által nem jegyzett és nem transzferálható helyi valutára szóló - követelés pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a követelés könyvekben szereplő értékét az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni.

(5)[105] Ha a (2) bekezdés szerinti követelés pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a külföldi pénzértékre szóló követelést a számlát vezető pénzintézet által ténylegesen forintban jóváírt összegben, illetve a devizaszámlán történő jóváírás esetén a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegbe felvenni.

(6)[106] A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el nem számolt előlegek, továbbá a munkavállalónak valutában vagy devizában külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történő átutalás esetén a deviza, a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni.

34. § (1)[107] A mérlegben a vásárolt készletet (anyag, áru) a 35. § szerinti beszerzési áron vagy átlagos (súlyozott) beszerzési áron, a saját termelésű készletet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) a 36. § szerinti előállítási költségen, illetve utókalkuláció vagy norma szerint közvetlen önköltségen kell értékelni (kimutatni). Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkentett nettó árbevétele valamely évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek - az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozói teljesítmények értékét nem tartalmazó - együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 36. § szerinti közvetlen önköltségét a 14. § (5) bekezdésének c) pontjában előírt szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.

(2) A befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka közvetlen önköltsége a kalkulációs egység összes elhatárolt közvetlen költségéből - a megrendelő igazolása mellett - a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. A kalkulációs egység egy szerződés szerinti munkánál (egy létesítménynél) nagyobb egység nem lehet.

(3)[108] A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott alapításkori értéken, vásárlás esetén vételi áron, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken kell értékelni, ha

a) a gazdasági társaság piaci megítélése tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökken;

b) a gazdasági társaságba befektetett összeg a gazdasági társaság megszűnésekor várhatóan megtérül;

c) a gazdasági társaság saját tőke értékének a befektetés névértékével arányos része nem csökken a befektetés könyv szerinti értéke alá.

(4)[109] Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron, illetve könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökkent az értékpapír könyv szerinti értéke alá.

Az eszközök beszerzési és előállítási költségei

35. §[110] (1) Beszerzési költség (beszerzési ár) az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót), a vámköltségeket (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában.

(2) A beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

a) fizetendő (fizetett) illetékek [importbeszerzés utáni statisztikai illeték, vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

b) a vámárut terhelő vámköltségen kívüli vámteher,

c) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

d) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak,

e) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).

(3) A beszerzési költségnek (árnak) nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó.

(4) Az (1) bekezdés szerinti beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,

ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

ad) után az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült kamat,

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az üzembe helyezésig felmerült - biztosítási díj

a tényleges összegben.

(5) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalékalkatrészek beszerzési árban érvényesített értéke is az (1) bekezdés szerinti beszerzési költség (beszerzési ár) része.

(6) A beszerzési költség (beszerzési ár) részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott tétel értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel a beszerzési költségeket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában kell módosítani.

(7) A tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka költségeit.

(8) Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azokat a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, a külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással, vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forintban egyenlítik ki. Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.

(9) Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási költség. Nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad- és a tranzitterületen levő vállakozótól történő közvetlen beszerzés.

(10) Az importbeszerzés értéke:

a) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az importtermék, -anyag, -áru, illetve az importszolgáltatás értéke;

b) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - hitelintézet által meghirdetett (a hitelintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci) deviza-, valutaeladási árfolyamon átszámított forintérték az importtermék, -anyag, -áru, illetve importszolgáltatás értéke;

c) ha a vállalkozó a b) pont szerinti importbeszerzés, importszolgáltatás kiegyenlítéséhez rendelkezik devizával, valutával (ideértve a devizában adott importelőleg összegét is), akkor az importbeszerzés, az importszolgáltatás forintértékét a meglevő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján is meghatározhatja;

d) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése exportáruval történik, az importbeszerzés forintértékét a 45. § (11) bekezdése szerint kell meghatározni.

(11)[111] Gazdasági társaságnál a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként kapott eszköz társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értéke beszerzési árnak minősül. Átalakulás esetén a társasági szerződésben meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.

(12) Üzleti vagy cégérték beszerzési árán a megvásárolt társaságért, vállalatért fizetett ellenérték és a megvásárolt társaság, vállalat egyes eszközeinek a kötelezettségekkel csökkentett - e törvény szerinti értékeléssel kialakított - értéke közötti különbözetet kell érteni, ha a fizetett ellenérték a magasabb.

(13) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét.

(14) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz beszerzési ára az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt eszköz esetében az eszköznek az állománybavétel időpontjában meglévő piaci értéke.

(15) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve továbbfelhasznált saját előállítású termék (áru) forgalmi értéke után bevallott fogyasztási adó, fizetendő környezetvédelmi termékdíj összege is az áru, a termék beszerzési árának (előállítási költségének) részét képezi.

(16)[112] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott -, a 26. § (3) bekezdése szerint vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke (legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege) minősül beszerzési árnak.

(17) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe működése során, a (16) bekezdésben foglaltakon túlmenően, beszerzésként - a (8) bekezdésben előírtak esetén importbeszerzésként - köteles elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől kapott eszközök számla szerinti értékét a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. Az így állományba vett eszközök beszerzési értéke - ez esetben is - magában foglalja mindazon, jelen § szerinti tételeket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.

36. § (1) Az előállítási költségek közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek

a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (a továbbiakban a), b), c) együtt: közvetlen önköltség).

(2) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket a közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

Az eszközök értékcsökkenése

37. § (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét (beszerzési árát, illetve közvetlen önköltségét) - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).

(2) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a beszerzési, előállítási költséghez (bruttó értékhez) vagy a nettó értékhez viszonyított arányát, vagy a beszerzési, előállítási költségnek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi elavulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően az üzembe helyezéstől kell alkalmazni.

(3)[113] A vagyoni értékű jogok beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő, legfeljebb 15 év alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

(4)[114] Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, vegyi hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.

38. § (1)[115] Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, a tárgyi eszköznél, a beruházásnál elszámolni akkor, ha

a) a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;

b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

c) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az a), b), c) pontokban felsorolt immateriális javak, a tárgyi eszköz, a beruházás a használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben.

(2) Ha a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben - az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli - lényeges változás következett be, akkor az elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírás megváltoztatható, de az eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben közölni kell.

Az eszközök értékvesztése

39. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési ára magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási költsége magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási áron kell kimutatni, a készlet értékének csökkentésével.

(2) A vásárolt készlet beszerzési árát, illetve a saját termelésű készlet előállítási költségét - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készletek értékének csökkentését ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.

(3)[116] A gazdasági társaságban lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - ide nem értve a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaság részvényét, továbbá a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap kockázati tőkebefektetéseit - értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Az értékvesztés elszámolása során a befektetés könyv szerinti értéke a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetés névértékével arányos összegig csökkenthető.

(4) Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok nyilvántartás szerinti értékét csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti érték. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok nyilvántartás szerinti értékét addig kell csökkenteni, hogy azok a mérlegben a mérleg készítésekor érvényes (ismert) piaci megítélésnek megfelelő értéken szerepeljenek.

(5)[117] A (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az egy évnél régebben beszerzett - fajlagosan kisértékű - készleteknél (ahol a nyilvántartásokon való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét), a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.

A mérlegben szereplő források értékelése

40. § (1) A saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2)[118] A külföldi vevőtől valutában, devizában kapott és még a külföldi vevővel el nem számolt előlegek forintértékét a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyam alapján kell meghatározni.

(3)[119] Az importbeszerzés, az importszolgáltatás, a hitel és egyéb más miatt külföldi pénzértékre szóló tartozás forintértékét a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaeladási árfolyam alapján kell meghatározni, ha az előbbiek szerinti devizaeladási árfolyam nem változott vagy csökkent, és a tartozás törlesztése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg.

(4)[120] Ha a (3) bekezdés szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozás törlesztése (pénzügyi rendezése) a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és a (3) bekezdés szerint figyelembe vett devizaeladási árfolyam emelkedett, a külföldi pénzértékre szóló tartozást a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó devizaeladási árfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben szerepeltetni.

(5)[121] Ha a (3) bekezdés szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozás törlesztése (pénzügyi rendezése) a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a külföldi pénzértékre szóló tartozást a hitelintézet értesítése alapján a ténylegesen forintban fizetett összegben kell a mérlegben szerepeltetni. Ha a mérleg fordulónapján a vállalkozó rendelkezik devizaszámláján a tartozás kiegyenlítéséhez részben vagy egészen elegendő összegű devizával, akkor a kötelezettség összegét a kiegyenlítéshez felhasznált deviza könyv szerinti forintértékének megfelelő értéken kell a mérlegben szerepeltetni. Ha a tartozás kiegyenlítése a devizaszámláról a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a mérleg fordulónapja után megszerzett és a devizaszámlán elhelyezett devizából megtörtént, akkor a kötelezettség összegét a kiegyenlítéshez felhasznált deviza könyv szerinti forintértékének megfelelő értéken kell a mérlegben szerepeltetni.

(6) Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A különbözet az aktív időbeli elhatárolások között állományba veendő.

(7)[122]

(8)[123] Ha a vállalkozó az importbeszerzést, az importszolgáltatást a 35. § (10) bekezdésének c) pontja szerint - a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján - értékelte, akkor az ebből adódó kötelezettségét - a (3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a nyilvántartásba vételkor meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell a pénzügyi rendelkezésig kimutatni.

Sajátos értékelési szabályok

41. § (1) A 30-40. §-ban előírt értékelési eljárásoktól eltérő sajátos értékelési eljárás követhető

a) a vállalkozások alapításánál, átalakulásánál, felszámolásánál, megszűnésénél, a vállalkozás értékesítése előtti értékelésénél,

b) a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök újraértékelésénél,

c) az infláció hatásának mérésénél.

(2) A sajátos értékelési szabályokat külön törvény állapítja meg.

41/A. §[124] (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti - kettős könyvvitelt vezető - vállalkozó jogosult a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetett módon tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket (a beruházások kivételével) és befektetett pénzügyi eszközöket (az értékpapírok, a forintban adott kölcsönök és forintban elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) évenként, december 31-i fordulónappal piaci értékükön értékelni.

(2) Az évenkénti értékelés során az értékelésbe bevont egyedi eszközönként meg kell állapítani:

a) az egyedi eszköz december 31-i fordulónappal meghatározott piaci értékét;

b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett beszerzési értékét (könyv szerinti nettó értékét);

c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözeteként az egyedi eszköz értékhelyesbítését.

(3) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke több, mint a könyv szerinti nettó értéke, akkor a különbözetet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kell kimutatni.

(4) Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti nettó értéke, akkor az így mutatkozó különbözetet a 38. § (1) bekezdésében, illetve a 39. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.

(5) Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.

(6) A (2) bekezdés szerint egyedi eszközönként megállapított értékhelyesbítések tárgyévi és előző évi összegeinek - leltárral alátámasztott - különbsége

a) növeli az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi értékhelyesbítés meghaladja az előző évit;

b) csökkenti az értékelési tartalékot, ha a tárgyévi értékhelyesbítés kevesebb az előző évinél, legfeljebb az előző évi értékhelyesbítés összegéig.

A különbségnek azt a részét, amely abból adódik, hogy az egyedi eszköz piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti nettó értéke, a (4) bekezdés szerint kell elszámolni.

(7) Az (1) bekezdés szerint értékelt egyedi eszköznek a könyvekből történő kivezetésekor a hozzákapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítését is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.

(8) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok; szellemi termékek; ingatlanok; továbbá műszaki berendezések, gépek, járművek; valamint egyéb berendezések, felszerelések, járművek; részesedések; a devizában adott kölcsönök; a devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek szerinti részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

(9) Az egyedi eszközök évenkénti értékelésének helyességét, az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 73. § alapján nem kötelező, az (1) bekezdés szerinti értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.

(10) Ha a konszolidálásba bevont vállalat éves beszámolója elkészítésekor élt az (1) bekezdés szerinti értékelés lehetőségével, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor a (3) bekezdés szerint megállapított, illetve a (6) bekezdés szerint módosított "Értékhelyesbítés" és "Értékelési tartalék" összegét figyelmen kívül kell hagynia.

(11) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat az összevont (konszolidált) mérlegben szereplő - az (1) bekezdésben meghatározott - eszközöket az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjával piaci értékükön értékelheti. Ez esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerinti értékeléssel meghatározott különbözetet az összevont (konszolidált) mérlegben - a (3)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kell kimutatni az anyavállalat és külső tagok (más tulajdonosok) részesedése bontásban.

41/B. §[125] (1) A vállalkozó az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban az adatokat a 19. § (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően forintban, illetve a társasági szerződésben, alapszabályban, alapító okiratban (a továbbiakban: társasági szerződés) rögzített konvertibilis devizában köteles megadni.

(2)[126] Amennyiben a vállalkozó a 19. § (3) bekezdése szerint kötelezett arra, hogy az (1) bekezdés szerinti adatokat forint helyett a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában, illetve a társasági szerződésben rögzített konvertibilis deviza helyett forintban adja meg, a forintról devizára, illetve a devizáról forintra való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.

(3)[127] A (2) bekezdés szerinti áttérési időponttal (mint mérlegfordulónappal) e törvény előírásainak megfelelő éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben.

(4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 71. § előírásainak megfelelően az áttérést követő 90 napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni, a 72. § szerint közzé kell tenni.

(5) A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 41/C-41/D. § szerint kell devizáról forintra, illetve forintról devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban, illetve a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket megnyitni.

41/C. §[128] (1) A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a társasági szerződésben rögzített devizára átszámítani.

(2) A társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.

(3) Amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló követeléseknél, valuta-, devizakészleteknél a Ft/deviza árfolyam nőtt, akkor ezen követelések, illetve pénzeszközök forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, devizaértéke és a társasági szerződésben rögzített devizában fennálló követelések, valuta-, devizakészletek devizaértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizanemben fennálló kötelezettségeknél a Ft/deviza árfolyam csökkent, akkor ezen kötelezettségek forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított devizaértéke és a társasági szerződésben rögzített devizában fennálló kötelezettség devizaértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.

(5) Amennyiben a társasági szerződésben rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke több, mint ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a társasági szerződésben rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségek forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke kevesebb, mint ezen kötelezettségek devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a társasági szerződésben rögzített devizanem szerinti - devizaértéke, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.

