BH 2009.12.382 Az előállítása jogszerű annak a szabálysértést elkövetőnek, aki a rendőri intézkedésnek ellenszegül, és a demonstráció szándékával nem hagy fel [1994. évi XXXIV. tv. 33. §, 92. §, 93. §, 1989. évi III. tv. 2. §]

2007. február 3-án a V. tere felé kiszorított, a K. tér elhagyására felhívott tömegben jelenlévő és a rendőri felszólításnak ellenszegülő felperest az eljáró rendőrhatóság 12 óra körüli időben igazoltatta, ruházatát átvizsgálta és adatait a központon keresztül ellenőrizte. Ezt követően a felperest szabálysértés elkövetése miatt a Budapest Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztály B., Gy. utcai fogdájában állították elő, ahol 19:10 órakor szabálysértés elkövetésével kapcsolatosan meghallgatták, majd a fogva tartásról szóló igazolás átvételét követően 19:50 órakor szabadon bocsátották.

A felperes 2007. február 3-án a fogva tartása ellen panasszal élt, amelyet a Budapest Rendőr-főkapitánya a 2007. április 4. napján kelt határozatával elutasított, mert a felperes előállítását rendzavarás és gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértés észlelése miatt jogszerűnek találta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. április 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes pontosított keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy az 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 33. § (1) bekezdés f) pontján alapuló előállítása jogsértő volt.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperessel szembeni rendőri intézkedés alkalmazására a jogellenesen, bejelentés nélkül megtartott demonstráció során azért került sor, mert a felperes a többszöri rendőri felszólítás ellenére nem hagyta el a Kossuth teret, illetőleg a Vértanúk terét. Hivatkozott arra, hogy a felperest gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértésének elkövetése miatt a Szegedi Városi Bíróság jogerős határozatában pénzbírsággal sújtotta, így ez utóbbi körülmény is alátámasztja a rendőri intézkedés indokoltságát, amelyet az elkövetett szabálysértéssel arányban állónak minősített. A bíróság a felperes 7 óra 40 percet kitevő előállításának időtartamát az Rtv. 3. § (3) bekezdése alapján jogszerűnek találta, mert azt az előállított személyek nagy száma indokolta.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását és kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az 1989. évi III. törvény 2. §-át és ellentétes a 75/2008. (V. 29.) AB határozatban megfogalmazott elvekkel. Hivatkozott arra, hogy 2007. február 3-án a K. téren nem tüntetés volt, hanem egy békés, csendes gyülekezés, ahol a kézi hangosbeszélővel a jelen lévőket arra figyelmeztette, hogy az összejövetel jogszerű kereteit tartsák meg. A rendőri kiszorítást követően a V. terén maradt, ott beszélgetett, felszólításra igazolta magát, így nem szolgáltatott okot arra, hogy a rendőrség a szabadságától megfossza, előállításának nem volt célja.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, annak törvényes és megalapozott voltára figyelemmel. Hivatkozott arra, hogy a felperessel szemben foganatosított rendőri intézkedésnek az volt a célja, hogy a felperest a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése folytatásában megakadályozzák, a vele szemben megindított szabálysértési eljárásban meghallgassák.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta.