A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26869/2013/42. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 164. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 5. §, 109. §, 2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 37. §, 46. §, 47. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 35. §, 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 6. §] Bíró: Gurdonné dr. Bauer Margit

Kapcsolódó határozatok:

*Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26869/2013/42.*, Kúria Kfv.35560/2014/9.

***********

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a Sopow-Stolmár Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Ivanovits Andrea ( ügyvéd által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében nyilvánosan tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetének helyt ad.

Az alperes 1......... számú Budapesten, 2011. augusztus hó 16. napján kelt határozatát az elsőfokú ..... számú, Budapesten 2010. szeptember 16-án kelt határozatra is kiterjedően, továbbá az alperes .......... számú, Budapesten 2011. augusztus 16-án kelt határozatát az elsőfokú .......... számú, Budapesten, 2010. szeptember 16. napján kelt határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalra kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperes részére 318.600.- (Háromszáztizennyolcezer-hatszáz) Ft szakértői díjat, és 150.000.- (Százötvenezer) Ft + Áfa (40.500.- /Negyvenezer-ötszáz/ Ft), összesen 190.500.- (Százkilencvenezer-ötszáz) Ft ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget.

Kimondja, hogy az eljárás során felmerült 924.000.- (Kilencszázhuszonnégyezer) Ft eljárási illeték az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a csatolt közigazgatási iratok, a per során kirendelt M. igazságügyi építész, valamint K. igazságügyi építési árszakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperesi közalapítvány 2009. március 31-én a 27/2007. (IV.17.) FVM rendelet alapján állattartó telepek korszerűsítéséhez kérelmet nyújtott be, amelynek az elsőfokú hatóság ......... számú, 2009. június 2-án kelt határozattal részben helyt adott és 13.209.914.- Ft támogatást állapított meg, melyet az ügyfélnek 2009. június 8-án utaltak is.

Az elsőfokú hatóság 2010. március 25-én helyszíni szemlét tartott, amelyben felülvizsgálta a 2009. március 31-i kérelmet. A helyszíni ellenőrzést követően a hatóság ....... számú határozattal 2010. július 14-én visszavonta a ........... számú határozatot. Ez ellen fellebbezett az ügyfél, amely határozat jogerős lett.

A 2009. március 31-i kérelemnek részben helyt adva az elsőfokú hatóság ....... számú, 2010. szeptember 16-án kelt határozattal 0 Ft támogatást állapított meg az ügyfél részére. A határozat ellen fellebbezést nyújtott be a kérelmező, amelyben előadta, hogy az Új Magyarország program keretében nyújtotta be a támogatási kérelmet, síkbeton padozat oldalperemének hiányát pedig pótolták, amelyet kifogásolt a hatóság. Megfelelő műszaki állapotban van az építmény, ezért kérte a teljes összeg megállapítását.

A másodfokon eljárt alperes .......számú, Budapesten 2011. augusztus 16-án kelt határozattal az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a kifizetett tételek megvalósulását vizsgálta az elsőfokú hatóság a helyszíni szemlekor. A helyszíni szemle megállapította, hogy az elszámolt és megvalósult tételek között különbség található, a karám körül nem épült meg az oldalperem és az oldalfal. A jegyzőkönyv, amelyet a vizsgálatról felvettek, aláírásra került az ügyfél által is. Hivatkozott a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 35. § (2) bekezdésére, miszerint nem valósult meg a beruházás bizonyos tétele, ezért elutasította a kifizetést. Hivatkozott továbbá az 1975/2006/EK rendelet (2006. december 7.) 31. cikk (1) bekezdésére is, miszerint a helyszíni szemle megállapítása alapján a tényleges nettó kiadás az különbséget mutatott a 2009. március 31-én elszámolni kért összegtől. Az eltérés több, mint 3 %, amellyel túllépte a kérelem a 3 %-ot. Valójában tehát a 19.894.125.- Ft elszámolni kívánt összegből a megítélhető támogatás 5.544.557.- Ft. A támogatás helyesen 0 Ft-ban lett megállapítva, mivel a levonás az 9.383.536.- Ft volt.

Az elsőfokú hatóság 2010. szeptember 16-án a ............. számú határozattal a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat is visszakövetelte, összesen 13.209.914.- Ft, + 2.222.340.- Ft kamatai összegben.

A határozat ellen az ügyfél ugyancsak fellebbezést terjesztett elő, amelyben kifejtette, hogy a síkbetonpótlás megtörtént a helyszíni szemle után, a padozat megfelelő műszaki feltételű, ezért kérte, hogy a visszafizetést vonja vissza a hatóság.

A másodfokon eljárt alperes ............ számú, Budapesten 2011. augusztus 16-án kelt határozattal helybenhagyta az elsőfokú határozatot és a visszafizetésre 15 nap alatti átutalással kötelezte az ügyfelet összesen 15.432.257. -Ft összegben. A visszafizetésre kötelezés álláspontja szerint jogszerű volt, az elsőfokú határozat megalapozott, figyelemmel a 2007. évi XVII. tv. 69. § (1) bekezdés a/ pontjára, és az (5) bekezdésre is. Hivatkozott továbbá a 2007. évi XVII. tv. 5. § (2) bekezdésére.

* / * / * / * / *

Felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedőleg helyezze hatályon kívül és kötelezze új eljárásra az elsőfokú hatóságot. A végrehajtás felfüggesztését is kérte. Hivatkozott a 2007. évi XVII. tv. 47. § (3) bekezdésére. Véleménye szerint az elsőfokú hatóság szemléjét követően amikor bejelentette, hogy a síkbetonpótlás megtörtént, ezt követően helyszín szemlét kellett volna tartania a másodfokú hatóságnak, mielőtt a döntést hozza. Ugyanis az ellenőrzés során meggyőződhetett volna, hogy az oldalperem és az oldalfal elkészült. Ezért véleménye szerint figyelemmel arra is, hogy a Ket. 1. §-ában írt együttműködési kötelezettségének sem tett eleget a hatóság, a támogatás visszakövetelése és a határozatok jogalapja vitatható, a határozatok jogszabálysértők. A kereseti kérelem tartalmazza, hogy 1997 óta szürke marha tenyésztéssel foglalkozik a közalapítvány, a Z...-medencében a ....... Ez a N területen található. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében állattartó telep fejlesztését végzik a területen. A karám tartási körülményeinek jobbítására nyújtotta be a kérelmét növekvő almos technológiához síkbeton padozat kialakítása céljából. A műszaki tevékenység pótlás az oldalperem és oldalfal vonatkozásában 20 %-ra vonatkozott, csupán 20 %-a hiányzott véleménye szerint a felperesnek a teljes műszaki megvalósuláshoz képest. Véleménye szerint ezért a teljes támogatás visszatérítése jogtalan volt. A hiányosságokat amit az elsőfokú hatóság az ellenőrzéskor feltárt, ezt követően rövid időn belül pótolta. Erről azonban nem győződött meg a fellebbezés kivizsgálásakor a másodfokú hatóság, és azt figyelmen kívül is hagyta. Perköltségben is kérte marasztalni az alperest.