(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal

a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,

b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.

41/D. §[129] (1) Az áttérést megelőzően a társasági szerződésben rögzített devizanemben elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - forintra átszámítani.

(2) A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forintpénzeszközöket, illetve a forintban fennálló kötelezettségeket nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.

(3) Amennyiben a forintban fennálló követeléseknél, illetve forint pénzeszközöknél a deviza/Ft árfolyam nőtt, akkor ezen követelések, illetve pénzeszközök valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és a forintban fennálló követelések, illetve forintpénzeszközök nyilvántartás szerinti forintösszege közötti különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségeknél a deviza/Ft árfolyam csökkent, akkor ezen kötelezettségek devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és forintban fennálló kötelezettségek nyilvántartás szerinti forintösszege közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell a (7) bekezdés szerint figyelembe venni.

(5) A társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követeléseknél, pénzeszközöknél, amennyiben a társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzített valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke magasabb, mint ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által meghirdetett, az áttérés napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon számított forintértéke, a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(6) A társasági szerződésben - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeknél, amennyiben a társasági szerződésben rögzített devizában kimutatott értéknek az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke alacsonyabb, mint ezen kötelezettségek devizáinak a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által meghirdetett, az áttérés napjára vonatkozó devizaeladási árfolyamon átszámított forintértéke, a különbözetet átszámítási különbözetként a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.

(7) A (3)-(6) bekezdések szerinti átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal

a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,

b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.

(8) Amennyiben a jegyzett tőke forintra átszámított összege eltér a társasági szerződésben rögzített, és a cégnyilvántartásba bejegyzett jegyzett tőke forintösszegétől, a különbözetet a tőketartalékkal szemben kell rendezni.

41/E. §[130] (1)[131] Gazdasági társaság megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor - a tulajdonos (a tag) köteles

a) rendkívüli ráfordításként elszámolni a megszűnt társasági részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként figyelembe venni a megszűnés miatt - a részesedés (részvények, üzletrészek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több,

c) rendkívüli ráfordításként figyelembe venni a megszűnés miatt - a részesedés (részvények, üzletrészek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb.

(2) Gazdasági társaság átalakulása esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt átalakulás kivételével - az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)

a) rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként kell figyelembe venni, az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként, a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét.

(3)[132] Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek a (6) bekezdés szerint állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a társasági szerződésnek megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 41/I. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét a saját tőkével szemben kell kivezetni.

(4) Gazdasági társaság beolvadása esetén, ha az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság részben vagy egészen tulajdonosa a beolvadt gazdasági társaságnak, az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál

a) a beolvadt gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint ezen részesedésre jutó, átvett eszközök és átvállalt kötelezettségek - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetét az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint,

b) a külső tulajdonos (tag) részesedésére jutó, átvett eszközök és átvállalt kötelezettségek - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetét a (3) bekezdésben foglaltak szerint

kell elszámolni.

(5) A (3) bekezdésben, illetve a (4) bekezdés b) pontjában szereplő külső tulajdonosnál (tagnál)

a) rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a beolvadt gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként kell figyelembe venni az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként, a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét.

(6) Gazdasági társaság

a) megszűnése (felszámolás, végelszámolás) esetén a tulajdonosnál (a tagnál) a megszűnés miatt kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét és az átvállalt kötelezettségek megállapodás szerinti értékét,

b) beolvadása esetén az átvevőnél az átvett eszközök és átvállalt kötelezettségek - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékét

a könyvekben, az eszközök, illetve a kötelezettségek között állományba kell venni.

(7) Más gazdálkodó megszűnése, átalakulása (beolvadása) esetén az (1)-(6) bekezdés előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, a vonatkozó külön törvények előírásai figyelembe vételével.

(8)[133] Gazdasági társaság, illetve más gazdálkodó jegyzett tőkéjének leszállítása során, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a tulajdonosnál (a tagnál) a kapott eszközök elszámolásánál az (1) bekezdés szerinti módon kell eljárni a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának megfelelően.

Vagyonmérleg, vagyonleltár[134]

41/F. § (1) Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására - a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(9) bekezdésben és a 41/G-41/L. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha törvény másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy

a) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket,

b) az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - tartalmazza a "jogelőd" gazdasági társaság vagyonértékelés szerinti vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [az a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 41/I. § (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetve a kettő együtteseként a "jogutód" gazdasági társaság vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészítenie:

a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő gazdasági társaságnak,

b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságoknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg a "jogelőd" gazdasági társaságok vagyonértékelés szerinti vagyonát

a) beolvadás esetében beolvadó és átvevő gazdasági társaság megbontásban és együttesen,

b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok szerinti megbontásban és együttesen

tartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott módon

a) különválás esetében a különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére,

b) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérlegére.

(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni azzal, hogy átalakulásnál az értékhelyesbítés, értékelési tartalék intézménye nem alkalmazható.

(9) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

41/G. § (1) Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti.

(2) Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni.

(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben szerepeltetni.

(4) Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként kell kimutatni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege kevesebb mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözettel az egyes eszközök értékét kell - a vagyonmérleg készítésekor - csökkenteni.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete[135]

41/H. § (1) Az átalakuló gazdasági társaságnak - a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont mint az átalakulásról való második döntés időpontja) - vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.

(3) Az átértékelési különbözeteket [ideértve a 41/G. § (4) bekezdése szerinti üzleti vagy cégértéket is] a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.

(4) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni oly módon, ha

a) az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a vagyont leértékelték), a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,

b) az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a vagyont felértékelték), a különbözet összegével a tőketartalékot kell megnövelni.

(5) Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a saját tőke (első oszlopban szereplő) könyv szerinti értékével.

(6) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék és eredménytartalék (negatív előjelű is lehet) tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.

(7) Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete[136]

41/I. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete "jogelőd" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai - a 41/F. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság(ok) 41/H. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.

(2) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa tartalmazza:

a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését;

b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését;

c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti csökkenését.

(3) A kiválással létrejövő gazdasági társaságnak - ha élt az átértékelés lehetőségével - a vagyonmérleg-tervezete "különbözetek" oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a 41/H. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A "különbözetek" oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.

(5) Egyesülés esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével, valamint ezen követelések és kötelezettségek értékeinek különbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani.

(6) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság 41/H. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani. A vagyonleltár-tervezetben - korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén - el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a "jogutód" gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.

(7) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "jogutód" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében csak pozitív összegű jegyzett tőke, tőketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet.

(8) Ha a saját tőke egyes elemeinek - az előző előírások szerint kialakított - értékétől a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elő, akkor a saját tőke - társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) szerinti megosztásának megfelelő - átrendezéséhez egy további külön oszlopot ("rendezés" oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

(9) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének jegyzett tőkére, tőketartalékra és eredménytartalékra történő megosztása során a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai, illetve az (1)-(8) és (10)-(13) bekezdés előírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal [ideértve a (11)-(12) bekezdés szerint az eredménytartalékként képzett fedezetet is], továbbá a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.

(10) Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (a "jogutód" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopban) jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti mérlegfőösszeg arányában számított - értékét, amelyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.

(11) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül az eredménytartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre.

(12) Az eredménytartalék tételében kell fedezetet teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségekre (így a vagyonfelértékelés, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérési különbözet miatti adóra), ha ezen tételekre más módon nem képeztek fedezetet.

(13) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék összege csak a (3)-(5), illetve (11)-(12) bekezdés alapján növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét.

A végleges vagyonmérleg[137]

41/J. § (1) Az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) és (7) bekezdések szerinti eltérésekkel a 41/F-41/I. és 41/K-41/L. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.

(3) Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket, ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.

(4) Amennyiben az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke értékétől, a különbözettel - előjelének megfelelően - a tőketartalékot kell módosítani. Ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.

(5) Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke - 41/I. § (9) bekezdése szerinti tételekkel csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.

(6) Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén le kell szállítani a jegyzett tőkét akkor is, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplő, elkülönített, a jegyzett tőke részét képező eszközök - 41/I. § (6) bekezdése szerint számított - értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét.

(7) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a részére rendelkezésre bocsátandó - a 41/I. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti - pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjáig még nem teljesített részét, illetve ezen időpontig ki nem adott - a 41/I. § (2) bekezdés c) pontja szerinti - vagyonhányadot az átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelően jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni.

(8) Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek.

Átalakulás egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel[138]

41/K. § (1) A 41/F-41/J. §-ban előírtakat a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni akkor, ha az átalakulással egyidejűleg az átalakuló gazdasági társaság az egyszeres könyvvitelről köteles a kettős könyvvitelre áttérni.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságnak az egyszerűsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy, hogy az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összegét mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba kell helyeznie.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített mérlegben rendezni kell a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) fizetendő általános forgalmi adót a vevőkkel, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót a szállítókkal szemben.

(4) A (2)-(3) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.

(5) Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságból kiváló és kiválás után a törvény alapján kötelezően kettős könyvvitelt vezető, átalakulással létrejövő gazdasági társaság a 41/F. § (7) bekezdés b) pontja szerinti - az egyszerűsített mérlegének megfelelő - vagyonmérlegének adatait köteles a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének megfelelően - átrendezni, az áttérési különbözetet az eredménytartalékba helyezni.

(6) Az (5) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kiválás után kettős könyvvitelt vezető, átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése b) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.

Átalakulás kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel[139]

41/L. § (1) Átalakulás esetén, ha megelőzően az átalakuló gazdasági társaság kettős könyvvitelt vezetett, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakulás napjával nem térhet át az egyszeres könyvvitelre akkor sem, ha egyébként ennek feltételei fennállnak. Ez esetben a könyvvezetés módjának megváltoztatására legkorábban az átalakulás napját követő év január 1-jével kerülhet sor.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdasági társaságba beolvadó, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság a 41/F-41/J. §-ban előírtak alkalmazása előtt, az átalakulással egyidejűleg köteles a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre áttérni és a 81. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített mérleget elkészíteni. Ez esetben az egyszerűsített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel beolvadó gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopának] értékeit.

Egyéb átalakulás[140]

41/M. § A gazdasági társaságon kívüli, egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha az átalakulást törvényi előírás lehetővé teszi - a 41/E-41/L. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai figyelembevételével.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

42. § (1) A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

(2) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél egyeztetéssel minden évben a leltár összeállítását megelőzően köteles elvégezni.

(3) Az árukészleteit csak értékben nyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstől eltérően - a mérleg fordulónapját megelőzően a IV. negyedévben vagy azt követően az I. negyedévben tételes leltározással is ellenőrizheti értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó (értékbeni) adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt év eredményét kell módosítani.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

43. § (1)[141] Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén az előző év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentősebb összegű tételeket elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.

(2) A mérleg szerinti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett (a jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett összegben határozható meg.

44. § (1) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a vállalkozó döntésétől függően - kétféle módon állapítható meg:

a)[142] a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással);

b) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, valamint az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei, az egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (forgalmi költség eljárással).

(2)[143] Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás két módjának megfelelően kétféle eredménykimutatás készíthető, amelyek tagolását, továbbá az egyes tételek tartalmára vonatkozó további előírásokat a 2. számú melléklet foglalja magában. Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított nem jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatását (ideértve az emiatti társasági adó többletét, illetve hiányát is) az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.

(3) Az eredménykimutatás további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához szükséges.

(4) Az eredménykimutatás mérlegszerű (kétoldalas) formában is elkészíthető.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

45. § (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét.

(2) A teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja

a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítéskor elküldött (esetleg később helyesbített), a vevő által elismert számlákkal vagy a készpénzben kapott általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel egyező árbevételt,

b)[144] a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,

c) az árbevételbe beszámító árkiegészítést és az árbevételt csökkentő fogyasztási adó összegét az adóhatósággal történő elszámolás alapján.

(3)[145] Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldön értékesített termékek, anyagok, áruk és a belföldön teljesített szolgáltatások (7)-(12) bekezdés szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad- és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.

(4)[146] Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a termékek, anyagok, áruk - külföldi vevőnek - külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a - külföldi igénybevevőnek - külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak a (7)-(12) bekezdés szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.

(5)[147] Az export értékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, illetve a devizának (a valutának) a teljesítéskor érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett (a pénzintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci) deviza-, valutaeladási árfolyamon átszámított forintértékén.

(6)[148] Az értékesítés (2) bekezdés a) pontja szerinti árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírás alapján forintban vagy devizában, készpénzben forintban vagy jogszabályi előírás alapján valutában, az értékesítés devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással (előzetes devizahatósági engedély esetén).[149]

(7)[150] Ha az ellenérték kiegyenlítése a (2) bekezdés a) pontja szerinti számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértéket kell árbevételként elszámolni.

(8)[151] Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általános forgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételként figyelembe venni.

(9)[152] Ha az ellenérték kiegyenlítése a (2) bekezdés a) pontja szerinti számla alapján devizában történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - deviza (12) bekezdés szerint átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni.

(10)[153] Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott valuta (12) bekezdés szerint átszámított - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértékét kell árbevételként figyelembe venni.

(11)[154] Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítéskor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Így az importbeszerzés és az export értékesítés árbevétele forintértékében is azonos lesz.

(12)[155] A (2) bekezdés a) pontjának megfelelő számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítéskor érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett (a pénzintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci) deviza-, valutavételi árfolyamon kell forintra átszámítani.

(13)[156] Egyéb bevételek olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg.

(14)[157] Az egyéb bevételek között kell kimutatni a várható veszteségek, illetve a várható kötelezettségek fedezetére képzett előző évi céltartalékok felhasználáskori értékét, továbbá a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól vagy természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások, az adásvételi szerződésen alapuló - konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, de nem számlázott -, utólag kapott engedmények szerződés szerinti összegeit, valamint a 3. § (2) bekezdése szerinti költségvetés alapján gazdálkodó szervtől igényelt támogatások összegeit, valamint a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által kifizetett termékpálya-szabályozás bevételeit.

(15)[158] Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek a naptári évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni.

46. § (1)[159] Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű szolgáltatások le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét.

(2)[160] Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a társadalombiztosítási járulék.

