A Kúria Pfv.21005/2012/4. számú precedensképes határozata kártérítés (VADKÁR megtérítése) tárgyában. [1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §, 78. §, 79. §] Bírók: Kollár Márta, Oroszné dr. Kerekes Anna, Puskás Péter

A határozat elvi tartalma:

A félnek a jegyző által lefolytatott vadkár becslési eljárásban kell az ott kirendelt szakértő kompetenciájával kapcsolatos észrevételeit, kifogásait előadnia, utóbb a peres eljárásban ennek elmaradása már nem értékelhető a másik fél terhére. 1996. LV. Tv. 75. §, 1996. LV. Tv. 78. §, 1996. LV. Tv. 79. §

Kapcsolódó határozatok:

Marcali Járásbíróság P.20415/2009/42., Kaposvári Törvényszék Pf.21948/2011/4., *Kúria Pfv.21005/2012/4.* (BH 2013.12.343)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.005/2012/4.szám

A Kúria a dr. Csehi Ottó ügyvéd által képviselt felperesnek a Zárdai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Zárdai István ügyvéd által képviselt alperes ellen vadkár megfizetése iránt a Marcali Városi Bíróságon 2.P.20.415/2009. szám alatt megindított és a Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.948/2011/4. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes által művelt b.-i, h.-i és v.-i ingatlanokon - amelyeken az alperes a vadászatra jogosult - 2009. évben vadkár keletkezett, amelynek a teljes megtérítéséről a jegyző által lefolytatott vadkár becslési eljárás során a feleknek nem sikerült megállapodniuk. Az ismétlődő vadkárok elhárítása érdekében a felperes a területen villanypásztort telepített.

A felperes keresetében 2.186.455 forint és ennek a 2009. október 21. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Követelte egyrészt a vadkár alperes által meg nem fizetett részét, másrészt a villanypásztor telepítésével felmerült, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásai fele részének a megtérítését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a vadkár megtérítése már megtörtént, a villanypásztor telepítése pedig nem volt feltétlenül szükséges, továbbá azt a felperes rosszul helyezte el, amivel még nagyobb károkat okozott. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben 1.000.000 forint megfizetésére kérte kötelezni a felperest abból eredően, hogy 2009. június 18-án a szakszerűtlenül kihelyezett villanypásztor egy szarvasbika elhullását okozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.596.619 forintot és ennek a 2009. október 21. napjától járó késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és elutasította a viszontkeresetet is.

Az ítélet indokolása szerint a közigazgatási eljárásban közreműködött és a bíróság által kirendelt szakértők a bekövetkezett kár mértékét nagyságrendileg hasonló összegben állapították meg. Az elsőfokú bíróság ezért a három szakvélemény közül Bálint József szakvéleményét fogadta el aggálytalannak és annak alapján a kár összegét 1.488.780 forintban határozta meg és ennek megfizetésére kötelezte az alperest a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §-ának (1) bekezdése alapján.

A kirendelt szakértők egybehangzóan állapították meg, hogy a villanypásztor létesítése indokolt volt, kiépítése szakszerűen történt és az hatékony védelmet biztosított. A berendezés telepítését teljes egészében a felperes végezte és viselte annak költségeit, ezért az elsőfokú bíróság a körülmények mérlegelésével - a kialakult szokásokkal összhangban - arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a számlával igazolt költség fele részének, azaz 1.607.839 forintnak a megtérítésére köteles.