BH 1996.3.171 A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülő cég - ellen, ezt hivatalból nem minősítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végző bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv. 38., § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §].

Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével a pert megszüntette. Végzésnek indokolásában megállapította, hogy az alperes ellen felszámolási eljárás van folyamatban, annak közzétételét követően nyújtotta be a keresetlevelét a felperes, ezért a többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel, a Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes beadványát kifogásnak tekintette, és elrendelte annak ekként való iktatását. Erre tekintettel pedig a "keresetét" a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette, tekintettel arra, hogy a keresetlevelet már a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján el kellett volna utasítani. Megállapította, hogy a keresetindítás folytán le nem rótt eljárási illeték kiszabása tárgyában nem kellett intézkedni.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a bíróságnak az eljárás folytatására történő kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a felszámoló tevékenysége miatt került sor a perindításra, és ebben a perben a felszámoló ellen indult a per, aki ellen felszámolási eljárás nincs folyamatban.

A felperes fellebbezésére a B.-D. Rt. "fa" cég nyújtott be észrevételt. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását és a felperesnek költségekben történő marasztalását. Hivatkozott arra, hogy a felperes tévesen utal fellebbezésében arra, hogy a peres eljárást nem a felszámolás alatt álló, hanem a felszámoló cég ellen indította meg. A felszámoló a felszámolandó cég nevében kötötte meg a megtámadott adásvételi szerződést, így a felszámoló tevékenysége alapján a felszámoló cég ellen peres eljárás nem indítható.

A felperes fellebbezése annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor végzésében a pert megszüntette. Megállapítható az iratok tartalmából, hogy a felperes keresetlevelét az alperes részére a 2. sorszámú végzést megelőzően nem kézbesítették, ebből eredően a perindításnak a Pp. 128. §-ában írt hatályai nem álltak be. Ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Pp. 157. §-ának alkalmazásával a per megszüntetéséről határozott. Mivel az elsőfokú bíróság fellebbezéssel megtámadott végzése jogszabályt sért, a megváltoztatására szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján a végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A felperes a keresetlevelében egyértelműen a B.-D. Rt. felszámolóját, a D. and T. Kft.-t jelölte meg alperesként. Ellene indította tehát a pert, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a keresetlevélben megjelölt alperes helyett - hivatalból - más alperest vett figyelembe. Amennyiben a Pp. 124. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is -, az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a felperes a pert nem az ellen indította, aki ellen az igény érvényesíthető, erre megfelelő határidő tűzésével ki kellett volna oktatnia, és felhívni arra, hogy nyilatkozatát tegye meg. Majd ezt követően lett volna abban a helyzetben, hogy állást foglaljon: a Pp. 130. §-a alapján egyáltalán felmerülhet-e a keresetlevélnek idézés kibocsátása nélküli elutasítása.

Abban is tévedett az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nyilatkozatának beszerzése nélkül átminősítette a felperes keresetlevelét kifogásnak. A Pp. 4. §-a alapján a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz általában kötve van, így amennyiben a felperes keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz, de az tartalma szerint nem annak minősül, a bíróságnak a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból erről tájékoztatnia kell a feleket. Ezt követően a felek nyilatkozatától függően lehet dönteni a keresetlevélnek idézés kibocsátása nélkül történő elutasításáról, illetve - amennyiben a felperes hozzájárul a keresetlevelének kifogásként történő kezeléséről -, az annak elintézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételéről. A keresetlevél áttételére a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján csak jogerős végzés alapján kerülhet sor. Az ezt megelőzően a bíróság részéről tett ilyen intézkedés jogszabálysértő. Ebből eredően az elsőfokú bíróság ilyen értelmű határozata nem a végzés indokolási részére tartozik.

A keresetlevél tartalmából megállapítható, hogy az három kérelmet tartalmaz. Az első kérelem: a bíróság a lefolytatásra kerülő bizonyítás eredményeként állapítsa meg, hogy az alperes 1994. július 7-én kelt felmondása érvénytelen. A második kereseti kérelemben annak megállapítását kéri a felperes, hogy az alperes 1994. augusztus 15. napján olyan magatartást tanúsított, amellyel birtokháborítást követettel, és kérte az ettől történő eltiltását. Harmadik kérelme pedig ideiglenes intézkedés meghozatalára irányult, amely haladéktalanul megszünteti a birtoksértést. A keresetlevélből megállapíthatóan a kereset tárgya a B.-D. Rt. "fa" cég felszámolója által a felperessel szemben felmondott iroda bérleti szerződéséből eredő igény. Erre tekintettel a keresetlevélnek a Pp. 124. §-a (1) bekezdése alapján elvégzett vizsgálata során meg kell állapítania az elsőfokú bíróságnak, hogy a felperes milyen minőségében nyújtotta be a keresetlevelet. Amennyiben ugyanis a felperes kívülálló harmadik személynek minősül, akkor a jelen ügyben még alkalmazandó 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 51. §-ának (1) bekezdése szerint kifogásolási joga nem áll fenn a felszámoló jogszabálysértő intézkedésével szemben, így a keresetlevél áttételére, illetőleg a felszámolást lefolytató bírósághoz történő megküldésére nincs jogszabályi lehetőség.