(3)[161] Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:

a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a 37. § (1)-(3) bekezdései szerint tervezett (meghatározott), a 38. § (2) bekezdése szerint módosított értékcsökkenés összegét,

b) a 38. § (1) bekezdése szerinti terven felüli értékcsökkenés összegét, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök a befektetett eszközök között állományban maradnak,

c) a (4) bekezdés szerint a használatbavételkor elszámolt összeget.

(4)[162] A 30 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

(5)[163] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások, illetve az egyéb költségek között elszámolni.

47. § (1)[164] Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült, az előzőekben felsorolt jogcímek alá nem tartozó költségeket [mint például a bankköltséget a 35. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési költségei között el nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegű szolgáltatás értékét, továbbá a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást]. A nem anyagjellegű szolgáltatások értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(2) Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó költségek, kifizetések, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg.

(3)[165] Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a várható veszteségek, illetve a várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék összegét, továbbá a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodónak vagy természetes személynek adott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások, továbbá az adásvételi szerződésen alapuló - konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, de nem számlázott -, utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit, valamint a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt - a beszerzési ár részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók, illetékek, hozzájárulások bevallott, fizetendő összegeit, valamint a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített befizetéseket.

(4) Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségeit, az eladott áruk beszerzési értékét, a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét, valamint a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit.

(5) Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni.

48. § (1) A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete.

(2) A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, a kapott osztalék és részesedés, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

(3) A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a fizetett kamatokat és kamatjellegű kifizetéseket, a pénzügyi befektetések leírásait, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait.

49. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.

(2) A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.

(3)[166]

50. § (1) Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege.

(2) Adófizetési kötelezettségként az eredmény utáni adófizetési kötelezettség éves összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni.

(3) Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg.

(4) A mérleg szerinti eredmény az eredménytartalékból osztalékra, részesedésre igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a fizetett (kifizetni jóváhagyott) osztalék, részesedés különbözete.

(5)[167] Az adózott eredményt terhelő részesedés a kamatozó részvény után fizetett kamat is.

Kiegészítő melléklet

51. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat kell felvenni, amelyeket e törvény ezen és megelőző paragrafusaiban előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek.

(2) A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz.

(3) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának módszerét, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.

(4)[168] A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(5)[169] Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét.

(6)[170] Az elkülönített állami pénzalapokból kapott összeget támogatásonként - a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban - kell a kiegészítő mellékletben bemutatni.

(7)[171] A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés, az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre-forrásokra gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.

(8)[172] A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 6. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.

52. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

a) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata;

b) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet;

c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása;

d) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása;

e) az export értékesítés árbevételét a földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);

f) a devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve export értékesítés nettó árbevételét;

g) gazdasági társaságnál az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, csoportonként összevontan;

h) gazdasági társaságnál az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, csoportonként összevontan,

a kamat, a lényeges feltételek, a visszafizetett összegek és a garanciális kötelezettségek egyidejű közlésével.

i)[173] minden olyan vállalkozónak, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni.

(2)[174] A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:

a) a jelentős befolyással,

b) a többségi irányítást biztosító befolyással,

c) a közvetlen irányítást biztosító befolyással

rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.

(3) A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, szavazatok arányát, ahol a gazdálkodó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint

a) jelentős befolyással,

b) többségi irányítást biztosító befolyással,

c) közvetlen irányítást biztosító befolyással

rendelkezik.

53. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját; valamint

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg.

c)[175] a lekötött tőketartalékot, a lekötött eredménytartalékot jogcímek szerint megbontva.

54. § A kiegészítő mellékletben meg kell adni:

a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva;

b) részvénytársaságnál a részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva;

c)[176] azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni.

55. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletezésben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, terven felüli értékcsökkenési leírás.

(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.

(4)[177] A forgalmi költség eljárás [a 44. § (1) bekezdés b) pont] szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását legalább a 2. számú melléklet "A" változat 03-04, 05-11, és III., IV-VII. sorainak megfelelő részletezettséggel és a kettős könyvvitel zárt rendszerében kimutatott értékadatokkal.

(5) A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

(6)[178] A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök (1) bekezdés szerint részletezett adatait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(7)[179] A kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni.

(8)[180] A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelmi garanciális kötelezettségek fedezetére a tárgyévben, az előző évben képzett céltartalék összegét, jogcímenként elkülönítetten, továbbá a tárgyévben, illetve az előző évben környezetvédelmi garanciális költségként elszámolt összegeket, valamint a mérlegben nem szereplő környezetvédelmi károk, kötelezettségek várható összegét.

Üzleti jelentés

56. § (1) Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.

(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:

a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;

b)[181] a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra;

c) a kutatás és kísérleti fejlesztés területére.

Egyszerűsített éves beszámoló

57. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(4)[182] Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének az 51. § (8) bekezdése, az 52. § a)-f) pontjai, az 53. § és az 54. § c) pontja szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.

58. § (1) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a 7. § szerinti három mutatóérték közül kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évben éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 7. § szerinti három mutatóérték közül kettő a határérték alá kerül két egymást követő évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évben a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma[183][184]

59. §[185] (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása az 5. számú melléklet szerint tér el az éves beszámoló mérlegétől és eredménykimutatásától.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót világos és áttekinthető formában úgy kell elkészíteni, hogy a számviteli alapelvek figyelembevételével az anyavállalat és leányvállalatai együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon.

(4) Ha az összevont (konszolidált) mérlegben és eredménykimutatásban szereplő adatok nem elegendőek a megbízható és valós összkép bemutatásához, vagy ha azt különleges körülmények külön is indokolják, akkor az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek kell tartalmaznia mindazon adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi helyzetének, működésük eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek.

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalatok egyetlen vállalatként működnének. Ennek érdekében az összevont (konszolidált) éves beszámolóban az eszközök és a források, a bevételek és a ráfordítások (a teljesítmények és a költségek), a nyereség és a veszteség értékéből - az anyavállalat és a hozzátartozó leányvállalatok, illetve az utóbbiak egymás közötti kapcsolataiból adódó - halmozódásokat ki kell szűrni.

(6) Az előző évi összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési, konszolidálási módszereket, a beszámoló tagolását, részletezését csak indokolt esetben lehet megváltoztatni. Az előző évtől való eltéréseket az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben fel kell sorolni és meg kell indokolni, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre gyakorolt hatásukat pedig be kell mutatni.

(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során - más előírás hiányában - az e törvény 16-55. §-ok előírásait a 60-63. §-ok figyelembevételével kell alkalmazni.

60. §[186] (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót az anyavállalat éves beszámolója mérlegének fordulónapjára kell elkészíteni. Ha az anyavállalat és leányvállalatai belföldi székhelyűek, akkor ez a fordulónap december 31-e. Amennyiben az anyavállalat belföldi székhelyű és a leányvállalatai belföldi és/vagy külföldi székhelyűek, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapja lehet a leglényegesebb külföldi székhelyű leányvállalatok éves beszámolója mérlegének fordulónapja, vagy a külföldi székhelyű leányvállalatok többsége éves beszámolója mérlegének fordulónapja.

(2) A konszolidálásba bevont vállalat az éves beszámolót az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjára köteles elkészíteni. Ha egy - a konszolidálásba bevont - vállalat éves beszámoló készítésének mérleg-fordulónapja eltér az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjától, akkor ennek a vállalatnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjára közbülső éves beszámolót kell készítenie, és a konszolidálásba annak alapján kell bevonni. Az az időtartam, amelyre a közbülső éves beszámoló vonatkozik, nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

60/A. §[187] (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése során az anyavállalat és a konszolidálásba bevont leányvállalatok éves mérlegeit és eredménykimutatásait össze kell foglalni. A konszolidálásba bevont vállalatok eszközeit és forrásait, valamint a bevételeket és a ráfordításokat teljes egészükben az összevont (konszolidált) éves beszámolóba be kell vonni - tekintet nélkül arra, hogy a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolójukban figyelembe vették-e azokat vagy sem -, feltéve, hogy az anyavállalatot a bevonásban e törvény nem korlátozza, vagy az anyavállalatnak nincs döntési, választási lehetősége. Az anyavállalat az e törvényben biztosított mérlegbeállítási, döntési, választási lehetőségeket az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor akkor is alkalmazhatja, ha a konszolidálásba bevont vállalatok nem alkalmazták azokat, vagy akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolójukban már alkalmazták.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése során el kell végezni

a) az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás tételei számbavételéhez az eltérő értékelési módszerekből adódó korrekciókat [azaz egységes értékelést kell alkalmazni az (1) bekezdés figyelembevételével];

b) a külföldi pénznemben készült mérleg és eredménykimutatás tételeinek forintra átszámítását;

c) a tőkeösszevonást (a tőkeegyesítést);

d) az adósságkonszolidálást (a konszolidálásba bevont vállalatok közötti követelések és tartozások kiszűrését);

e) a közbenső eredmények elhagyását (a konszolidálásba bevont vállalatok közötti ügyletekből származó olyan nyereség és veszteség tételek kiszűrését, amelyeket az eszközök értéke magában foglal);

f) a bevételek és a ráfordítások konszolidálását (az olyan bevételek és ráfordítások kiszűrését, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok közötti ügyletekből származnak);

g) a közös vezetésű vállalkozások konszolidálását;

h) a társult vállalkozások tőkekonszolidálását;

i) a konszolidálás miatti adókülönbözet meghatározását.

(3) Az anyavállalat és a konszolidálásba bevont leányvállalatok éves mérlegeinek és eredménykimutatásainak összefoglalása (az eltérő értékelésből adódó korrekciók és a forintra átszámítás - 61. § szerinti - elvégzése után) előkészítő-mérleg és előkészítő-eredménykimutatás keretében történik.

61. §[188] (1) A 60/A. § (1) bekezdése szerint a konszolidációba bevont vállalatnak az összevont (konszolidált) mérlegbe kerülő eszközeit és forrásait az anyavállalat éves mérlegében alkalmazható értékelési előírások szerint egységesen kell értékelni. Ha valamelyik bevont leányvállalat eltér az anyavállalat éves beszámolójánál alkalmazható értékelési módszerektől, az anyavállalatnál alkalmazható értékelésre való áttérés miatti eltéréseket az adott vállalat előkészítő-eredménykimutatásában is szerepeltetni kell.

(2) Amennyiben a konszolidálásba bevont eszközöket és forrásokat a konszolidálásba bevont leányvállalat éves beszámolójában az anyavállalatnál alkalmazottaktól vagy előírtaktól eltérően értékelte, akkor az eltérően értékelt eszközöket és forrásokat az anyavállalat módszerei szerint kell értékelni, és ez az új kiinduló érték kerül az összevont (konszolidált) éves beszámolóba.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékelés alatt ezen törvény szerinti értékelés értendő. E törvény szerint választható értékelési módszerek eltérését nem szükséges egységesíteni.

(4) A (2) bekezdésben foglalt előírástól el lehet tekinteni, ha az újraértékelésnek az eredménye a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet szempontjából nem jelentős, illetve a leányvállalatnak olyan eszközei és forrásai vannak, amilyenekkel az anyavállalat nem rendelkezik, továbbá akkor is, ha a leányvállalat eszközeinek, forrásainak értékelése a pénzintézetekre, a biztosítókra, az értékpapír-forgalmazókra vonatkozó külön jogszabályok alkalmazásán alapul.

(5) A (2) bekezdésben foglalt előírástól való eltéréseket az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni és megfelelő módon indokolni kell.

(6)[189] A konszolidálásba bevont leányvállalat külföldi pénznemben készült mérlegének tételeit - ha az anyavállalatra a 19. § (2) bekezdés vonatkozik - az összevonás előtt forintra átszámítani a következők szerint lehet:

a) a befektetett eszközöket, a saját tőke elemeit - kivéve a mérleg szerinti eredményt - a 61/A. § (7) bekezdése szerint választott időpontban érvényes bekerülési árfolyamon (ez azonban nem lehet magasabb, mint a mérlegfordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon számított érték), valamint az egyéb eszközöket és kötelezettségeket, az időbeli elhatárolásokat, továbbá a mérleg szerinti eredményt a mérlegfordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon; vagy

b) a mérleg valamennyi tételét mérleg-fordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelés mellett az adott vállalat előkészítő-mérlegében jelentkező különbözetet a következők szerint kell kimutatni:

a) amennyiben a (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelés mellett jelentkező különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözetből az eltérés összegét az adott vállalat előkészítő-eredménykimutatásában az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között - mint eredményt módosító tételt - kell kimutatni;

b) a (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelés mellett jelentkező különbözetből az előző évben ilyen címen megállapított különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) kell az adott vállalat előkészítő-mérlegében (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(8) A konszolidálásba bevont leányvállalat külföldi pénznemben készült eredménykimutatásának tételeit az összevonás előtt kell forintra átszámítani a következők szerint:

a) az értékcsökkenési leírást, a befektetett eszközök és a forgóeszközök értékvesztését és egyéb veszteségeit, az anyagjellegű ráfordításokat a megfelelő mérlegtételre vonatkozó árfolyamon;

b) a mérleg szerinti eredményt mérleg-fordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon;

c) minden más tételt a havonként hó végi devizavételi, illetve -eladási árfolyamon forintra átszámított értékek éves összegzésével.

(9) A (8) bekezdés szerinti értékelés mellett jelentkező különbözetet az adott vállalat előkészítő-eredménykimutatásában az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell - a forintra átszámítás különbözeteként - kimutatni.

Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció)[190]

61/A. §[191] (1) A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető részesedés (rész) értékét az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összegben kell figyelembe venni.

(2) Az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összeg számításánál figyelembe kell venni a leányvállalat olyan tulajdoni hányadait is, amelyek egy másik - a konszolidálásba bevont - leányvállalat birtokában vannak.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az anyavállalat azon részvényeire, üzletrészeire, amelyeket maga az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat birtokol. Az ilyen részvényeket, üzletrészeket az összevont (konszolidált) mérlegben, mint saját részvényt, üzletrészt a forgóeszközök között kell - elkülönítetten - kimutatni. A konszolidálásba bevont leányvállalat által visszavásárolt saját részvények, üzletrészek nyilvántartás szerinti értékével a leányvállalat saját tőkéjét kell csökkenteni.

(4) A konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegéből - az összevont (konszolidált) mérlegbe - az anyavállalatot megillető, az (1) bekezdés szerint számított részesedés helyére a leányvállalat eszközei, illetve a források közé a leányvállalatnak a számított részesedéssel csökkentett forrásai kerülnek, feltéve, hogy az anyavállalat e törvény szerint beállíthatja, és az összevont (konszolidált) éves beszámoló sajátossága nem kíván eltéréseket.

