A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20424/2010/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 36/A. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.28844/2005/59., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20818/2008/21., *Kúria Pfv.20424/2010/6.* (BH 2011.8.220)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.424/2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a legfőbb ügyészségi ügyész által képviselt Fővárosi Főügyészség felperesnek a jogtanácsos által képviselt I.r. és a dr. Szabó Dénes László ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságnál 27.P.28.844/2005. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.818/2008/21. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a II.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem és a felperes által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. évi október hó 19. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet annak megállapításával tartja fenn hatályában, hogy az alperesek között 2004. szeptember 30-án létrejött, 2005. március 11-én módosított csereszerződés érvénytelen.

I n d o k o l á s :

Az ingatlan-nyilvántartásban felvett, természetben B.-ben található műemlék épület az I.r. alperes korlátozottan forgalomképes vagyonába került. Az I.r. alperes az ingatlant 48 albetétes társasházzá alakíttatta. 2004. május 29-én a II.r. alperes csereajánlattal élt az I.r. alperes képviselőtestületének, amelyben a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzéséért cserébe - kivéve a 6. számú albetétet, amely már magántulajdonban állt - egy nem lakás céljára szolgáló üzlethelyiség tulajdonjogát kínálta fel. Ez az A. úti társasház 35. számú albetétje volt. A perbeli ingatlan értékét 406 000 000 forintban, a csereingatlan értékét 111 000 000 forintban jelölte meg és vállalta az értékkülönbözet megfizetését. Továbbá felajánlotta, hogy a csere-üzlethelyiség opciós szerződés alapján történő visszavásárlására egy általa megjelölt cég (a volt III.r. alperes) kötelezettséget vállal.

Az önkormányzat képviselőtestülete a határozatával hozzájárult a szerződés megkötéséhez oly módon, hogy a II.r. alperes 295 000 000 forint értékkülönbözetet köteles fizetni. A képviselőtestület ülésén többen kifogásolták, hogy nem történt pályáztatás, a többségi határozat azonban amellett foglalt állást, hogy a csereszerződésre tekintettel nincs szükség a versenyeztetési szabályok alkalmazására.

2004. szeptember 30-án az I.-II.r. alperesek a csereszerződést megkötötték, az I.r. alperes pedig a II.r. alperes által kijelölt céggel, amely a jelen perben III.r. alperesként szerepelt, opciós szerződést kötött az üzlethelyiség visszavásárlása tárgyában, amely szerződés a III.r. alperes részére visszavásárlási kötelezettséget írt elő.

A csereszerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban a lakás céljára szolgáló albetétekben bérleti jogviszony alapján bérlők laknak. A bérleti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a szerződés alapján a II.r. alperesre szálltak át, amely vállalta, hogy az ingatlanban lévő lakások bérleti díját a szerződés aláírását követő egy éven belül kizárólag az önkormányzat rendelete által meghatározott mértékben emeli fel és a bérlők részére biztosítja a választási lehetőséget a bérleti jogviszony folytatására, vagy a bérlemény kártalanítás mellett történő kiürítésére.

Az ingatlan-nyilvántartási hatóság elsőfokú határozatával az I.-II.r. alperesek tulajdonjogát a csereszerződéssel érintett ingatlanok vonatkozásában bejegyezte, a per során azonban a földhivatali fellebbviteli eljárásban, majd az ezt követő közigazgatási perben a bíróság az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását rendelte el. A perbeli ingatlan tehát az I.r. alperes tulajdonában áll az ingatlan-nyilvántartás szerint.

A jelen pert I.-XIII.r. felperesekként a perbeli ingatlan bérlői indították meg, amelyben a csere- és az opciós szerződés semmisségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérték. Emellett elővásárlási jogukkal kapcsolatban más kereseti kérelmeket is előterjesztettek a perben. A Fővárosi Főügyészség a perbe XIV.r. felperesként belépett a Pp. 64. § (3) bekezdése alapján. Keresetindítási jogát a Ptké. 36/A. §-ára alapította. Az ügyészség utalt arra, hogy a Pp. 9. § (4) bekezdése alapján perbelépése esetén a fél jogait gyakorolja abban a perben, amelynek megindítására külön törvény feljogosítja.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt folyó másodfokú eljárásban az I.-XIII.r. felperesek a kereseti kérelmüktől elálltak, amelyhez az alperesek hozzájárultak. A másodfokú bíróság az 5.Pf.20 818/2008/20. számú végzésével az I.-XIII.r. felperesek és az I.-III.r. alperesek vonatkozásában a pert megszüntette és megállapította, hogy a per felperese a XIV.r. felperes. A végzés tartalmazza azt is, hogy a (XIV.r.) felperesnek a III.r. alperessel szemben nincs kereseti kérelme, ezért a per a III.r. alperes vonatkozásában megszűnt. A kifejtettek alapján a felülvizsgálati eljárás tárgya a (XIV.r.) felperes kereseti kérelme alapján született jogerős ítélet felülvizsgálata.

A felperes keresetében a perrel érintett csereszerződés semmisségének a megállapítását kérte az eredeti állapot helyreállításával. Kérelmét a Ptk. 200. § (2) bekezdésére alapította, utalt arra, hogy a csereszerződés számos jogszabályba ütközik, így az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 108. §-ába, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 79. § (2) bekezdésébe, valamint az I.r. alperes által hozott 38/2000. (XII.12.) (a továbbiakban: lakásrendelet) és 25/2004. (V.25.) (a továbbiakban: vagyonrendelet) önkormányzati rendeletek szabályozásába. Közérdekű perlésének indokaként hivatkozott arra, hogy a perrel érintett műemléki ingatlan a világörökség részét képező A. úton található, így az ingatlanok jogi helyzetének rendezettsége közérdek. A felperes a közérdek sérelmét látta abban is, hogy az I.-II.r. alperesek a csereszerződés megkötésekor figyelmen kívül hagyták a bérlőket jogszabályban megillető jogokat.

A felperes álláspontja szerint az ingatlan az önkormányzat törzsvagyonába tartozott, korlátozottan forgalomképes vagyontárgy volt, ezért erről az önkormányzat csak meghatározott módon, rendeletalkotás útján rendelkezhetett volna, nem a képviselőtestület határozatával. Emellett az értékesítés során megsértették a vagyonrendelet 16. §-át, valamint az Áht. 108. §-át is azáltal, hogy az értékesítésre nem versenyeztetési eljárással került sor. Az ügylet az önkormányzati rendeletben előírt 200 000 000 forintos értékhatárt jóval meghaladta, ennek ellenére versenyeztetés nem történt. Az Áht. 108. §-a az önkormányzatokra is irányadó. Akkor engedi a versenyeztetés mellőzését, ha önkormányzati vagyon ugyanilyen vagyonra történő cseréje történik, a jelen ügyben azonban az önkormányzat egy magántulajdonban álló üzlethelyiségre cserélte el a perbeli ingatlant. Az önkormányzat alaptalanul hivatkozik a vagyonrendelet 31. § (1) bekezdésére, mert az csak hatásköri szabályt tartalmaz.