(5) A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot az (1) bekezdés szerint megillető részesedés (rész) számításakor a leányvállalat saját tőkéjét a konszolidálásba először történő bevonáskor az alábbi módszerekkel lehet meghatározni [az alkalmazott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni]:

a) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál, amely az összevont (konszolidált) éves beszámoló előkészítő mérlegében, mint a leányvállalat saját tőkéje szerepel, könyv szerinti értéken [amely a 61. § (2)-(4) bekezdés alkalmazása esetén az ott meghatározott kiinduló érték]; vagy

b) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál, amely a (7) bekezdés szerinti választott bevonási időpontnak megfelelő érték (aktualizált érték).

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó saját tőke értéke az újraértékelés - az aktualizált érték meghatározása - után nem lépheti túl az anyavállalat ezen részesedése beszerzési értékét.

(7) Az (1) bekezdés szerinti számításhoz a viszonyítási érték meghatározása történhet a részesedés megszerzésének időpontjában vagy akkor, amikor a leányvállalatot először vonják be az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha a részesedéseket különböző időpontokban szerezték meg, az (1) bekezdés szerinti elszámolás alapjának meghatározása vagy a különböző időpontokban, vagy azon időpontban fennálló értékviszonyok figyelembevételével történhet, amikor a vállalat leányvállalattá vált. A választott időpontot az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben meg kell jelölni.

(8) A konszolidálásba bevont leányvállalatnak az anyavállalat könyveiben szereplő részesedésének és az (5)-(6) bekezdés szerinti módszerrel meghatározott leányvállalati saját tőke tulajdoni hányaddal arányos részének különbözetét - az anyavállalat döntésének függvényében - a következők szerint lehet elszámolni:

a) az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor aktív különbözet esetén (a konszolidálásba először történő bevonáskor a részesedés könyv szerinti értéke a több) a különbözeti összegből az egyes eszközökhöz hozzárendelhető "rejtett" tartalékokkal, valamint az egyes forrásokhoz hozzárendelhető "rejtett" terhekkel - a bevonás időszaka szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözetével - az adott eszközök, illetve források értékét növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezután fennmaradó különbözetet - mint tőkekonszolidációs különbözetet - az eszközök között kell elkülönítetten kimutatni;

b) passzív különbözet esetén [az a) pontnak megfelelő részesedés könyv szerinti értéke a kevesebb] a különbözet összegéből az egyes eszközökhöz hozzárendelhető "rejtett" tartalékokkal, valamint az egyes forrásokhoz hozzárendelhető "rejtett" terhekkel - a bevonás időszaka szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözetével - az adott eszközök, illetve források értékét növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezután fennmaradó különbözetet - mint tőkekonszolidációs különbözetet - a források között kell elkülönítetten kimutatni;

c) több leányvállalat konszolidálásából keletkező, azonos jellegű (aktív vagy passzív) különbözetek összevonhatók, az eszközök és a források között megjelenő aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözeteket azonban nem szabad összevonni, egymással szemben elszámolni.

(9) A (8) bekezdés alapján az eszközök között kimutatott tőkekonszolidációs különbözet leírása a 37. § (3) bekezdésének az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásai figyelembevételével történik.

(10) A (8) bekezdés alapján a források között kimutatott tőkekonszolidációs különbözetet csak akkor lehet az eredmény javára elszámolni, ha az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapján biztos, hogy ez a különbözeti összeg egy realizált eredmény. Ez általában akkor teljesül, ha az érintett leányvállalat a konszolidálási körből kiválik, vagy az az eszköz, amihez a különbözet kapcsolódik, a konszolidálásba be nem vont személyek részére értékesítésre került.

(11) A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot az (1) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor megillető részesedés és az (5) bekezdés szerint figyelembe vett részesedés különbözetét a saját tőke korrekciójaként kell az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.

(12) A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét az összevont (konszolidált) mérlegben a források között - a saját tőkén belül elkülönítetten -, mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését kell kimutatni.

Adósságkonszolidálás[192]

61/B. §[193] (1) A konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások tételei az összevont (konszolidált) mérlegben nem szerepelhetnek.

(2) Ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel az adós és a hitelező éves mérlegében, akkor az összevont (konszolidált) mérlegben emiatt mutatkozó különbözetet a következők szerint kell kimutatni:

a) ha a különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az eltérés összegét az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban - elkülönítetten az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között -, mint eredményt módosító tételt kell kimutatni;

b) az előző évben ilyen címen megállapított különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) kell az összevont (konszolidált) mérlegben (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az elhagyandó tételek a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak (nem lényegesek).

A konszolidálásba bevont vállalatokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése[194]

61/C. §[195] (1) Azokat az eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás teljesítéseiből származnak, az összevont (konszolidált) mérlegben olyan értékre kell helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevont vállalatok ugyanazon mérleg-fordulónapra vonatkozó éves mérlegébe beállíthatók lettek volna, ha a konszolidálásba bevont vállalatok együttesen, jogilag is egyetlen vállalatot képeznének (azaz eszközeiket beszerzési áron, illetve előállítási költségen kellene szerepeltetni).

(2) Ha a leányvállalat előkészítő-mérlegében az (1) bekezdés szerinti eszközök eltérő értéken szerepelnek, mint a konszolidálásba bevont vállalatok beszerzési, illetve előállítási költségei, akkor az összevont (konszolidált) mérlegben az eszközök változásaként megjelenő különbözetet a következők szerint kell kimutatni:

a) amennyiben a különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az eltérés összegét az összevont (konszolidált) eredménykimutatás tartalmazza;

b) az előző évben ilyen címen megállapított különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) kell az összevont (konszolidált) mérlegben (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(3) Nem kell az (1) bekezdés előírásait alkalmazni, ha a közbenső eredmények külön kiemelése a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete szempontjából nem jelentős.

Ráfordítások és bevételek konszolidálása[196]

61/D. §[197] (1) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban:

a) az árbevételeknél a konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás-teljesítéseiből származó árbevételeket, valamint az ezekre jutó közvetlen költségeket ki kell szűrni. Ha az összevont (konszolidált) eredménykimutatás összköltség eljárással készül, akkor a konszolidált árbevételre jutó közvetlen költségeket nem kell kiszűrni, amennyiben a közvetlen költségek a félkész és késztermékek vagy az aktivált saját teljesítmények állományát növelik;

b) nem kerülhetnek az összevont (konszolidált) eredménykimutatásba az egymás közötti nem áruszállításokból és szolgáltatásteljesítésekből származó egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek, valamint ezek ráfordításai sem.

(2) Az árbevételeket és a bevételeket, valamint a közvetlen költségeket és a ráfordításokat az (1) bekezdés szerint nem kell kiszűrni, ha azok nem jelentős összegűek a konszolidálásba bevont vállalatok valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete megítélése tekintetében.

(3) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés sora a más tulajdonostársaknak a konszolidálásba bevont vállalatok eredménykimutatása szerint fizetett (jóváhagyott) osztalékot és részesedést tartalmazza.

Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása[198]

61/E. §[199] (1) A 3/A. § b) pontja szerinti közös vezetésű vállalkozás eszközeit és forrásait, illetve bevételeit és ráfordításait az összevont (konszolidált) éves beszámolóba az anyavállalat tőkerészesedésének megfelelő arányban lehet bevonni.

(2) A tőkerészesedés szerinti konszolidálás akkor lehetséges, ha a közös vezetésű vállalkozás éves beszámolója elkészítésénél a konszolidációra vonatkozó értékelési előírásokat figyelembe vették. Ha az egységes értékelés elvét nem lehet érvényesíteni, akkor a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedést a 61/F. és 61/G. §-ban foglaltak alapján kell bevonni.

(3) A tőkerészesedés arányában történő konszolidálásra - értelemszerűen - az 59-61/D. § előírásait kell alkalmazni.

Társult vállalkozások konszolidálása[200]

61/F. §[201] (1) Ha egy - a konszolidálásba bevont - vállalat jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy - a 3/A. § c) pontja szerinti - vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdést, valamint a 61/G. §-t nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.

61/G. §[202] (1) A társult vállalkozásban lévő részesedés a nem teljes körű bevonáskor a következő módszerek szerint mutatható ki [a választott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell]:

a) vagy az anyavállalat, vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy

b) azzal az értékkel, amely a társult vállalkozásnak a (4) bekezdésben meghatározott időpont szerinti saját tőkéjéből a konszolidálásba bevont vállalat tulajdoni hányadára jut. Ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén - amikor a társult vállalkozást első alkalommal bevonják - meg kell állapítani a társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre részarányosan jutó összeget. A részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre jutó összeg különbözetét az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben elkülönítetten ki kell mutatni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén a részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből a tulajdoni hányadra jutó (részarányos) saját tőke különbözetét - mint tőkekonszolidációs különbözetet - az eszközök között elkülönítetten kell kimutatni és a különbözeti összeg elszámolásnál a 61. § (9) bekezdésében leírtakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedés viszonyítási értékének és különbözeti összegének meghatározása történhet a részesedés megszerzésének időpontjában, vagy akkor, amikor a társult vállalkozást első alkalommal bevonják az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha a részesedéseket különböző időpontokban szerezték meg, az (1) bekezdés szerinti részesedés meghatározása vagy a különböző időpontokban, vagy a gazdasági társaság társult vállalkozássá válásának időpontjában fennálló értékviszonyok figyelembevételével történhet. A választott időpontot az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben meg kell jelölni.

(5) A társult vállalkozásban lévő részesedésnek (érdekeltségnek) az (1) bekezdés alapján megállapított értékét a következő években módosítani kell:

a) a társult vállalkozás saját tőkéje változásának a részesedéssel arányos összegével;

b) az eredménykimutatásban nem szereplő, a társult vállalkozástól járó (várható) osztalék, részesedés összegével (ezt az összeget a következő évben le kell vonni);

c) az eredménykimutatásba beállított, de az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapjáig meg nem kapott - a társult vállalkozástól járó - osztalék, részesedés összegével (ezt az összeget a következő évben le kell vonni);

d) a részesedés, a tőkekonszolidációs különbözet leírt összegével.

(6) Ha a társult vállalkozás éves beszámolójában a 61. §-ban foglaltaktól eltérő értékelési módszert alkalmazott, akkor az eltérően értékelt eszközök, kötelezettségek - az (1)-(5) bekezdésben meghatározott célokra - az összevont (konszolidált) éves beszámoló értékelési módszere szerint átértékelhetők. Ha ilyen esetben az újraértékeléstől eltekintenek, akkor ezt a tényt az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni.

(7) A 61/C. §-t a közbenső eredmények kiszűrésére megfelelően alkalmazni kell, amennyiben a szükséges információk hozzáférhetőek, ismertek. A közbenső eredmények a társult vállalkozások tőkerészesedése függvényében elhagyhatók.

(8) Minden esetben a társult vállalkozás utolsó éves beszámolóját kell alapul venni. Amennyiben a társult vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, és az rendelkezésre áll, akkor ebből kell kiindulni.

61/H. §[203] Az anyavállalattal, a konszolidálásba bevont leányvállalattal - a 3/A. § d) pontja szerint - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás részesedését az anyavállalat, illetve a konszolidálásba bevont leányvállalat éves mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.

Konszolidálás miatti társasági adó-különbözet kimutatása[204]

61/I. §[205] Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján számított éves adózás előtti eredmény - az összevonás következtében - alacsonyabb vagy magasabb, mint a konszolidációba bevont vállalatok adózás előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidációba bevont vállalatok szerint és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az összeget, ami a megelőző évek, a tárgyév konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan kiegyenlítődik a későbbi években, konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalatok eredménykimutatásai szerint fizetendő adó több, mint az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó adótartozásként kell az összevont (konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban külön soron (elkülönített tételként) kell szerepeltetni az adókülönbözetet.

Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet[206]

62. §[207] (1) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek az előzőekben előírtakon túl a következőket kell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás összeállításánál alkalmazott mérlegértékelési eljárásokat;

b) a forintra történő átszámítás során alkalmazott módszert, ha a konszolidálásba bevont leányvállalatok külföldi pénznemben készítették éves beszámolójukat, vagy ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló olyan tételeket tartalmaz, amelyeket a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolói nem tartalmaztak és amelyeket eredetileg idegen pénznemben adtak meg;

c) ha az előző évhez képest megváltoztak az értékelési, konszolidálási módszerek; ezen változások indokolását, valamint ezen változások hatását a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül még a következőket kell ismertetni:

a) a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve és székhelye, ezen leányvállalatok saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a leányvállalat részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből;

b) közös vezetésű vállalkozások neve és székhelye, az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege a közös vezetésű vállalkozás saját tőkéjéből, továbbá a közös vezetésű vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből;

c) a társult vállalkozások neve és székhelye, ezen vállalkozások saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidálásba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a társult vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből. A 61/F. § (2) bekezdésének alkalmazását mindenkor be kell mutatni és indokolni szükséges;

d) a 8/A. § (3) bekezdése szerinti jogosultságokat az a), a b), a c) pontoknál külön-külön ki kell emelni, feltüntetve a jogosultság jogcímét is.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat abban az esetben nem kell szolgáltatni, ha az anyavállalat adatszolgáltatása miatt a leányvállalatnak, vagy egy másik - a (2) bekezdésben megjelölt - vállalkozásnak hátránya származhat ezen adatszolgáltatásból. E szabály alkalmazásának indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben ismertetni kell.

(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő adatokat kell feltüntetni:

a) az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét, amelynek futamideje öt évnél hosszabb, valamint az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok részéről zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de nem jelennek meg az összevont (konszolidált) mérlegben. Ezek közül külön ki kell emelni a konszolidációba teljes körűen be nem vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségek összegét;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont vállalatok tárgyévben foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állomány-csoportonkénti bontásban;

d) az anyavállalatnál az igazgatóság, az ügyvezetés (üzletvezetés), a felügyelőbizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a társaság által átvállalt, és így helyettük fizetett összegeket is, csoportonként összevontan, beleértve a leányvállalatoknál végzett tevékenység utáni járandóságokat is;

e) az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzletvezetése), felügyelőbizottsága tagjainak az anyavállalat, illetve a leányvállalatai által folyósított kölcsönök és előlegek időpontját, nagyságát, lejáratát, megadva a kamat mértékét, a lényeges feltételeket, a tárgyévben visszafizetett összegeket, továbbá ezen személyek által vállalt garanciális kötelezettségeket;

f) az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek (a konszolidálásba bevont vállalatokra jellemző termékek, terméktípusok), továbbá az export árbevételnek földrajzilag meghatározott piacok szerinti megbontását, amennyiben ebből a konszolidációba bevont vállalatoknak jelentősebb hátránya nem származik. Ez utóbbi esetben erre utalni kell az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben.

(5) Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet készítése során nem kötelező alkalmazni az 54. § b) és c) pontjában, az 55. § (2) bekezdésében rögzített előírásokat.

Összevont (konszolidált) üzleti jelentés[208]

63. §[209] (1) Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek a konszolidálásba bevont vállalatok együttesének helyzetét és üzletmenetét úgy kell tartalmaznia, hogy az a tényleges viszonyokról valós, megbízható képet adjon.

(2) Az üzleti jelentésnek az 56. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakon kívül be kell mutatnia a konszolidálásba bevont vállalatok előrelátható fejlődését is.

IV. Fejezet[210]

EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG ÉS EREDMÉNYLEVEZETÉS[211]

Általános szabályok[212]

64. §[213] (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó a naptári évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést köteles készíteni.

(2) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést e törvény szerinti szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve analitikus nyilvántartások, kiegészítő nyilvántartások, leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell elkészíteni.

(3) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat 1000 forintban kell megadni.

(4) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó, illetve a képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

(5) Az egyszerűsített mérlegben, az eredménylevezetésben - minden tételnél - fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) egyszerűsített mérlegében, egyszerűsített eredménylevezetésében elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, meg nem fellebbezett, jogerőssé vált és a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett megállapítások miatti - módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménylevezetés tárgyévi adatainak. Ez esetben az egyszerűsített mérlegben is, az eredménylevezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, a tárgyévi adatok.

(6) Az egymást követő naptári évek egyszerűsített mérlegeiben, eredménylevezetéseiben az összehasonlíthatóságot a szerkezeti felépítés, a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.

65. § (1)[214]

(2)[215]

(3)[216]

(4) Az egyszerűsített mérleg készítésekor az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését, valamint az értékvesztéseket figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az eredmény nyereség vagy veszteség.

Az egyszerűsített mérleg tartalma

66. § (1)[217] Az egyszerűsített mérleg tartalmára vonatkozóan a 21-23. és a 26-28. §-ban foglalt előírásokat kell alkalmazni a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2)[218] A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a saját tőke jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból és egyszerűsített mérleg szerinti eredményből áll. A jegyzett tőke a tulajdonosok, a tagok által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és a nem pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök együttes, a társasági szerződés szerint elfogadott értékével egyezik meg.

(3)[219] Eredménytartalék az egyszerűsített mérleg szerinti eszközértéknek a céltartalékokkal, a kötelezettségekkel, valamint a jegyzett tőkével, a tőketartalékkal, az egyszerűsített mérleg szerinti eredménnyel és a tartalékkal csökkentett összege.

(4)[220] Az eredménytartalék a 26. § (6), (7) és (11) bekezdésében leírt jogcímek szerint változhat. A 26. § (6) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalékba kapott, illetve a 26. § (7) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalékból adott pénzösszegeket a jövedelemadózás alá nem vont bevételek, illetve a jövedelemadózásban nem érvényesíthető kiadások között kell a pénzforgalmi nyilvántartásba felvenni. Az eredménytartalékról, az abban bekövetkezett változásokról analitikus nyilvántartást kell vezetni.

(5)[221] Tartaléknak minősül

a) az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, továbbá az általános forgalmi adót nem tartalmazó vevők együttes összegének, és

b) az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállított, a vásárolt készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítók általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a nem áruszállításból, a nem szolgáltatásteljesítésből, a nem hitel- és kölcsönfelvételéből származó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, de a tárgyidőszakot terhelő, elismert, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek összege (ideértve a pénzügyileg még nem rendezett, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő adókötelezettség összegét is), valamint a céltartalék együttes összegének

különbözete (negatív előjelű is lehet).

(6)[222] A 27. § (1) bekezdése szerint a követelések miatt várható veszteségek fedezetére történő céltartalékképzésnél a követelés összegében foglalt, felszámított általános forgalmi adó összegét nem szabad figyelembe venni akkor, ha a felszámított általános forgalmi adó elszámolása a költségvetéssel még nem történt meg (az adóbevallásba azt még nem kellett beállítani). A 27. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot csak az egyszerűsített mérlegbe kell beállítani, azt könyvelni nem szabad. A 27. § (2) bekezdésének a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(7)[223] A rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni - a 28. § (3) bekezdésében felsoroltak mellett - a pénzmozgáshoz még nem kapcsolódó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, elismert kötelezettségeket, így a tulajdonosok részére járó (fizetendő) osztalék (részesedés) összegét, a nem áruszállításból, a nem szolgáltatásteljesítésből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, de a tárgyidőszakot terhelő, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal a december 31-ig terjedő időszakra elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezettségek összegét is.

(8)[224] A 22. § (4) bekezdése, a 26. § (8)-(10) és (12) bekezdése, a 27. § (3)-(4) és (6) bekezdése az egyszerűsített mérleg készítésénél nem alkalmazható.

(9) A 21. § (1) bekezdése szerinti aktív időbeli elhatárolásokat, és a 25. § szerinti passzív időbeli elhatárolásokat nem szabad szerepeltetni az egyszerűsített mérlegben.

(10)[225] Ha a vállalkozó törvény, kormányrendelet, államközi megállapodás vagy önkormányzati rendelet alapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába és az egyszerűsített mérlegébe felvennie. Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell - adóköteles bevételként történő elszámolással - megszüntetni, amikor és amekkora összegben a felvett (befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél - a támogatási okiratban foglalt határidőig - nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell visszafizetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles bevételként kell elszámolni.

(11)[226] A tárgyévi osztalék (részesedés) összegét úgy kell meghatározni, hogy annak kifizetése (beleértve a jóváhagyott összegből év közben előlegként kifizetett összeget is) mellett a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után se csökkenjen a jegyzett tőke összege alá.

Az egyszerűsített mérleg tagolása

67. § (1) Az egyszerűsített mérleg tagolását, továbbá az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tételek továbbtagolása megengedett.

Az egyszerűsített mérleg tételei értékelésének általános szabályai

68. § Az egyszerűsített mérleg tételei értékelésének általános szabályaiként a 30. §-ban foglalt általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 30. § (2) bekezdésében foglalt, a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni.

Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése

69. § (1) Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelésénél a 31-41. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Az a vállalkozó, aki a felszámított általános forgalmi adót a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódóan fizeti be a költségvetésbe, annak az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követelését a számlázott, általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben kell kimutatni az egyszerűsített mérlegben mindaddig, amíg a követelést pénzeszközökkel, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg a követelés behajthatatlanná nem vált.

(3) Az egyszerűsített mérlegben a saját termelésű készletet (befejezetlen termelést, félkész és készterméket, állatot) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.

(4)[227] A 35. § (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó előírásokat, továbbá a 35. § (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerűsített mérleg készítésénél nem kötelező alkalmazni. A 35. § (14) bekezdése szerinti eszközök az egyszerűsített mérlegben nem mutathatók ki.

(5) A 38. § (2) bekezdésének a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírását nem kell alkalmazni.

(6) Az áruszállításból, szolgáltatás igénybevételéből származó rövid lejáratú kötelezettséget a számlázott, levonható általános forgalmi adóval csökkentett összegben kell az egyszerűsített mérlegben szerepeltetni annál a vállalkozónál, aki az előzetesen felszámított általános forgalmi adót csak a kifizetést követően igényli vissza a költségvetésből.

(7) A 40. § (6) bekezdésében foglalt előírást nem kell alkalmazni.

Az egyszerűsített mérlegtételek alátámasztása leltárral

70. § Az egyszerűsített mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani. A leltár készítésével kapcsolatban a 42. § előírásait kell alkalmazni.

Az eredménylevezetés tartalma, tagolása[228]

70/A. § (1) Az eredménylevezetés az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó tárgyévi egyszerűsített mérleg szerinti eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén elkülönítetten az előző év(ek) egyszerűsített mérleg szerinti eredményét módosító tételeket is - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőknek, az egyszerűsített mérleg szerinti eredmény összetevőinek, kialakulásának bemutatásával.

(2) Az eredménylevezetés tagolását, továbbá az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a 4. számú melléklet II. része tartalmazza.

(3) A tételek továbbtagolása megengedett.

V. Fejezet

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL

Letétbe helyezés

71. §[229] (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot vagy határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni. A letétbe helyezés határideje az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság számára a tárgyévet követő év augusztus 31-e.[230]

(2)[231] Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) - a könyvvizsgáló záradékával ellátott - éves beszámolót a tárgyévet követő év szeptember 30-ig köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni.

(3) Az éves beszámoló részét képező üzleti jelentést, az összevont (konszolidált) üzleti jelentést nem kell a cégbíróságnál letétbe helyezni, de biztosítani kell, hogy a vállalkozó [az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnél az anyavállalat] székhelyén az minden érdekelt által megtekinthető módon rendelkezésre álljon, arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

(4) Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az egyszerűsített mérleget köteles a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni.

(5)[232] A cégbíróságnál letétbe helyezett éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg), összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai nyilvánosak, azokról a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.

(6)[233] Az újonnan alakult vállalkozó a cégjegyzékbe történő bejegyzésről szóló értesítés kézhezvételét követő 90 napon belül köteles a cégbejegyzést megelőző és már lezárt naptári év(ek)ről az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni és az (1) bekezdésben előírtakkal a cégbíróságnál letétbe helyezni.

(7)[234] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni, annak egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak megküldeni.

Közzététel

72. § (1)[235] Minden kettős könnyvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével, illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek.

(2) Ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót köteles a vállalkozó közzétenni.

(3) A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról, az egyszerűsített mérlegről a vállalkozás székhelyén, mindenki által megtekinthető módon, tájékozódhatnak, számukra a tájékozódási lehetőséget biztosítani kell.

(4)[236] Ha a 73. § (7) bekezdése szerinti vállalkozó közzétett éves beszámolója, illetve egyszerűsített éves beszámolója nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete minden példányán köteles feltüntetni: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte." Ez esetben a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni.

(5)[237] Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót közzétenni.

(6)[238] A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a lezárt év(ek)re vonatkozó - az eredeti adatokat változatlanul hagyva - módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőke változáson keresztül lényegesen befolyásolják és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges - a 73. § (1) bekezdése szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó vállalkozónak - a cégbíróságnál történő letétbe helyezés.

(7)[239] Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.

(8)[240] A cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó a közzétételről a tárgyévet követő év május 31-ét, a (6) bekezdés szerinti közzétételről az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.

(9)[241] Ha a vállalkozó nem tett eleget közzétételi kötelezettségének és a közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érinti, a fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

VI. Fejezet

KÖNYVVIZSGÁLAT

Könyvvizsgálati kötelezettség a könyvvizsgálat célja

73. § (1)[242][243] Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt a (3) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni, külön törvény szerint könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló számára a megbízást a vállalkozó, a tulajdonos, illetve a tulajdonos képviselője adja, amennyiben a külön törvény szerint a könyvvizsgálót nem választották.

(2) A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által készített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg) e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.

(3)[244] A könyvvizsgálattal, az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés), az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatával, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság bízható meg.

(4)[245] Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat köteles az összevont (konszolidált) éves beszámolót könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának a célja annak megállapítása, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgálat során vizsgálni kell az összevont (konszolidált) éves beszámoló és az összevont (konszolidált) üzleti jelentés összhangját, azt, hogy az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben szereplő adatok reálisak.

(5)[246] Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálóját az anyavállalat tulajdonosai választják meg. A megválasztásnak annak az üzleti évnek a lejárata előtt kell megtörténnie, amelyre a vizsgálat vonatkozik, s a választás után a vizsgálati megbízást haladéktalanul át kell adni a könyvvizsgálónak. A könyvvizsgálati megbízásnál a (3) bekezdés előírásait figyelembe kell venni.

(6)[247] Ha nincs más könyvvizsgáló megbízva, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának az tekintendő, aki az anyavállalat éves beszámolóját - közbülső zárás alapján készített éves beszámolóját - felülvizsgálta.

(7)[248] Nem kötelező az (1) bekezdés szerint könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával megbízni,

a) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot,

b) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti és készíti el.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:

a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot törvény írja elő,

b) a takarékszövetkezet,

c) a 3/A. § e) pontja szerint konszolidálásba bevont vállalat,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

(9) A vállalkozó nem járhat el a tárgyévet követő évben és azt követően

a) a (7) bekezdés a) pontja szerint, ha éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 5 millió forintot,

b) a (7) bekezdés b) pontja szerint, ha éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 50 millió forintot.

Könyvvizsgálói jelentés és a hitelesítő záradék

74. § (1) A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet valódiságának és szabályszerűségének, e törvény és a társasági szerződés (alapszabály) betartásának ellenőrzése, az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg) véleményezése, a mérleg hitelesítése (hitelesítő záradékkal való ellátása).

(2)[249] Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont vállalat könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba összefoglalt éves beszámolók adatai megfeleljenek az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítés követelményeinek, és a konszolidálásba bevont vállalatok figyelembe vegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének a rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának a 73. § (4) bekezdésében megfogalmazottakból eredő felelősségét nem korlátozza.

(3)[250] A könyvvizsgáló az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg), az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról (ellenőrzéséről) írásbeli jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. Az írásbeli jelentésben rögzíteni kell, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg), könyvvezetés, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és az összevont (konszolidált) üzleti jelentés e törvénynek megfelel, és eszerint a beszámoló egyes részei a vállalkozó, illetve a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét a valóságnak megfelelően mutatják be.

(4)[251] Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző évre, továbbá az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg) fordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg hátrányos változásokra, az éves eredményt befolyásoló kedvezőtlen tényezők bemutatására.

75. § (1) A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól és alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosításokat kérni.

(2) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, a társasági szerződés vagy alapszabály megsértéséről vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult a felügyelő bizottság vagy a vezetőség (vállalati tanács, közgyűlés, taggyűlés, igazgatóság) összehívását kezdeményezni.

(3) A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4)[252] Az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgáló könyvvizsgálónak - ha a gondos vizsgálat szükségessé teszi - az anya- és leányvállalatokkal, illetve ezek könyvvizsgálóival szemben is megvannak az (1) és (2) bekezdésben előírt jogai, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége.

76. § (1) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során törvénysértést vagy szabálytalanságot nem állapít meg, és az éves beszámolóban (az egyszerűsített éves beszámolóban, az egyszerűsített mérlegben) foglaltakkal egyetért, a mérleget a következő hitelesítő záradékkal látja el: "Az éves beszámolót (az egyszerűsített éves beszámolót, az egyszerűsített mérleget) a számviteli törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állították össze. Az éves beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad".

(2)[253] Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során törvénysértést vagy szabálytalanságot nem állapít meg, és az összevont (konszolidált) éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, az összevont (konszolidált) mérleget a következő hitelesítő záradékkal látja el:

"Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek figyelembevételével állították össze. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, és azzal az összevont (konszolidált) üzleti jelentés összhangban van."

(3)[254] Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg), az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett elutasító, korlátozott, függő záradékot ad a hitelesítő záradék korlátozása vagy megtagadása okainak részletes feltüntetésével.

(4)[255] A könyvvizsgáló által ellenőrzött és a záradékkal ellátott mérleget magában foglaló éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló), összevont (konszolidált) éves beszámoló terjeszthető a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése elé.

VII. Fejezet

KÖNYVVEZETÉS

Kettős könyvvitel

77. § A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja.

Az egységes számlakeret

78. § (1) Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, a költségvetési beszámoló, az egyéb szervezet beszámolója elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

(2) Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a források számláit. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.

a) Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ide értve az üzembe nem helyezett beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.

b) A 2. számlaosztály a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában.

c)[256] A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, a központi költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit.

d) A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. Ide tartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.

(3) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.

a)[257] Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. A számlaosztályon belül - az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak - elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.

b) A 8. számlaosztály tartalmazza az értékesítés elszámolt önköltségét (amennyiben annak költségeit ide átvezették), továbbá a közvetlenül e számlaosztályban elszámolt egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adókat.

c) A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket.

(4) A 6-7. számlaosztály - a gazdálkodó döntésének megfelelően - használható a vezetői információk biztosítására. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását.

(5) A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt, a vagyon összegét nem befolyásolják.

Számlarend

79. § (1) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.

(2) A számlarend a következőket tartalmazza:

a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,

b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik,

c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát.

(3) A számlarendet e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell összeállítani, illetve a meglévő számlarendet kiegészíteni vagy módosítani.

(4) Az újonnan alakuló - e törvény hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető - gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni.

(5) A számlarend összeállításáért és a folyamatos könyvvezetés helyességéért a vállalkozó, a vállalkozó képviseletére jogosult személy, a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek, az egyéb szervezetnek a vezetője a felelős.

(6) Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.

Egyszeres könyvvitel

80. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített mérleg összeállításához szükséges kiegészítő és analitikus nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetnie kell.

(2) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv, pénztárkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat zárt, az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki, és egyidejűleg biztosítja az adóelszámoláshoz szükséges - pénzforgalommal kapcsolatos - adatokat.

(3) Az egyszeres könyvvitel keretében vezetett nyilvántartásokba az adatokat kizárólag bizonylatok alapján szabad bejegyezni.

(4) A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a vállalkozó, illetve a képviseletére jogosult személy a felelős.

A könyvviteli rendszerek változtatása

81. § (1)[258] A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttéréskor az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítését megelőzően az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az időbeli elhatárolásokat - a 24. § (3) bekezdése és a 29. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a 29. § (2) bekezdésének a) pontjából a 66. § (10) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő jogcímen történő elhatárolások kivételével - az eredmény terhére, illetve az eredmény javára történő elszámolással, a 24. § (3) bekezdése szerinti aktív időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséggel szemben, a 29. § (2) bekezdésének b), illetve c) pontja szerinti passzív időbeli elhatárolást az annak jogcíméül szolgáló eszközzel szemben, a 29. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti passzív időbeli elhatárolásból a 66. § (10) bekezdése szerinti feltételek mellett véglegesen kapott pénzeszközök miatti elhatárolást a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben, az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. Az egyszerűsített mérlegben a vevők, a szállítók, az egyéb kötelezettségek állományát - azok általános forgalmi adó tartalmának levonásba helyezése nélkül - a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.Az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt az egyszerűsített mérleg eredménytartalék, illetve egyszerűsített mérleg szerinti eredmény sorába kell beállítani. Az egyszerűsített mérleg tartalék sorába az áttéréskor összeg nem kerül. Évnyitás után az egyszerűsített mérlegben kimutatott, az áttérés előtt megfizetett vásárolt készletek állományát anyag- és árubeszerzési költségként, a saját termelésű készletek állományát egyéb termelési és kezelési költségként el kell számolni. Az áttérés előtti év eredménykimutatásából nem kell az eredménylevezetés nyitó adatait összeállítani.

(2)[259] Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. A nyitó mérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt a nyitómérlegben a mérleg szerinti eredmény sorban kell szerepeltetni. Nyitás után el kell számolni a vevők - fizetendő általános forgalmi adót magában nem foglaló - állományával azonos összegű árbevételt az eredménytartalékkal szemben, és ki kell mutatni a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) általános forgalmi adót is a vevőkkel szemben. Ki kell mutatni továbbá a szállítókkal szembeni tartozásokkal kapcsolatos, a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) általános forgalmi adót is a szállítókkal szemben. A szállítók mérleg szerinti - a költségvetéssel még el nem számolt, az egyszerűsített mérlegben levonásba helyezett előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző évben már felhasznált, értékesített vásárolt készletek), költségként el kell számolni az eredménytartalékkal szemben. A saját termelésű készletek nyitómérleg szerinti értékével, illetve a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegével azonos összeget el kell számolni rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben. Az áttérés előtti évről az eredménylevezetés alapján nem kell eredménykimutatást készíteni. A 66. § (7) bekezdése szerinti - a tartaléknál a 66. § (5) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe vett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket az egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett érvényesíteni, nyitás után rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

Könyvviteli zárlat

82. § (1) A könyvviteli zárlathoz egy-egy naptári időszak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak.

(2)[260] A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más törvényekben előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

(3)[261] Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet, a pénztárkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített mérleg alátámasztásához, valamint a más törvényekben előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

83. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

(2)[262] A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.

(3)[263] A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:

a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozó a készpénzforgalmat érintő bizonylatainak adatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket a tárgyhót követő 15-ig köteles könyveiben rögzíteni;

b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz) kell a könyvekben rögzíteni.

(4)[264] A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

Számviteli bizonylatok

84. § (1)[265] Számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek.

(2)[266] A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani.

(4) A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a 87. §-ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell.

85. § (1) A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma;

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;

c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;

e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;

f)[267] külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó(előleg) alapját és összegét, felvásárlási bizonylatnál a bizonylatot kibocsátó és a felvásárolt terméket átadó aláírását is;

g)[268] bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik.

(2) A technikai, optikai stb. módon előállított adathordozóknál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül alaki és tartalmi kellék még:

a) a feldolgozási programok azonosító jelzése,

b) az adatállományt azonosító jelzés.

(3) Ha a számviteli bizonylat technikai, optikai módon előállított adathordozó, biztosítani kell:

a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását,

b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.

86. §[269] (1)[270] A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

87. § (1)[271] A vállalkozó az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az egyszerűsített mérleget, a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetési beszámolót, valamint az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot, leltárt és értékelést, továbbá a naplófőkönyvet, a pénztárkönyvet, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az ezeket alátámasztó leltárt és az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartást olvasható formában, legalább 10 évig köteles megőrizni.

(2)[272] A számviteli bizonylatot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

(3)[273] A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.

(4)[274] A megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2) bekezdés szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

VIII. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

88. § (1) E törvényben előírt számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.

(2) A gazdálkodók - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a külön törvényekben (Büntető Törvénykönyv, Szabálysértésekről szóló törvény) meghatározott felelősséggel is tartoznak.

(3)[275] Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a 72. § (4) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak, akkor az ilyen vállalkozóra az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki.

IX. Fejezet

AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG

A bizottság létrehozása

89. § (1) A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, a törvényben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítésére a pénzügyminiszter szakértőkből Országos Számviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a pénzügyminiszter nevezi ki.

(3)[276] A bizottság tagjainak egyharmadát a pénzügyminiszter a Magyar Könyvvizsgálói Kamara javaslata alapján kinevezi.

A bizottság feladata

90. § A bizottság feladata különösen:

a) rendszeresen javaslatokat tesz a Pénzügyminisztérium részére a törvény esetleges módosításának kezdeményezésére, számviteli ajánlások felülvizsgálatára vagy újak megalkotására,

b) figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását, a felmerülő problémák megoldására javaslatot ad a Pénzügyminisztérium részére,

c) rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére, felülvizsgálatára,

d) a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókat tájékoztatja,

e) a magyar számviteli szerveket és tevékenységet képviseli a nemzetközi kapcsolatokban.

A bizottság működése

91. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja, akinek tevékenységét a titkárság segíti.

(2) A titkársági feladatok ellátásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

92. §[277] Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

93. § (1) A törvény hatálybalépésének napjával rendező mérleget és eredménykimutatást, illetve egyszerűsített mérleget kell készíteni annak érdekében, hogy a korábbi előírások szerint készült mérleg és eredménykimutatás, illetve vagyonkimutatás, egyéb évzáró beszámoló a törvényben foglaltaknak megfelelő legyen. A rendező mérleg és eredménykimutatás, illetve egyszerűsített mérleg elkészítésének részletes szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az 1992. és 1993. évben a 20. § (2) bekezdésében, a 44. § (3)-(4) bekezdésében, valamint a 67. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Ezekben az években a mérleget az 1. számú, az eredménykimutatást a 2. számú, az egyszerűsített mérleget a 4. számú melléklet szerint, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását a 57. § (2) és (3) bekezdése szerint kell elkészíteni és a tárgyévet követő év május 31-ig az 55. § (3) bekezdése szerinti adatokkal a területileg illetékes adóhatóságnak is le kell adni, a cégbíróságnál be nem jegyzett egyszerűsített mérleget készítők kivételével.

(3) A vízgazdálkodási társulatok kezelésében levő vízi építmények, utak, hidak, térelemek, földalatti létesítmények, továbbá az önkormányzati szervek kezelésében lévő és bérbeadás útján hasznosított állami tulajdonú lakó- és egyéb épületek bruttó értéke után - további intézkedésig - nem számolható el értékcsökkenési leírás. Az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével, költségvetési szerveknél a törzsvagyonnal szemben kell elszámolni.

(4)[278] A 35. § (3) bekezdésében foglaltakat az 1995. évben végzett erdőfelújításra is alkalmazni kell.

(5)[279] A vállalkozó mérlegében levő, erdőfelújításként aktivált erdőállomány értékét az 1995. évi éves beszámoló készítése során a tőketartalékkal szemben kell kivezetni.

Felhatalmazás

94. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza

a)[280] a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámoló készítését, könyvvezetését és a kapcsolódó feladatokat - a költségvetési szervek gazdálkodási és finanszírozási rendszere figyelembevételével, az államháztartási törvény hatályba lépéséig - az eltérő sajátosságokra is tekintettel,

b)[281] az egyéb szervezetek - gazdálkodásukhoz kapcsolódó - beszámoló készítésének, könyvvezetésének sajátosságait,

c)[282] a biztosítóintézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tőzsdék, az elszámolóházak, a befektetési alapok, a betétbiztosítási alapok, az intézményvédelmi alapok, a befektetővédelmi alapok, az ügyfélvédelmi alapok és a közraktár könyvvezetésének, éves beszámolója elkészítésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével,

c)[283] a biztosító intézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tőzsdék, az elszámolóházak, a befektetési alapok, a betétbiztosítási alapok, az intézményvédelmi alapok, a befektetővédelmi alapok, az ügyfélvédelmi alapok, a közraktárak, a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok könyvvezetésének, éves beszámoló készítésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank véleményének előzetes kikérésével,

d)[284][285]

e)[286] az ÁPV Rt. könyvvezetésének éves beszámolója elkészítésének sajátosságait.

1. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez

A mérleg előírt tagolása

Eszközök (aktívák):

A. Befektetett eszközök[287]

I. Immateriális javak

1. Vagyoni értékű jogok

2. Üzleti vagy cégérték

3. Szellemi termékek

4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

5. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

6. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

4. Beruházások

5. Beruházásra adott előlegek

6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Részesedések

2. Értékpapírok

3. Adott kölcsönök

4. Hosszú lejáratú bankbetétek

5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

B. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok

2. Áruk

3. Készletekre adott előlegek

4. Állatok

5. Befejezetlen termelés és félkész termékek

6. Késztermékek

II. Követelések

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)

2. Váltókövetelések

3.[288]

4. Alapítókkal szembeni követelések

5. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

1. Eladásra vásárolt kötvények

2. Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények

3. Egyéb értékpapírok

IV. Pénzeszközök

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek

C. Aktív időbeli elhatárolások

Források (passzívák):

D. Saját tőke[289]

I. Jegyzett tőke

ebből:

a) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken

b) részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál cégbíróságon még be nem jegyzett

- tőkeemelés, illetve

- tőkeleszállítás

összege(i)

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék

V. Értékelési tartalék

VI. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok

1. Céltartalék a várható veszteségekre

2. Céltartalék a várható kötelezettségekre

3. Egyéb céltartalék

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Beruházási és fejlesztési hitelek

2. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

3. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

4. Tartozások kötvénykibocsátásból

5. Alapítókkal szembeni kötelezettségek

6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Vevőtől kapott előlegek

2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

3. Váltótartozások

4. Rövid lejáratú hitelek

5. Rövid lejáratú kölcsönök

6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

A mérleg egyes tételeire vonatkozó előírások

1. Az immateriális javak mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:

a) a vagyoni értékű jogok értékénél az önmagukban is forgalomképes jogok, mint a bérleti jog, a szolgalmi jog, a koncesszió megszerzéséért fizetett ellenértékből,

b) az üzleti vagy cégértéknél a beszerzési árból,

c) a szellemi termékek értékénél a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás beszerzési és előállítási költségeiből,

d) a kísérleti fejlesztés aktivált értékénél - ha a kísérleti fejlesztés eredménye a jövőben hasznosítható - a kutatási-kísérleti fejlesztés előállítási költségeiből,

e) az alapítás-átszervezés aktivált értékénél a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beszerzési és előállítási költségekből le kell vonni a törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

f) A vagyoni értékű jogok a) pont szerint, illetve a szellemi termékek c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.[290]

g) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben.[291]

2. A tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:

a) az ingatlanok értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, önálló épületrész, egyéb építmény megszerzéséért fizetett ellenértékből, illetve azok létesítésének előállítási költségeiből,

b) a műszaki berendezések, gépek, járművek értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, járművek beszerzési és előállítási költségeiből,

c) az egyéb berendezések és felszerelések értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett, az előbbiekhez nem tartozó gépek, járművek, berendezések, irodai, igazgatási felszerelések, üzemi és üzleti felszerelések, berendezési tárgyak beszerzési és előállítási költségeiből

le kell vonni a törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

d) A tárgyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.[292]

e) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben.[293]

f) A tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén is figyelembe kell venni. Amennyiben a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét - a vonatkozó törvény szerint - utólag módosítani kell, és a módosítás a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott jelentős összegű, akkor a módosítással egyidejűleg (nem visszamenőlegesen) a beszerzési értéket az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell helyesbíteni.[294]

3. Az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett - 2. pont szerinti - tárgyi eszközök beszerzési és előállítási költségeit a beruházások között kell kimutatni.

4. A beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni.[295]

5. A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:

a) a részesedések értékénél a vásárolt és jegyzett részvények, üzletrészek, törzsbetétek, vagyoni betétek vételi értékét, a gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értékét,

b) az értékpapírok értékénél azok vételi értékét, a kamatozó értékpapíroknál a vételi értékben lévő kamattal csökkentett vételi értékét,[296]

c) az adott kölcsönök, illetve hosszú lejáratú bankbetétek értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés összegével.

d) A befektetett pénzügyi eszközök a)-c) pont szerint meghatározott értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét.[297]

e) A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben.[298]

6. A készletek csoportosítása:

a) vásárolt készletek [anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalékalkatrészek, a 22. § (6) bekezdése szerinti eszközök), áruk (kereskedelmi készletek), betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények, készletekre adott előlegek];

b) saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermékek, állatok).

A vásárolt készleteket a mérlegben általában beszerzési áron, a saját termelésű készleteket pedig előállítási költségen kell kimutatni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés összegével.

A készletekre adott előlegként az anyag-, áruszállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt, fizetett - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni.[299]

7. Áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg az veszteségként leírásra nem került.

8. A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni.

9. Külön kell kimutatni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét.[300]

10. Az alapítókkal szembeni követelések között kell kimutatni azt az összeget, amelyet az alapítóknak a halmozott hiány miatt (mert a saját tőke összevontan negatív előjelű) be kell fizetniük.

11. Egyéb követelésként a fizetendő összegben kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatást, a kölcsönadott - rövid lejáratú - pénzeszközt, továbbá a részesedési viszonyban álló vállalkozókkal szembeni - áruszállításból, szolgáltatás teljesítésből, váltó elfogadásból és egyébből származó - követeléseket. (Ez utóbbiak nem mutathatók ki a 7-8. pont szerinti mérlegtételeknél.) Az egyéb követelések között a peresített követeléseket akkor kell kimutatni, ha azok pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Egyéb követelésként kell kimutatni az adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes részletet.[301]

12. A készpénz és csekkek értékeként a mérleg fordulónapján a vállalkozó pénztáraiban lévő készpénzt (ideértve a külföldi fizetési eszközöket is), valamint a vevőkkel szembeni követelés fejében kapott csekkek értékét kell számításba venni, a külföldi fizetési eszközöknél a törvényben előírtak szerinti értéken.

13. A bankbetétek forintban, illetve devizában kimutatott értékeként a mérleg fordulónapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek, bankkivonattal egyező értékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi pénzintézetekben helyezték el.

14. Külön sorban - a saját tőke elemei között - kell a mérlegben negatív előjellel szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét, ideértve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelő, általuk még nem rendezett hányadának megfelelő értéket is. A saját tőke elemei között a visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, saját üzletrész) névértéken külön tájékoztató adatként kell kimutatni.[302]

14. a) Ahol más törvény jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezetet ír elő, ott azon - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét kell érteni.[303]

14. b) Az eredménytartalék, illetve a tőketartalék lekötött összegeként kell - többek között - figyelembe venni a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a visszavásárolt saját üzletrészek, saját részvények névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több, az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget.

15. Ha az adózott eredménytartalékból valamilyen célra lekötöttek összeget, és az ebből következően nem felosztható, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

16. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónál a követelések közé kell felvenni a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveibe beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett, előzetesen felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések összege nem foglalja magában az ezen követelés után felszámított kamat összegét.[304]

17. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnél a kötelezettségek közé kell felvenni a lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszközöknek a lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott, az előzetesen felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. Az így felvett kötelezettségek összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.[305]

18. Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni azokat az alapítóktól kapott összegeket, amelyek visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ.[306]

19. A vevőtől kapott előlegeket a befolyt összegben, a rövid lejáratú hiteleket, kölcsönöket a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben kell a mérlegben kimutatni.

20. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval ki nem egyenlítették, illetve rendkívüli bevételként le nem írták.

21. A váltótartozásokat a fizetendő összegben kell a mérlegben szerepeltetni.

22. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a munkavállalókkal, a társadalombiztosítással, a fizetendő adókkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt, valamint az elsőfokon megítélt kötelezettségeket is.

23. Az egyéb rövid, illetve hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a részesedési viszonyban álló vállalkozókkal szembeni - kapott előlegből, áruszállításból, szolgáltatás teljesítésből, váltó elfogadásból, kapott hitelből, kölcsönből és egyébből származó rövid lejáratú, illetve hosszú lejáratú - kötelezettségeket. Ezek nem mutathatók ki a 19-22. pont szerinti mérlegtételeknél.

24. A 11. és a 23. pontban szereplő "részesedési viszonyban álló vállalkozók" közé a konszolidálásba bevont vállalatok (ideértve a közös vezetésű vállalkozásokat is) sorolandók.[307]

25. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket - a devizajogszabályok előírásainak megtartásával - közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak vagy annak más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A devizajogszabályok előírásai figyelembevételével pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni, és a forintban mutatkozó különbözetet egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni.[308]

2. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez

Az eredménykimutatás előírt tagolása

"A" változat [a 44. § (1) bekezdésének a) pontjához]

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Export értékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

II. Egyéb bevételek

03 Saját előállítású eszközök aktivált értéke

04 Saját termelésű készletek állományváltozása

III. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+-04)

05 Anyagköltség

06 Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke

07 Eladott áruk beszerzési értéke

08 Alvállalkozói teljesítmények értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08)

09 Bérköltség

10 Személyi jellegű egyéb kifizetések

11 Társadalombiztosítási járulék

V. Személyi jellegű ráfordítások (09+10+11)

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb költségek

VIII. Egyéb ráfordítások

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+-III-IV-V-VI-VII-VIII)

12 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

13 Kapott osztalék és részesedés

14 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

IX. Pénzügyi műveletek bevételei (12+13+14)

15 Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

16 Pénzügyi befektetések leírása

17 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

X. Pénzügyi műveletek ráfordításai (15+16+17)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (IX-X)

C. Szokásos vállalkozási eredmény (+-A+-B)

XI. Rendkívüli bevételek

XII. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény (XI-XII)

E. Adózás előtti eredmény (+-C+-D)

XIII. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény (+-E-XIII)

18 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

19 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (+-F+18-19)

"B" változat [a 44. § (1) bekezdésének b) pontjához]

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Export értékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

II. Egyéb bevételek

03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04 Eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítmények értéke

III. Az értékesítés közvetlen költségei (03+04)

05 Értékesítés költsége

06 Igazgatási költségek

07 Egyéb általános költségek

IV. Az értékesítés közvetett költségei (05+06+07)

V. Egyéb ráfordítások

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II-III-IV-V)

A következő sorok megegyeznek a "A" változat 12-19., és IX-XIII., valamint a B-G. soraival.

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

1.[309]

2.[310]

3.[311]

4. Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

a) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket az értékesítés időszakában;

b) a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget;

c) a szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos bevételeket;

d) a naptári évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig megkapott (átutalták a vállalkozó részére) - a szokásos mértéket meg nem haladó - bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét;

e) a behajthatatlannak minősített követelésekre történt befizetések összegét.

5. Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények (tárgyi eszközök, immateriális javak, áruvá minősített saját termelésű készletek, a 35. § (3) bekezdése szerinti értéknövelő munkák), továbbá a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét.[312]

6. A saját termelésű készletek - 34. § (1) és (2) bekezdésében, a 36. § és a 39. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott - naptári év végi záróállományának és naptári év eleji nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni.

7. Anyagköltségként a naptári évben felhasznált, továbbá a hiányzó vásárolt anyagok beszerzési (csökkentett beszerzési) értékét és a 39. § (1) és (2) bekezdései szerinti értékvesztéseket kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, leltári többletek értékével az anyagköltséget csökkenteni kell.

8. Az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások költségeként a naptári évben igénybe vett (teljesített) anyagjellegű szolgáltatások (utazás, szállítás, rakodás, csomagolás, kölcsönzés, bérmunka, az eszközök mások által végzett, felújításnak nem minősülő fenntartása, postai szolgáltatás) számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét kell elszámolni.

9.[313]

10. Az eladott áruk beszerzési értéke a változatlan formában eladott anyagok, áruk, illetve az áruk leltározási hiányainak, többleteinek beszerzési (csökkentett beszerzési) értékét, az alvállalkozói teljesítmények a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét foglalja magában. Itt kell kimutatni az áruknak, az alvállalkozói teljesítményeknek a 39. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerinti értékvesztését is.

11. Személyi jellegű kifizetés minden olyan - a naptári évhez kapcsolódó - kifizetés, amelyet más előírások szerint a vállalkozó bérköltségként vagy bérköltségen kívüli jogcímen, nem a vállalkozási tevékenység ellenértékeként bármilyen magánszemély részére fizet ki, számol el (ideértve a naptári év után a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, elszámolt prémiumokat, jutalmakat is), függetlenül attól, hogy azok után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosításnak.

12. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját is.[314]

13. Társadalombiztosítási járulékként kell figyelembe venni - a 11-12. pontban foglaltakkal összhangban - a tárgyévre ilyen címen fizetendő összeget.

14. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

a) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésének költségeit (ideértve ezeknek az eszközöknek a nyilvántartás szerinti értékét is) az értékesítés időszakában;

b) a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteséget;

c) a szokásos mértéket meg nem haladó hitelezési veszteséget, káreseményekkel kapcsolatos - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - költségeket, ráfordításokat;[315]

d) a mérlegkészítés időpontjáig a naptári évhez kapcsolódóan fizetett, elismert - a szokásos mértéket nem meghaladó - bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegeit.

15. Az értékesített saját előállítású termékek, a teljesített saját szolgáltatások közvetlen önköltségét a 36. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni a 34. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

16. Az értékesítés költségei között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási, szállítási költségek), a késztermékek raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségeit kell kimutatni.

17. Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi, anyagi és egyéb költségeit.

18. Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit, ideértve a saját termelésű készletek 39. § (1) és (2) bekezdése szerinti értékvesztés összegeit is.

19. Kapott, illetve fizetett kamatként a rövid és hosszú lejáratú pénz- és kereskedelmi hitelek, kölcsönök, értékpapírok, továbbá váltók után esedékes (járó, fizetendő) kamatok (kivéve a tárgyi eszközök beszerzési költségeként elszámolt kamatok) összegét, valamint a kamatozó értékpapírok eladási-vételi árában, a pénzügyi lízing díjában lévő kamat összegét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély fizeti, illetve azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély részére kell fizetni.[316]

20. A kamatjellegű bevételek, illetve kifizetések között kell kimutatni a deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget.

21. Kapott osztalék és részesedés a befektetett eszközök, részvények, törzsbetétek, tulajdoni hányadok után a gazdasági társaságtól kapott, illetve az adózott eredményből járó összegek (ideértve a kamatozó részvények után kapott kamatot is), amennyiben azok a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak.[317]

22. A pénzügyi befektetések leírásaként kell kimutatni a gazdasági társaságokban lévő - tulajdoni részesedést jelentő - befektetések, részvények, az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) jelentkező értékvesztését.

23. A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni:[318]

a) az eladásra vásárolt értékpapírok, saját részvények, üzletrészek értékesítésekor a szerződés szerinti eladási napon kimutatott és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget, a határidős ügyletek határidős árfolyamon számított forintösszege és a lejárat napján érvényes árfolyamon számított forintösszege közötti különbözetet;

b) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő részesedések, értékpapírok értékesítésekor a szerződés szerinti napon kimutatott és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget;

c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok bekerülési értéke és az év utolsó, közzétett árfolyama közötti különbözetet (értékvesztést), ha az értékpapírok közzétett árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb;[319]

d) a közös tevékenység (közös üzemeltetés), a közös érdekeltség (külkereskedelmi ügyletek) átvett, illetve átadott eredményét, továbbá az egyesülésnél a működés költségeinek ellentételezésére átvett tagi hozzájárulások értékét, az egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek ellentételezésére átadott összeget.[320]

24. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni:

a) a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értékét,

b) a visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén a névértéket,[321]

c)[322]

d) a szokásos mértéket meghaladó - káreseményekkel kapcsolatos térítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegével egyező - bevételeket,

e) az elengedett kötelezettségek összegeit.

f) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik,[323]

g) a fejlesztési célra, illetve nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegeit, valamint a véglegesen átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,[324]

h) a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét,[325]

i) a tartozásátvállalás során harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét.[326]

24. a) Elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a - részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt - fennálló kötelezettség összegét, ha azt - törvény előírása alapján - a jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények ellenében engedték el. Ez esetben azonban nem kell alkalmazni a 29. § vonatkozó rendelkezéseit.[327]

25. Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni:

a)[328]

b) a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét,

c) visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén az ellenértéket, a visszavásárlási értéket;[329]

d) az ellenérték nélkül adott részvény, üzletrész, vagyonjegy névértékének megfelelő összeget.[330]

e)[331]

f) az állami alapjuttatás után - a törlesztésen felüli, az alapösszeget meghaladóan - fizetett fix és mozgó járadék összegét, a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatás évi járadékának az alapjuttatás egy évre eső összegét meghaladó részét,

g) a szokásos mértéket meghaladó hitelezési veszteség, káreseményekkel (ideértve a környezetvédelemmel összefüggő kárral) kapcsolatos költségek, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegeit.

h) a fejlesztési célra, illetve nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegeit, valamint a véglegesen átadott (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,[332]

i) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartási értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben,[333]

j) a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál.[334]

26.[335]

27. Amennyiben az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre és az eredménytartalék pozitív összegű, akkor az osztalékra, részesedésre az eredménytartalékból igénybe vett összeget (maximum az eredménytartalék pozitív összegét) is be kell állítani az eredménykimutatásba.[336]

3. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez[337]

I.

Az éves beszámoló mérlegének részletezése a konszolidációba bevont vállalatoknál

(Csak az 1. számú melléklet szerinti mérleg részletezendő tételeit tartalmazza.)

Eszközök (aktívák):

A/III/1. Részesedések

A/III/2. Értékpapírok

A/III/3. Adott kölcsönök

A/III/4. Hosszú lejáratú bankbetétek

B/II/5. Egyéb követelések

B/III/1. Eladásra vásárolt kötvények

B/III/2. Saját részvények, üzletrészek

B/III/2. Eladásra vásárolt részvények, üzletrészek

B/III/3. Egyéb értékpapírok

A felsorolt eszköztételeket

- anya- és leányvállalatok,[338]

- közös vezetésű vállalkozások,

- társult vállalkozások,

- egyéb vállalkozók

megbontásban kell részletezni.

Források (passzívák):

D/I/1. Jegyzett tőke ebből:

- anya- és leányvállalatok,[339]

- közös vezetésű vállalkozások,

- társult vállalkozások,

- egyéb vállalkozók

F/I/6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

F/II/6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Mindkét forrástételt

- anya- és leányvállalatok,[340]

- közös vezetésű vállalkozások,

- társult vállalkozások,

- egyéb vállalkozók

megbontásban kell részletezni.

II.

Az éves beszámoló eredménykimutatásának részletezése a konszolidációba bevont vállalatoknál

(Csak a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás részletezendő tételeit tartalmazza.)

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Export értékesítés nettó árbevétele

11. Egyéb bevételek

12. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

13. Kapott osztalék és részesedés

15. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

19. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

A felsorolt tételeket:[341]

- anya- és leányvállalatok,[342]

- közös vezetésű vállalkozások,

- társult vállalkozások,

- egyéb vállalkozók

megbontásban kell részletezni.

III.[343]

A mérleg és az eredménykimutatás tételeinek megbontása független attól, hogy az anyavállalat készít-e összevont (konszolidált) éves beszámolót vagy sem, illetve bevonja-e a konszolidációba a leányvállalatot, a közös vezetésű vállalkozást, a társult vállalkozást vagy sem.

4. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez[344]

I.[345]

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

Eszközök (aktívák):

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

ebből:

pénzkiadásból származó követelések

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések

le:

a költségvetéssel még el nem számolt, fizetendő általános forgalmi adó

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Források (passzívák):

C. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény

D. Tartalék

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

ebből:

pénzbevételből származó kötelezettségek

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek

le:

költségvetéssel még el nem számolt, előzetesen felszámított általános forgalmi adó

Az egyszerűsített mérleg egyes tételeire vonatkozó előírások

1. Az egyes tételek tartalmát meghatározó részletezést az 1. számú melléklet szerinti tagolás tartalmazza, az értelemszerűen használandó.

2. Az egyes tételeknél figyelembe veendők értelemszerűen az 1. számú mellékletnél szereplő előírások az 1. pont e)-g) alpontja, a 2. pont d) és e) alpontja, az 5. pont d) és e) alpontja, a 14., a 15. és a 23. pontok kivételével.

3. Az 1. számú melléklet 7., illetve 20. pontja szerint az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket és kötelezettségeket - a vevő által elismert - számlázott, általános forgalmi adót is tartalmazó összegben kell kimutatni. A költségvetéssel még el nem számolt (az adóbevallásba még be nem állított) fizetendő, illetve levonható általános forgalmi adó összege a követelések, illetve a kötelezettségek összegében nem mutatható ki, ezeket az összegeket a mérlegben külön soron fel kell tüntetni, és összegüket a követelések, illetve a kötelezettségek összegéből le kell vonni.

Mérlegkészítéskor az ilyen követelések és kötelezettségek értékelésére az általános szabályok érvényesek azzal, hogy az árfolyamváltozásból eredő árfolyam-különbözetet bevételként vagy ráfordításként nem szabad elszámolni, az csak a pénzügyi teljesítéskor könyvelhető.

4. A mérlegben a befektetett eszközök között kell szerepeltetni azokat a követeléseket, amelyek befektetési céllal vásárolt értékpapírok megszerzésével, hosszú lejáratra lekötött pénzeszközök elkülönítésével keletkeztek. Az e követelésekkel kapcsolatos értékvesztést, valamint a devizában fennálló pénzügyi befektetések árfolyamveszteségét ráfordításként el kell számolni (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

5. A pénzeszközök közé kell felvenni a pénzforgalmi nyilvántartásban a követelések között elkülönítetten könyvelt valuta-, devizakészletek forintra átszámított értékét. A valuta-, devizakészletek mérlegértékének meghatározására az általános szabályok vonatkoznak, az árfolyamveszteséget ráfordításként el kell számolni (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

6. A pénzbevételből származó kötelezettségek közül a devizában fennállókat érintő árfolyamveszteséget a mérlegérték meghatározásakor figyelembe kell venni, azt ráfordításként könyvelni kell (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

II.

Az eredménylevezetés előírt tagolása

A. Végleges pénzbevételek (I+II)

1. Nettó árbevétel

2. Adóköteles egyéb bevételek

I. Adóköteles bevételek (1+2)

II. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek

B. Végleges pénzkiadások (III+IV)

3. Anyag- és árubeszerzés költségei

4. Személyi jellegű ráfordítások

5. Személyi jellegű ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy illetményből levont, kötelezettségként előírt összegek (személyi jövedelemadó, egyéb levonások), ide nem értve az Szt. 66. §-ának (7) bekezdése szerinti kötelezettségeket.[346]

III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások (3+4+5)

6. Beruházási kiadások

7. Egyéb kiadások

IV. Jövedelemadózásban nem érvényesíthető kiadások (6+7)

C. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (A-B)

V. Jövedelembe nem számító végleges pénzmozgások (II-IV)

D. Pénzügyileg realizált adózás előtti eredmény (+C-V)

8. Egyéb kiadások: az adózott jövedelemből teljesített, beruházási kiadásnak nem minősülő végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget), továbbá az előzetesen felszámított és megfizetett levonható általános forgalmi adót is.[347]

E. Adózás előtti eredmény (+D+8)

9. Fizetendő adó

F. Adózott eredmény (+E-9)

10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

11. Az osztalék jóváhagyott összege

G. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény

(+F+10-11)

Az eredménylevezetés egyes tételeire vonatkozó előírások

1. Nettó árbevételként kell kimutatni az Szt. 45. §-ának (1)-(12) bekezdése szerinti, a mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegeket. Árbevételként kell figyelembe venni a korábban ráfordításként el nem számolható behajthatatlan vevőkövetelésre utólag befolyt összeget is, valamint a vevőkövetelés analitikus nyilvántartásba felvett forintértékéhez képest a pénzügyi teljesítéskor keletkező - elkülönítetten nem könyvelt - árfolyamnyereséget is.

2. Adóköteles egyéb bevételek: az Szt. 45. §-ának (13) bekezdése szerinti egyéb, az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzügyi és az Szt. 49. §-ának (2) bekezdése szerinti rendkívüli bevételek pénzforgalmi nyilvántartásba bevételként felvett összegei. Itt kell szerepeltetni az Szt. 66. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatásokból a tárgyévben érvényesített költséget ellentételező összeget is.

3. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek: azok a pénzbevételek, amelyekkel szemben ráfordítás nem számolható el (fizetendő áfa, tartozatlanul befizetett adó visszatérítése, jogszabály alapján adómentesen kapott pénzbevétel).

4. Anyag- és árubeszerzés költségei: az Szt. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti anyagjellegű ráfordításokból a tárgyévben kiadásként teljesített tételek.

5. Személyi jellegű ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy illetményéből levont, kötelezettségként előírt összegek (személyi jövedelemadó, egyéb levonások), ideértve az Szt. 66. §-ának (7) bekezdése szerinti kötelezettségeket is.

6. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások: az Szt. 47. §-ának (1) és (2) bekezdése, az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése, az Szt. 49. §-ának (2) bekezdése szerinti, pénzkiadással járó gazdasági események vagy a pénzforgalmi követelések, a pénzforgalmi kötelezettségek óvatos értékeléséből származó ráfordítások (zárlati tételként könyvelt értékvesztés, árfolyamveszteség). Az eredménylevezetés során a társasági adókötelezettségre fizetett előleget, illetve a megfizetett vagy kötelezettségként előírt adót itt nem szabad figyelembe venni. Az egyéb termelési és kezelési költségeket - az egyéb kiadások közé átvezetve - csökkenti, az a számlával igazolható, elsődlegesen anyagbeszerzési, illetve elsődlegesen személyi jellegű ráfordításként felmerült azon pénzkiadás, amely tárgyi eszköz, szellemi termék saját előállítását szolgálta.

7. Beruházási kiadások: az Szt. 35. §-ának (1)-(3), (5) bekezdése és az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével a pénzforgalmi nyilvántartás egyéb kiadások rovatába könyvelt összegekből a kiegészítő nyilvántartáshoz készített kigyűjtéssel határozható meg e tétel összege.

8. Egyéb kiadások: az adózott jövedelemből teljesített, beruházási kiadásnak nem minősülő végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget) is.

9. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések: e tételben a pénzügyileg realizált adózás előtti eredményt

1. csökkentő összegként (levonásként) kell figyelembe venni:

a) a tárgyi eszközök, immateriális javak - kiegészítő nyilvántartásba felvett - tárgyévi, az Szt. 37. §-ának (1)-(3) bekezdése szerint tervezett, az Szt. 38. §-ának (1) bekezdése szerint terven felül elszámolt, az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét;[348]

b) a tárgyi eszközök, immateriális javak állományában bekövetkezett mennyiségi csökkenés esetén a kivezetett nyilvántartási (nettó) értéket;

c) a tárgyévben vagy korábban költségként elszámolt vásárolt készletek fordulónapra vonatkozó, leltározással megállapított állományának az előző évihez képest bekövetkezett csökkenését;

2. növelő összegként (pozitív előjellel) kell figyelembe venni a tárgyévben vagy korábban költségként elszámolt vásárolt készletek fordulónapra vonatkozó, leltározással megállapított állományának az előző évihez képest bekövetkezett növekedését.

A vásárolt készletek miatti költségkorrekció elszámolásakor abból kell kiindulni, hogy a készletfelhasználás elsődlegesen a már kifizetett, költségként elszámolt tételekből történt.[349]

10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra: a korábbi évek eredménytartalékából a tárgyévi adózott eredmény kiegészítésére igénybe vett összeg, az analitikus nyilvántartásba ilyen címen felvett összeggel egyezően.

11. Osztalék: a vállalkozás tagjai részére a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabadon felhasználható vagyonnövekményből kifizetni jóváhagyott összeg, amelyet az egyszerűsített mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek közé is fel kell venni, függetlenül attól, hogy év közben történt-e osztalékelőleg-kifizetés.

12. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: a vállalkozó tárgyévi tevékenységéből származó, a vállalkozásban maradó nyereség, illetve az a vagyonvesztés, amelyet a tárgyévi tevékenység és/vagy a vagyonnövekménynek az osztalékfizetésre történő felhasználása okozott.

5. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez[350]

I.

Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától

1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 5. sorral:

"5. Tőkekonszolidációs különbözet

- leányvállalatokból

- társult vállalkozásokból"

2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 6. sorral:

"6. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés"

3. A D. Saját tőke sor az alábbi sorokkal egészül ki:

"VI. Leányvállalati saját tőke változás (+ -)

VII. Konszolidáció miatti változások (+ -)

- adósságkonszolidálás különbözetéből

- közbenső eredmény különbözetéből

VIII. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése"

4. Az F/I. pont kiegészül az alábbi 7. sorral:

"7. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból"

5. Az F/II. pont az alábbi 7. sorral egészül ki:

"7. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adótartozás"

II.

Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától

1. A "II. Egyéb bevételek" sor az alábbi sorral egészül ki:

"II/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt növelő - konszolidációs különbözet"

2. A "VIII. Egyéb ráfordítások" sor az alábbi sorral egészül ki:

"VIII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt csökkentő - konszolidációs különbözet"

3. A "13. Kapott osztalék és részesedés" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

"13/a. Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól

13/b. Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"

4. A "XIII. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbi sorral egészül ki:

"XIII/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó különbözet (+ -)"

5. Az "F. Adózott eredmény" és a "G. Mérleg szerinti eredmény" sorok és a köztük lévő sorok a következők szerint változnak:

"F. Adózott eredmény (+-E-XIII+XIII/A)

F/1. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (+-F-F/1.)

6. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez[351]

Cash flow-kimutatás

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok)

1. Adózás előtti eredmény ±

2. Elszámolt amortizáció +

3. Elszámolt értékvesztés +

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±

6. Szállítói kötelezettség változása ±

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±

8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±

9. Vevőkövetelés változása ±

10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása ±

11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±

12. Fizetett adó (nyereség után) -

13. Fizetett osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése -

15. Befektetett eszközök eladása +

16. Kapott osztalék +

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (17-24. sorok)

17. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) +

18. Kötvénykibocsátás bevétele +

19. Hitelfelvétel +

20. Véglegesen kapott pénzeszköz +

21. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) -

22. Kötvényvisszafizetés -

23. Hiteltörlesztés, -visszafizetés -

24. Véglegesen átadott pénzeszköz -

IV. Pénzeszközök változása (±I.±II.±III. sorok) ±

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó - választásának függvényében - a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.